Rész

 1  0|   egymást~E világon, ketté vált legott. ~S fájt félléte, kínzó
 2  0|       Újabb magad tett hűtlenné legott,~Hivém, hogy ez összhangzatos
 3  0|         hogy keble édenét~Ez is legott megossza véle. ~Kinek lelkéből
 4  0|  szűntelen,~Érzéketlen szívének legott~Hogy több rabja s fénye
 5  0|     mely felragyog percekre,~És legott még barnábbá leszen. ~*~
 6  0| szemlesütve~Másik kérőjének int legott,~Mintha mondaná: "Kinek
 7  0|         védszellem helyt áll és legott~A vérengző csorda halva
 8  0|     rabló lovag,~Kardommal kell legott,~Hogy nő kivívjalak." ~S
 9  0|         bírhatjuk." ~S a honvéd legott elfordul,~Hogy ne lásson
10  1|   szelével~És sárga lombot hord legott,~Gyászos rokonság érzetében~
11  1|        S míg fénye dicskört von legott~A kőkereszt fölé~Ez mint
12  1|        Ifjúvá fejlett a gyermek legott~S a vár lányával hogy találkozott,~
13  1|        S gyermekére hantot hány legott,~Halkabb lesz a sírás, mígnem
14  1|         végtelenbe nyargal, hol legott~Vad üstökössel bizton társalog.~
15  1|      megint csak visszaeshessék legott.~Óh, mi rejtélyes, mi szent