Rész

 1  0|       Midőn mint esti fény,~Már régen eltünél... ~Helyetted éj
 2  0|       feledve új gyönyör között~Régen pihenni lökted a porondra. ~
 3  0|      csodáljam most már, hogyha régen,~Még előbb, mintsem megláttalak,~
 4  0|       te, el ne lökj tehát!~Oly régen vagyok már síró árva én.~
 5  0|     végre bajnok Aladár;~Óh, mi régen várok már e percre~Szinte,
 6  0|       húzódik utána~Száz alakja régen elsüllyedt világnak,~Száz
 7  0|    népek s királyok,~Nevöket is régen elfeledték,~Palotáik, büszke
 8  0|   Barangó végre eképpen szól: ~"Régen volt, de mégis volt, hogy
 9  1| széjjeláradozna~A föld és ég, e régen elszakadt~Két testvér is,
10  1|         dicssugára~S a pártával régen sírba szállt,~Eszközzé silányodott
11  1|       ritka haj;~Minden, minden régen mult napokból,~Számolás
12  1|         nagy büntetés,~Amint az régen írva áll:~"Hamis bálványt
13  1|  Kétségbesetten jól tudom, hogy~Régen kiszenvedt volna már.~El
14  1|         S azt nem adhatom, mert régen a tiéd már~Minden boldogsága,
15  1|       boldogság után reménnyel,~Régen általláttam, hogy szivem