Rész

 1  0|          Óh, mert már csillagod~Is alig ismerem. ~S ha egy-egy csillagot~
 2  0|           a földön minden, ami jó,~Alig születve már meghalni tér
 3  0|           mi vágy uralja~Önmagamra alig ismerek,~Pusztítás volt
 4  0|        golyó találta szíven.~S már alig suttogta: Semmi baj nincs~
 5  0|         megtér az ifjakkal,~Ah, de alig ismér már az ősi házra.~
 6  0|           lábam reszketett,~,Látom alig várod, mond szomszédom újra,~
 7  0|        gyönyörködjél abban'. ~S ím alig végeztük e rövid sohajtást,~
 8  1|            lombcsomók~Víztelve már alig fityegnek,~Csak úgy hajol,
 9  1|          néha mordúl,~Kibontakozni alig bír~Bundájából, s ez szinte
10  1|        előttünk,~Milyen most bármi alig lehetne.~Ott függ némán
11  1|        barátként~Emlékemben is már alig él. ~Ím a házból jő az agg
12  1|           a férjnek jutott,~De lám alig kezdek beszélni,~Csókkal
13  1|            szavam,~Még köszönni is alig merészel. ~Rútúl bánik az
14  1|           ember;~Az ész, e mozgató alig keres~Annyit, mint amit
15  4| Országgyűlésén jós leszesz-é te? - Alig! -~ ~