Rész

 1  0|  megtestesülve - elvész szűz zománca.~Tán az Isten üdve is csupán
 2  0|    esd, kiált utána;~A világ zománca szertemállik,~Elhagyottság
 3  0|    nyári éjjel énekelte,~Bár zománca eltünt, amint átfordítám~
 4  1|     ottan mindenen még~Őserő zománca mint túlföldi csók ég.~A
 5  1|     itten mindenen még~Őserő zománca mint túlföldi csók ég. -~
 6  1|  dőlt,~S oltárának elporlott zománca,~Itt, hol a romok közt rengő
 7  1| piros virága. ~S hogy kedves zománca megmaradjon,~Éjszaknak kemény
 8  1|      arcán nincsen költészet zománca~S elhalványult lelke nem
 9  1| rontja,~Elporlik szivünk üde zománca. ~*~Folyt a kor ez öntudatlan
10  1|        Elporlott a természet zománca,~Rothadt bűz váltá fel a
11  1|      égről,~Letarolva a mező zománca - - -~Egy dacolt csak a