Rész

  1  0|           képe~Száll előttem egyszer még el,~Amidőn a dalt mosolygva~
  2  0|             azt hiszi, hogy őtet ott~Még észre sem veszik?~Megmondjam-e,
  3  0|        értene,~S tanít szeretni bár,~Még nem tanúl és szíve csak~
  4  0|              Sőt miattuk jobb szeret még angyalom.~ ~
  5  0|              Midőn mosolyga nékem~Is még a létnek arca,~Mely most
  6  0|          vágyat, szenvedést,~Sírodra még a szent csók~Bűvös virágot
  7  0|             csak tudjam, hogy rajtad még ragyog~Az istencsók - könnyebben
  8  0|        Folytatja-é azt, lány, szived még,~Mit csak neked danoltam
  9  0|              ha tükröd s szűd dacára még~Nem tudod, mi szép, mi jó
 10  0|          gyermeke. ~Nem hittem, hogy még lesz idő,~Melyből óhajtva
 11  0|          rosszból a kisebb,~Mitől ma még borzadva retteg,~Talán egyetlen
 12  0|       Üdvéért lenne ily sugár. ~S mi még előtte rémül állt,~A tengereknek
 13  0|         szellemének,~Mely összekötné még velem. ~S hol vígaszt minden
 14  0|          önkeze bezárá. ~Mit adhatsz még, mit adhatsz most nekem?~
 15  0|            És ámuló szemem~Könnyezve még kísér,~Midőn mint esti fény,~
 16  0|     kedvesemmel,~Az őszi nap utószor még megállt~S betölte mindent
 17  0|            neked, leányka, élni kell még,~Csak a haldokló ősz kábíta
 18  0|       elhagyá rég -,~De mennyit rejt még néked e kebel!~S miért választanád
 19  0|            mezőség~S itt-ott feledve még egy kis virág áll,~Ha látod,
 20  0|             hogy mosolygok mostan is még,~Az ragyogó dér, az csak
 21  0|          szellemed.~Van-é, van-é hát még szellemvilág? -~Óh lány,
 22  0|          első téli éjre,~Hogy lássam még az eltarolt mezőket~S bútól
 23  0|            élet szenvedésiért. ~III ~Még itt feküsznek feltárt könyvei,~
 24  0|             emlékünkben él csupán,~S még jobb a holt, mert nem lesz
 25  0|               míg kebleden leled,~De még könyű lesz akkor is szemedben,~
 26  0|            miért szeretsz?~Hagyj el, még jókor van talán!~Itt reng
 27  0|          Tündér fátyol lepi s nekünk~Még fáj, de fáj oly édesen. ~
 28  0|            körűlem mennydörög, ~Hogy még soká boldog lehetsz,~Mert
 29  0|            tengerébe~Merülten olykor még kéjelgeni:~Ne irigyeljetek,
 30  0|            Kevés legyen mindez neked még. ~Ne kárhoztass, ne kárhoztass!~
 31  0|           fáról hulla le.~Mit álljon még írás a síron, melyre már~
 32  0|           gyógyulok rá nézve, hogyha még~Emberbe egykoron tán hinni
 33  0|             Tán kár lenne elrombolni még. ~III ~Óh leányka, nem szégyenled-é,
 34  0|              hivék célt,~Vidd tovább még, és keblem ledől. ~V ~Merre,
 35  0|              most már, hogyha régen,~Még előbb, mintsem megláttalak,~
 36  0|          bálványai,~Éretted tanultam még az Istent~Is hálásabban
 37  0|        kéjjel lestem könnyedet,~Ámde még Istent is káromoljuk~És
 38  0|          boldogság megint,~Kedvesebb még a múló borúra,~S életünkkel
 39  0|          renge halma~Hévvel hullámoz még akkor is,~S hogyha nem szólsz,
 40  0|              hogy a világ végében is még~Távol volnék, s visszavonzanál,~
 41  0|        ifjúságod, s a világ szelének~Még nem érezhették fagylaló
 42  0|              a szentelt oltárra.~Hát még amint lelked versenyezve
 43  0|              mit beszélek? - adhatsz még te üdvet,~Oly természetes
 44  0|          Több-több kacérság bájaidra~Még több ragyogványt hintenek. ~
 45  0|           esküvésünk~Halvány rémképe még,~Intő bú- s gyűlöletre,~
 46  0|             egésznél~Dicsőbbet Isten még nem alkotott. ~És meglehet, -
 47  0|           mindenestől,~Minden kecsed még mindíg új nekem,~Egyenkint
 48  0|      imádhatja. ~Csak most szeretlek még nagyon,~Mióta, lányka, már
 49  0|             perc költészetének honja még. ~Kint zúg a szél, kicsiny
 50  0|           nem. ~Szorulj hozzám idább még, kedvesem,~Hadd hallgatom
 51  0|          elszunnyadtál, én féléberen~Még hallgatom lassú lélekzeted,~
 52  0|          hallgatom lassú lélekzeted,~Még élvezem, ha álmod gondtalan~
 53  0|            engemet,~Mert aki gyűlöl, még talán szeret.~Közömbös csak
 54  0|          meghalok,~Vagy ami nehezebb még, hallgatok,~Kívánjad, és
 55  0|                                      Még egy szó hozzá~Bocsásd meg,
 56  0|              a legkedvesebb is,~Amit még az élettől birunk. ~E kicsiny
 57  0|          keservünk~Harmatát szintúgy még megleli. ~A sugár meg nagynak
 58  0|         letenne,~Nyugalmadért elhagy még téged is.~ ~
 59  0|             kincsemet,~Mit megkimélt még szűm hajótörése,~Melyet
 60  0|             Mondod, mást szerethetek még,~Rád ki mindent elfecsérlék, -~
 61  0|             legszentebb oltár,~És én még most is szeretlek,~Bár kerüllek,
 62  0|      Elriasztád álomképeink,~S várod még, hogy felvert szíveink~Megköszönjék,
 63  0|            világ te!~S hogyha valami még kéjt szerez,~Az csak a mult
 64  0|               Nem hagyott el ifjúság még téged,~Óh nő, mondd, mi
 65  0|        visszabűvölél~Egy édes percet még lefolyt időből,~Vagy álom
 66  0|             maradsz csak? ~Ki mondja még, hogy visszadobjalak~A sírba,
 67  0|          Boldog, mert most lett csak még egésszé,~Nem tépik szét
 68  0|           úgy-e, bár~Szavadnak állsz még. ~Jaj annak, aki más~Kárvallásán
 69  0|          nász, faluhosszan,~Büszkébb még a felkendőzött ló is,~A
 70  0|              összedűl zokogva:~"Hej, még a fakó el nem felejtett,~
 71  0|           két percre ha nyomot hagy,~Még az nem a világ.~Mit féli
 72  0|             Az estharmat könyűi közt~Még mosolyogva jár. ~Még egyszer
 73  0|            közt~Még mosolyogva jár. ~Még egyszer érzi, hogy nem élt~
 74  0|            mécs lobog,~Ott térdelnek még kis testvérei,~Ül az anya,
 75  0|               piszkos igába~Hajtja a még nem görbült nyakat.~S gúnyúl
 76  0|      osszátok ádáz sorsomat. ~Nektek még fordulhat jobb szerencse,~
 77  0|        kebeléhez a bút. ~Jött az éj, még Berta ott merengett~A toronynak
 78  0|             önfészke orvúl dűl alá. ~Még csak a torony van megvivatlan,~"
 79  0|              Mind hiába, élni akarok még,~El nem érte keblem bosszuját. - ~
 80  0|           inkább nékem,~Hogy virúl-e még a hősi nemzet,~Jött-e már
 81  0|           Keseregni látnám a magyart még,~Látnám, hogy lelkében a
 82  0|         harag dúl,~S szebb jövő felé még vágyódás ég. ~Óh de nem,
 83  0|           kiárad. ~"Mondod új kín jő még szakadatlan,~Új csúfság
 84  0|             érte,~Büszke lehetek hát még hazámra. ~Mert ne hidd,
 85  0|           önbecsérzet~S nagy jövőhöz még elég erő él. ~S mostan vissza,
 86  0|              hazádnak szüksége lehet még~Minden gyermekére a jövőben. ~
 87  0|       törzsén függ, az reményen függ még,~S megfosztottságát ne szégyenelje." ~ ~
 88  0|         dalját a figyelmes visszhang~Még soká, soká visszhangozá. - ~
 89  0|        felragyog percekre,~És legott még barnábbá leszen. ~*~Nemzedékek
 90  0|          Mint kigyúló meteor mosolyg még,~Hálát suttog és keres eget.~ ~
 91  0|        szempilláiról lesi,~Mit adjon még fájó áldozatúl. ~Az úr int
 92  0|              rabszolgának. ~S melyen még ellen vére párolog,~Odadja
 93  0|     hasztalan zúg, ha villáma nincs;~Még ez lehet utolsó frígyesed,~
 94  0|         Tirzájával ott jő Hazdrubál,~Még idegen por fekszik saruján,~
 95  0|          idegen por fekszik saruján,~Még száműzöttnek könnye reng
 96  0|              de hős had harcol benne még. ~"Kis sziklacsúcs a tenger
 97  0|            hasztalan,~Hát hogyha kel még hajnal a hazán,~Melyben
 98  0|             hazán,~Melyben hős karra még szüksége van?" ~Igy szólott
 99  0|          itt-ott egy lányt elszeret,~Még az mind nem fordítja tőle
100  0|         előbb-utóbb meg úgyis vét,~S még jó, ha megválasztja, hogy
101  0|             a haddelhadd,~Zákány áll még csak kívűl egyedűl,~A városvégén
102  0|      mindnyájan elveszénk,~Hahogy te még meg nem védelmezesz. ~Én
103  0|        csókjának, aztán elfutott,~De még soká utána kandikált,~Midőn
104  0|            Vagy elátkoznád, ami jobb még tán? ~Hagyd elbeszélnem,
105  0|          előre kedvesem,~Nem szoktam még meg a fegyver szavát." ~"
106  0|           hosszú út miatt". ~Száguld még a mén, mindég nehezebb,~
107  0|              védő kart. ~Zákány lova még egyszer visszanéz~S lerogyva
108  0|     váltságaúl,~Mi életemhez egyedűl még von. ~De értlek sors! az
109  0|            az éj elnyeli. ~Soká zeng még hiréről a vidék,~Azt tartja
110  0|           érted, rettegett a hős. - ~Még látlak, amint büszkén jársz
111  0|              az élet, öklöd a halál,~Még hallom hangodat, a rémitőt. ~
112  0|             rémitőt. ~Vajh látszik-é még most is kebleden~A megfojtott
113  0|        oroszlán foghelye?~Szorítod-é még ősi kardodat,~Melynek halálangyal
114  0|           sírodhoz jöve? ~A dombokon még tegnap két had állt,~Ma
115  0|           Tihamér az első, kardvasán még~Megvert ellen vére párolog,~
116  0|         ellen vére párolog,~Homlokán még szomjú bosszuláng ég,~De
117  0|         ezredévig ott feküdt. ~Ennek még fogát ajak borítja~Koponyáján
118  0|              borítja~Koponyáján leng még ritka haj,~Annak kígyó űl
119  0|              olyan vonzó, -~Jerta is még erkélyén mereng;~S ím a
120  0|       Hasztalan kérdem, hogy éljek-é még,~Haljak-é érette, adjon
121  0|             száll". ~Éjfélt üt, reng még az érc visszhangja,~Mint
122  0|          hárem ablakában~A rab-hölgy még énekel;~Dalja fentszáll
123  0|             úsz lobogó sörénye,~Ámde még sötétebb a lovas alakja,~
124  0|              volt a föld, és bútalan még,~Mint szű, melynek első
125  0|         lángja most ég,~S kedvesétől még nem éle válva;~Mert nem
126  0|             éle válva;~Mert nem jött még a halál világra.~S mert
127  0|           világra.~S mert hogy ember még nagyon kevés élt,~Boldogság
128  0|              a kék láthatárnak~Látja még az angyalt percenetre,~Mint
129  0|               nincsen üdv elég nagy,~Még a mennynek is lehull varázsa,~
130  0|               néha-néha~Mostan is jő még angyal le hozzánk.~Bóldog
131  0|        hogyha minden elhagyott,~Mert még szolgahad hoz ránk gyalázatot!"~
132  0|            elhagyta már,~Nincs mitől még óvja, trónja bizton áll.~
133  0|             de hogy felejtsen, ahhoz még sem bízott. ~E földön belőle
134  0|           eljön újra~Nézni ott van-é még egyetlen Zolnája, ~Reszket
135  0|           Dalár mond: "Fiatal vagyok még,~Éltemnek lehet sok édes
136  0|         szívének egyetlen húrja~Mely még élt, felébredett e hangra,~
137  0|    Feltekintett rozsdaett kardjára~S még egyszer megifiodni vágyott. ~
138  0|           véletlen. ~Hogy lőhessünk, még előbb szuronnyal~Kellett
139  0|              hogy nem volt súlyosabb még a baj,~Mint a bátorság volt
140  0|              őt,~De számolt ép ezért~Még több irígyelőt. ~Ezek nagy
141  0|              Nehány nap tünt le már,~Még folyt a vigalom,~Éj volt,
142  0|            járt~Az őr a várfokon, ~S még fényár, víg zene~Töltött
143  0|                  Óh nő, ha megbánnád~Még egykor léptedet."~,,Ki a
144  0|         Kopár szigetre hág,~Egy perc még és a két~Vetélytárs összevág. ~
145  0|           basát! - ~*~Tabán és Dalma még most is meredt,~Arcok fehér,
146  0|            beszéltek ők,~S nyugalmad még a sírban sem leszen,~Míg
147  0|          magad Lót, neked élned kell még,~Téged Isten szentelt eszközűl
148  0|       magával.~Küszöbön vannak már s még egyszer lezárja~Mindkettőt
149  0|           minden, itt-ott egy torony még,~Mint sötét kisértet, tartja
150  0|           kell. ~Ez osztályrészetek. Még egy fiam~Él messze tőlem
151  0|         rejtélyes lovagját,~S szívén még nem érzett vonzalom hevűl
152  0|              vélem bántál.~S mondod, még sem volt oly rossz, milyennek
153  0|         nagyság mind, mind nem mérte még fel~Azt a sorsvégzést, mely
154  0|            hágcsója készül~Egy lépés még s ott áll Isten országában. ~
155  0|     csókjáért megy, rohan a lánynak,~Még csak recsegést sem hall,
156  0|            kell harcra szállni,~Mert még édes frígyben él ember,
157  0|              dalt suttog a szél,~Hol még Éden álma nem tünt el egészen,~
158  0|              embert édes jó anyjához~Még szelíd költői pántokkal
159  0|          esik szivének,~Hej de búját még se adja ő cserébe. ~Látja
160  0|          őket a tűzhelyhez,~Felvirúl még háza, titkon úgy reményli. ~
161  0|           anyaáldás,~S támaszául áll még, amidőn elhagyta,~Amidőn
162  0|           fájdalma, legidősb leánya!~Még miljó világink meg sem születének,~
163  0|           Csak néhány törhetlen volt még Luciferrel,~Amint a hűséget
164  0|          cserében. ~Bírok én alkotni még egy új világot,~S Hajna
165  0|             csak zsarnok akarat?~Úgy még jő idő, mely újra törvényt
166  0|           sarja lesz. -~Hátha e bíró még gyermekem lesz tán,~Óh,
167  0|                Véres arccal néz csak még egy üstökös le,~Mint haragvó
168  0|              padisah lép fel,~Vállán még bíbor van, önhittség szemében;~"
169  0|            ruházott~Szent hatalmadon még csorbát ejtni vágya!"~"S
170  0|            mint hogyha valamit várna még. ~Most folytatja az Úr: "
171  0|               végezzük ami hátra van még,~Vigadhattok ott benn addig
172  0|     folytatván szavát,~Sohsem néztek még vásáron csodát~Olyan mohón
173  0|              bele.~Tán érezték, hogy még találkozunk,~S náloknál
174  0|           egyikben éles vas,~S midőn még bámulsz s kérded, hogy mi
175  0|            kérded, hogy mi az,~Midőn még nem tudod, hogy merre jő,~
176  0|           csap le ő."~Sokat beszélle még a jó huszár,~De agg vezére
177  0|            ütközetbe vittek,~Mielőtt még kaptam volna egy petákot. ~
178  0|        tettél te!' ~Némán hallgatják még jó soká Barangót,~Amidőn
179  0|     táborunkban vannak." ~Folytatnák még tán a párbeszédet,~Ámde
180  0|              keserűségét csak~Növelé még a bor, mely másnak kedvet
181  0|              odadva. ~Láttam Dávidot még az utolsó percben,~Amint
182  1|          tanult,~Mint mondá eddig is~Még élni meg nem unt.~Örült,
183  1|            siet, mert messze, messze még~A tenger, melynek keblén
184  1|              kis világ~Hol együtt él még Isten, ember, állat -~Csak
185  1|           áll a tornyos ágy,~Melyben még élnek tündérhon regéi. ~
186  1|        látogatás~Csak egy pillantást még a boldogságba,~Óh hogy kiván,
187  1|         önmagában többé nem találja,~Még jól esik, ha azt másban
188  1|         talál,~Csak egyszer lássalak még életemben~Én is, ki egykor
189  1|         állták azt körűl;~Elgondolám még egyszer szép beszédben,~
190  1|               A férj nyugodt maradt, még szivesebb lett,~Tréfát vegyített
191  1|       vegyített üdvözlésibe;~Óh jaj, még csak nem is félti a hölgyet,~
192  1|            csalfa kép,~Ha néha báját még itt is kitárja,~S tündéri
193  1|             törekszik,~Fárad és küzd még az is, hogy éljen. ~Zsibvásárra
194  1|  egyformasága. ~Csak az alkonyat von még bibor palástot~Nyom nélkül
195  1|             a föld és ég közt állott még határúl,~És egész világ
196  1|       eltemessen -~Barna varju károg még csak a ködárban~És követ -
197  1|           szánom a bokortól,~A bokor még mindég integet utána,~Mintha
198  1|      nyugodni,~Csak lelkem nyugalmat még itt sem találhat. ~Ott ülök
199  1|           melynek pusztaságán~Érek-e még ilyen csendes jó tanyára? ~
200  1|                  Óh leányka, látom-e még egyszer arcod? -~Éltem vad
201  1|      megmaradt emléke~Éltem vadonára még soká varázst hoz.~ ~
202  1|             bajnok, aki~Nem könyörge még az életért. ~Bent fegyverrel
203  1|            Irígyel ily ápoló kezet. ~Még a holt sincs veszve mindörökre,~
204  1|              a szentelt határba,~Ott még nem dult ember, ottan mindenen
205  1|           dult ember, ottan mindenen még~Őserő zománca mint túlföldi
206  1|            erdőben űl az éj homálya,~Még egyszer ragyogni kezd agg
207  1|      szivemnek érzeménye, vágya!~Itt még nem dult ember, itten mindenen
208  1|           dult ember, itten mindenen még~Őserő zománca mint túlföldi
209  1|              Ámde képzetemben állnak még a termek,~Bennök víg barátok
210  1|             munkában hagyta.~Hej, de még ki gondol erre a vig torban,~
211  1|            Ami a tarisznyában vagyon még."~Ezzel egykedvűen széttekintve,~
212  1|           merően,~Mintha kőből volna még az is faragva. ~Tán még
213  1|              még az is faragva. ~Tán még az árnyék is elhagyá itt
214  1|           hogy keressen magának,~Tán még a szellő sem jár e pusztaságon,~
215  1|         vissza. ~A vészes felhő most még egyszer megdördűl,~Végignyargal
216  1|              ha már a révnél állunk,~Még egyszer villan fel sorsunk
217  1|         egymásért,~Szenvedés s könyű még egyesít jövőben. ~Nézd,
218  1|            földünkhöz,~Zálogul, hogy még van Istennek ránk gondja.~ ~
219  1|            barát,~Nem is tudom van-é még ember,~De íme ostorpattogás -~
220  1|             titkodat kitárni;~Látlak még minő voltál bucsúmkor,~Hogy
221  1|               Ott függ némán most is még a csengető,~Mért is szólna? -
222  1|             a kegyeletek. ~Itten áll még most is az üres szék,~És
223  1|         melyet te igazgatál,~Most is még serényen egykedvűen jár. ~
224  1|             látta,~Csak ez óra járja még mindég utát,~S mint midőn
225  1|              félkettőt mutat. ~Hátha még az a félkettő lenne,~Mely
226  1|               Tárd ki kebled egyszer még előttem,~Lássak lányt, szépet
227  1|              bátya, mondd meg~Volt-e még huszár s honvéd, nem voltak~
228  1|           gulibába;~Nyugszik minden, még csak a serdűlő~Gyermek méláz
229  1|    Megnyugodva dűl a sír ölébe~S néz még egyszer társi seregére,~
230  1|          vidéken. ~"Hála Isten, hogy még ezt megértem,~Győztünk,
231  1|       megnőttek, hogy kizöldülének~E még akkor oly kicsinyke fák!~
232  1|             vén. ~Ifjuságából mi van még benne?~Vagy mi van még bennem?
233  1|           van még benne?~Vagy mi van még bennem? semmi már.~A kalitka
234  1|          Érzené-e hogy lelkünk rokon még,~És hogy a frigy égben köttetett. ~
235  1|             Mint utósó ember, aki él még~És világa romladékban van. ~
236  1|            aki egykor~Tán sírt volna még sírom fölött. ~Kísértetnek
237  1|             is örök feledség fed,~Él még a lélek, mely bennünk éle;~
238  1|      száműzetett,~Talán az égben lel még menhelyet,~A vár leánya
239  1|              dűl~S haldokló ajkán is még sohaj űl;~Ott kezdete egy
240  1|             az szerethet, aki tiszta még,~Mint a sugár, mely mindenen
241  1|             mindenen aranyt lel,~Kit még a dőre emberbölcseség~Mindent
242  1|              van csak, ami lelkesíti még:~A népszabadság. Szíve,
243  1|              ottan is érzed~Ami reád még jó jöhetett:~A napnak melegét,
244  1|           Nekünk is jobb, mert miénk még~Ez az óra.~A jövőben a halál
245  1|           mondja is,~Ne kérdd másét, még ez nem nagy dolog,~Annál
246  1|          lemondani! ~Nem lopni annál még nem nagy erény,~Ki a bőségnek
247  1|         Feledve már a bűnös és bakó,~Még fel sem száradt a kiontott
248  1|        birtoka~És társasága, mellyel még mulat,~Elszórja őket, és
249  1|              ha bor van a pohárban. ~Még az sem lehet jó ember,~Aki
250  1|               vídám kedvnek. ~Hogyha még akad bohó, ki~Érted ezeket
251  1|             borocska mellett~Emlékök még egyszer áthat.~ ~
252  1|              rossz fajt imád,~Bizony még rosszabb faj lehet. ~De
253  1|              mért van tavasz,~De azt még sem csinálja. ~Én két betűből
254  1|               Szemében látni arcomat~Még büszkébbé levék én. ~Csak
255  1|              hát ellenségünk! ~Egyet még és el a borral,~Nem látjátok-é
256  1|        beront. ~Óh, csak egy van ami még érhetne,~Hogyha a sors jókor
257  1|        lejjebb hanyatlik, -~Egy perc még! s a tenger eltemette. ~
258  1|       vissza-vissza!~Lengjen egyszer még előmbe képed~Első szerelem,
259  1|           leánya! ~Látom őt, gyermek még s hajadon már,~Gyászat ölte
260  1|          egészen,~És nem ismerők azt még nevéről,~Csak mint Istent
261  1|          kellett,~Átkaroltam egyszer még a kedvest,~Ajkam ajkára
262  1|             honnan ez, hisz arcom ép még,~Nem verte azt el a ragya,~
263  1|                      Dáridóban~Van-e még a hegedűben?~Húzd cigány,~
264  1|           pördüljön~Az a lány.~Van-e még gazdánknak ilyen~Ó bora?~
265  1|             A legvígabb hátra vagyon~Még talán.~Vadkéjén ha megdöbben
266  1|         kisded társaság van,~Emlékét még ez őrzi meg~Rég elmult boldogabb
267  1|   Haszontalan keresve életet. ~Van-e még ember, nem tudom, mert~Szavamra
268  1|             sír, virág kél. ~Hej, ha még ma meg is halunk,~Vigadtunk
269  1|       küzdöttek, fáradtak,~Pályabért még sem arattak.~De tisztesség!
270  1|          Kivánnám én is~Jó kedvemben~Még a pokol is~Hej, részt vegyen.~
271  1|             más, mint a remény,~Mely még a sírnak is vak éjjelén~
272  1|     üstökössel bizton társalog.~Majd még magasb körökbe tévedez,~
273  1|            ittasan~Az összhangzásról még sejtése van,~Keblében fáj
274  1|         tovább is ellenébe,~Makacsan még, ifiú kebel,~Óh, ne nyujtsd
275  1|              koporsót,~Melyen tegnap még vihar sirt,~Melyen tegnap
276  1|            vihar sirt,~Melyen tegnap még madár szólt.~Zöld mezét
277  1|        tengeren túl megleli virágit,~Még szebben fölélve. ~Ah, de
278  1|        felsőbbség érzete.~Kínjára is még büszke kebelem,~Azért ne
279  1|             elkényeztetett gyermekit~Még szorgosabb gonddal őrizé,~
280  1|         Nincs öröm, mely meglephetne még,~S mely nyugalmam megzavarhassa,~
281  1|               Elhamvadott lapjain is még~Minden szó olvashatón áll. - ~
282  1|            ha hallja gáttörő szavam,~Még köszönni is alig merészel. ~
283  1|          társ!~Lelked ép forrás volt még csak akkor;~Áldást termő
284  1|           lassúdan kihamvadt~S engem még ébren tarta lelki bánat.~
285  1|          csiga?~Benső boldogságomnak még jobban~Érzem a trónon mi
286  1|              legszebbet szebb követi még;~Hogyha mind nem bírhatom,
287  1|           virágszál, mely enyhít, de~Még olyat nem alkotott az ég,~
288  1|            erős a hit:~Talán megszán még és szent szelleme~Leszáll
289  1|             Örülj! nem késő nyujtasz még kezet!"~ ~
290  1|               ah értem, hogy nagyobb még,~Mert magasztos fénye nem
291  1|          betűkkel~Feljegyezni, eddig még semmit nem tettem. ~És ki
292  1|           tettem. ~És ki tudja: jő-e még kor, hogy tehessek?~Óh hány
293  1|             végzi. ~Avagy él a lélek még túl is a síron,~És miként
294  1|                    Csak béke béke~Új még a sir, szent halma még kopár,~
295  1|            Új még a sir, szent halma még kopár,~Halottjának még vérzik
296  1|         halma még kopár,~Halottjának még vérzik kebele,~Ki a szabadság
297  1|    küzdésében elvéreze.~Hős szelleme még el sem nyugodott,~Szárnycsattogása
298  1|        öledben megbékél, mi az imént még~Haraggal zúgott, százfelé
299  1|             alakba lát, ~Kinek imént még mint szelíd anyának~Magához
300  1|        elfeledt oltárra~A kis tücsök még ciripelni jár. ~S midőn
301  1|            hogy lenne Isten,~Ki jelt még e köszöntésre sem ád. ~Nem
302  1|             ha műve elporlott,~Kövei még mondják: Isten teremtett,~
303  1|            adott örök alakot. ~S hát még ti, akik eszméket vevétek,~
304  1|           lány,~Mi üdvöt adhat Isten még neked,~A szép világért,
305  1|          leányt,~S a lány oly tiszta még, hogy arcain~Ragyogni látunk
306  1|             kisér,~Mert, óh leányka, még nem szenvedél. ~És mint
307  1|          szív s érzések nyugszanak. ~Még tegnap egy vágy együvé csatolt,~
308  1|             szent eszménykép lakott,~Még tegnap együtt küzdénk, fáradánk~
309  1|        rózsáról viszen~A röpke illat még mulandó hírt. ~De a költő
310  1|              részét menti ki. ~S hát még te, aki nem költél, öcsém,~
311  1|          mint ilyen öröklét,~Melyben még egy szál multunkhoz csatol~
312  1|          védett haza,~Mért vágynátok még élni, véletek~Van mind,
313  1|             van, egy, mely hogyha él~Még lelketekben, óh kínos nagyon,~
314  1|               Ott láttátok, hogy aki még csatáz~A nép javáért, milyen
315  1|              van milliók helyett.~De még nehezb embernek lenni, hogy~
316  1|            feledek.~Néktek nem nyilt még meg, kedves gyermekim,~A
317  1|             s nap világa vét.~Nektek még az mindegy, még előttetek~
318  1|               Nektek még az mindegy, még előttetek~A kis csillag
319  1|            Isten mindezek felett.~Ti még értitek a nagyszerű zenét,~
320  1|            bájain mereng. -~S boldog még, kinek fáj az, hogy feledé~
321  1|               az elfeledt zene~Nekem még kedves, és tán általatok~
322  1|              nem érzett~S nem sírtak még el ember könyei. ~Nem kiégett
323  1| vezércsillagja hős neve leend. ~S ha még itt-ott magyart szül bús
324  1|          felejtém,~Mellyel kis kezed még végbucsúkat inte;~Hej, de
325  1|            is házadba menekűle, mely még~Szirt gyanánt állott ki
326  1|         letépett.~Eltűnt a fedél is, még csak a hegyeknek~Csúcsain
327  1|          szivemnek~Végső szála, mely még életünk felé von.~S mint
328  1|              pótolja azt ki.~Jó hogy még az emlék halvány holdvilága~
329  1|         ébredtem bús rideg tanyámon,~Még szemem sokáig nem merém
330  1|            árnyat~Add nekem s ha van még, ami engem érne,~Egy örömsugár,
331  1|              bátran szembe szállok~S még meg nem riasztott a nagyok
332  1|            mind, amit árva szűm kap,~Még a barna ég is jobb kedves
333  1|          csúszó szerelmeért,~Melynek még röpte sincsen a síron túl,~
334  1|       világon boldogságra nem lel.~S még csak azt ohajtom, hogy boldog
335  1|              jövő kétes reményvilága~Még a mult sírormokon viraszt,~
336  1|              sötét sírőrnek;~S jó ha még ily játékunk lehet,~Mult
337  1|           elholt,~Csak arcod az, min még rózsát találok.~Egykor hívém,
338  1|            Ha már másnak nyílsz, úgy még jól esik, ha~Nyílsz fényben
339  1|            megy, mint megszokta rég,~Még nyomom sehol sincs eltörülve,~
340  1|              e nap úgy-e, messze van még?~Látod, látod eszmém mily
341  1|              érző sziv lehel,~Hallja még az élet lüktetését,~S fél,
342  1|            értne meg! -~Most tanulja még csak mondogatni,~Mik szivünknek
343  1|           Sajnálhatni-é azt, a kinek még~Balszerencse is kincseket
344  1|          kapunkban, nőm, emlékszel-é még~Amint a tündéri képen elmerengénk?~
345  1|           gyorsabban vitt,~Szívemnek még mindég lassan szállt.~S
346  1|             egy mentő naszádja,~Hová még lelkünk szabadulni bír,~
347  1|         elragadja.~Tündérsziget, hol még erény honol,~S az édennek
348  1|           imént csak gúnyolt a tömeg még,~Mint megláncolt oroszlán
349  1|           únalom s gond hétköznapján~Még gondját toldja perceidnek.~
350  1|               Ha nem szerettem volna még hazám,~Érted szerettem volna
351  1|           jogot. ~Ha nem szeretnélek még tégedet,~Hazám tanítna,
352  1|               ez természeted,~De aki még neked hisz, gyűlölöm:~Hogyan
353  1|         elszórsz, szűdben is marad e még~A jóból némi kis salak talán.~
354  1|        helyett,~Én láttam a gyöngyöt még mint könyűt,~És a rubint
355  1|              is ki tudja rendbontó-e még? ~28 ~Ember! te nagyszerű
356  2|          képet,~Ennél szebbet, mond, még nem szült müvészet.~A bámulók
357  2|            szabadságot megüdvözölted~Még bölcsejében, az viszont
358  2|             lányka csak menyasszony,~Még csupa menny az egész asszony,~
359  2|         egy-egy rész könyű,~Ő részét még éltében költé el.~ ~
360  2|          költő, mely, ha az éj eljő,~Még egy sugárt hoz el magával,~
361  2|            Zálog gyanánt, hogy a nap még nem halt meg,~Hogy eljő
362  2|              nem halt meg,~Hogy eljő még a véres hajnal.~ ~
363  2|              meghódoltatál,~Dicsedre még nem szolgál néked az,~Csak
364  2|              tett semmivé.~S számára még dicsőség sem jutott,~Ki
365  2|           csak egy baja,~Beszédedben még forr a gőzkazán,~Egyet nem
366  2|            gőzkazán,~Egyet nem tudsz még: merre és hova.~ ~
367  2|        hidegek, nem vagytok melegek,~Még epigramma sem telik belőletek.~ ~
368  3|             ez leve,~Mit esdne szíve még?~ ~
369  3|             vesztenek,~Üdvöt keresve még~Túlnan reménylenek. ~Az
370  3|            ül.~Jő e lángoló kebelhez~Még karomban felhevűl. ~"Hej
371  3|         Reggelenként ablakomba~Látva még a fagy virányt,~S keblem
372  3|            ha Isten elhagyák utában,~Még bánatában hisz csak e kebel!~
373  3|             S a kedves szellem lengi még körűl:~Ki még reménylhet
374  3|          szellem lengi még körűl:~Ki még reménylhet egy jövő tavaszban,~
375  3|           Mely elrezegve visszazengi még~Örökre múlt, s mi dőre képzetem! ~
376  3|            Vigaszául dicsőn ragyogva még,~Lehunyva is kecsesb derűletet~
377  3|             ez leve,~Mit esdne szíve még?~ ~
378  3|             vesztenek,~Üdvöt keresve még~Túlnan reménylenek. ~Az
379  3|            ül.~Jő e lángoló kebelhez~Még karomban felhevűl. ~"Hej
380  3|         Reggelenként ablakomba~Látva még a fagy virányt,~S keblem
381  3|            ha Isten elhagyák utában,~Még bánatában hisz csak e kebel!~
382  3|             S a kedves szellem lengi még körűl:~Ki még reménylhet
383  3|          szellem lengi még körűl:~Ki még reménylhet egy jövő tavaszban,~
384  3|           Mely elrezegve visszazengi még~Örökre múlt, s mi dőre képzetem! ~
385  3|            Vigaszául dicsőn ragyogva még,~Lehunyva is kecsesb derűletet~
386  3|           Sötéten áll a zárda tornya még,~Harangtalan, lefosztva
387  3|            Kik bíztak embertársaikba még~Mord bánatokban esdve könnyeket,~
388  3|             képzetek. ~Sírokban lele még remény-eget,~Lesujtva ott
389  3|       öntudatja él,~S kihólt szivébe még~A hon imája kél. ~Körötte
390  3|        kiszenvedett~Az ébredő kebel,~Még őrzi álmait~A síri gyász
391  3|              Mely nyögve zúg a romba még felé,~Nem értve: szent a
392  3|             talál. ~Virágjaim hajába még,~De hajh, menyasszonyom~
393  4|           holdhoz,~Nem sült meg málé még soha hold sugarán. ~b)~Tudtad:
394  4|              és már kész uti terved;~Még csak egyet nem tudsz, merre,
395  4|         HORÁC~Bátyád árnyékát Nógrád még tiszteli benned,~Mert bátyád