Rész

  1  0|           Tán azt hiszi, hogy őtet ott~Még észre sem veszik?~Megmondjam-e,
  2  0|        síron túl sincsen reményem,~Ott is, ki itt feledt, a hűtlen~
  3  0|        szózatának a fülem bezárom.~Ott rakok tanyát - és hogy nyugodt
  4  0|       szállj a sírba le,~Meleg van ott, keresztjét éri csak~És
  5  0|          fagylaló szele. ~Vidítsad ott, vidítsd a drága lányt,~
  6  0|        feljössz újolag,~Ne hagyjad ott legszebb testvéredet!~Ki
  7  0|          Félig megírva végét várja ott. ~Sétálni ment talán csak
  8  0|      könnyünk, mely együtt foly ki ott, ~S ha nő virág, mi majd
  9  0|            Vihardús dobbanásinál. ~Ott lent a völgy való neked,~
 10  0|        ízlelt kehely. ~Óh, mert ha ott ragyognak is felszínén~A
 11  0|       Templomban ~Egyházba mentem, ott valál,~Mint angyal, buzgón
 12  0|          határon? ~Eljött velem... Ott látom a leányt~Más karján
 13  0|     olvastam néha fel,~Hadd légyen ott az ősz szélűzte levele~Melyről
 14  0|        hoznád újra fel?~Jobb annak ott pihenni elfeledve,~Napsúgarakból
 15  0|             mely bájjal tükröződik ott? ~Ismerém lelked fehér zománcát,~
 16  0|            Borzadok, mi űr maradna ott,~Isten s emberektől elhagyottan~
 17  0|            lelkemből vonsz elő;~Mi ott szenderge titkos sejtelemként,~
 18  0|       arcom festve láttam,~Hittem, ott vagyok már mennyek országában,~
 19  0|          Kis ablakodba, rózsa lesz ott -~Nekem csak halvány fagyvirág -~
 20  0|        cserébe~Leláncoltan maradni ott? ~Ily forrás voltál, lány,
 21  0|            bébocsájtod,~Turbékolva ott kopognak, ~Gyöngéd játszi
 22  0|           S mert nemesebb, hogysem ott csússzon porán~A köznapiságnak,
 23  0|          naptól a végpillantatot. ~Ott állottunk végtére a tetőn,~
 24  0|          mezőket,~És gyönge lépted ott hervasztna le,~Csak véle
 25  0|        Vesszen ki a költészet bája ott,~Hol lelkem árván, elhagyatva
 26  0|            nem vagy, Isten sincsen ott,~Csak virágimról ne csókoljad
 27  0|         egy új jobb világra lelt. ~Ott, gondolám, fog szívem megpihenni,~
 28  0|      nyílnak, de a gyász~Értem áll ott, engem illet egyedűl.~ ~
 29  0|           le a jelen,~A szív célja ott van önmagában~És e cél a
 30  0|       virúl~Ismét a rózsatő,~Ismét ott áll a lány,~De halvány,
 31  0|     szenvedő. ~Rablott rózsája tán~Ott hervad arcain,~A harmat
 32  0|            hervad arcain,~A harmat ott ragyog~Veres szemhéjain. ~"
 33  0|         Andalg a pásztor~Kis nyája ott legel,~De vágya távol. ~
 34  0|        Kapujához fordúl egyenesen,~Ott megáll, nyerít, hogy zárva
 35  0|          büszke kőhalom,~Férje áll ott, s keblében~Megkövült a
 36  0|     rózsaszál,~Ah, de lánya térdel ott,~Hinnéd angyallá leve~Sírt
 37  0|               És ez ünnepély alatt~Ott van az ég is jelen,~Lány
 38  0|        szűz szerelem. ~S a holt nő ott fenn mosolyg,~Hamván lent
 39  0|      látjátok-é,~Mi szent alak áll ott s mi édesen~Hív a szép honba,
 40  0|              a halvány mécs lobog,~Ott térdelnek még kis testvérei,~
 41  0|     keletnek,~Mintha mondaná, hogy ott a szent föld,~Melyhez áldás
 42  0|           hazáját látogatni eljár,~Ott elzengi bánatát, keservét~
 43  0|         basának számos szolganépe,~Ott zenélnek, míg Csatár kövülten~
 44  0|         néz csak a vár erkélyére. ~Ott áll a vezér s karára fűzve~
 45  0|            díjat, zsákmányt vártak ott? ~Köztük állott Ernő is
 46  0|              Jött az éj, még Berta ott merengett~A toronynak erkélyes
 47  0|           várromnak egyik odujában~Ott űl Bogdány mint a síri rém,~
 48  0|          az Isten itélt,~Óvakodjék ott a férfi kar. ~Dicséret hát
 49  0|          bú tenhazádban?~Nincsen-é ott tiprott népszabadság,~Melyért
 50  0|       széthullának. ~S a nehány is ott hagyná-e törzsét~Elszakadva
 51  0|          jó vén dalnokot,~Nem volt ott lány, nem volt ott ifjú,
 52  0|            volt ott lány, nem volt ott ifjú, aki~Tőle egy-két szép
 53  0|        visszhangozá. - ~Ünnep volt ott, ahová belépe;~Vidám gyermekek
 54  0|    fürtinél idegen szél danol. ~De ott van véle Tirza, hű neje,~
 55  0|           várt, harcos tábort lele ott. ~És Hazdrubálhoz neje Tirza
 56  0|       kérdi csak. ~S ím Tirzájával ott jő Hazdrubál,~Még idegen
 57  0|           az oroszlánt hős vadász,~Ott már az élet s győzelem csak
 58  0|          vén adószedőnek kapuján. ~Ott állott Zákány, kardon a
 59  0|          szókat nem talál. ~Ő, aki ott arat, hol más vetett,~Ki
 60  0|           homokon,~Egész nemzetség ott hever veled,~Jön a hiéna,
 61  0|       menet~Vonul hosszan, sötéten ott alá?~Talán dzsinek, kiket
 62  0|       sakál üvöltve csörtet el,~De ott terem Hafiz s bőszen kigyúl,~
 63  0|           el ismét a menet,~Utolsó ott marad, a szótlan úr,~S menőben
 64  0|           Kétségbeesve, Tihamér is ott,~Fűzéréért harcol-e, ki
 65  0|  Megfagyott, merev keblén vetett. ~Ott nyugosznak. - A jövőbe vár,
 66  0|  keringenek. ~Rózsa kelyhében ring ott a tündér,~Itt szivárványt
 67  0|        másik pajkos cselt vetett. ~Ott rovarszárny kisded csolnakában~
 68  0|       tomboló viharban~Andor ismét ott a bükk alatt,~Vándorbot
 69  0|            aludni,~És ki ezredévig ott feküdt. ~Ennek még fogát
 70  0|  Lelkünknek kivánni mit sem hágy. ~Ott álmodnak mennyet Jerta s
 71  0|       amint nyugszanak,~S ébredvén ott lelnek szebb valóra,~Mint
 72  0|            halotti kéz. ~Ármán áll ott, csillogó szemekkel,~Keblén
 73  0|     nyugodt, űzd szét a rémeket!"~"Ott nyugszom meg én csak - mond
 74  0|         szolgaságuk tartva tart. ~"Ott meg zsákot dobnak vízbe!~
 75  0|            meg nem tagadta~Az, kit ott megöltenek. ~Nézzetek csak
 76  0|               Azrael~Mért piroslik ott a messze róna~Alkony festi-e
 77  0|        Vérázott harctéreket keres,~Ott van a szerencse mosolyára~
 78  0|        terül el,~Itten árny, sugár ott, éles körvonallal~Számtalan
 79  0|          párja. ~Puszta halmot ér, ott nyujtozik sötéten~A bitófa
 80  0|            Oldalánál Kain borongva ott áll~S míg csorogva foly
 81  0|     békétlen e kebelre!"~Ámde Ábel ott némán hever csak,~Kain lelkében
 82  0|        Édes, akkor nődnek arca áll ott!"~Kain sötéten néz Ábel
 83  0|       szeretni égből angyalok le. ~Ott hagyák az égnek csillagékét~
 84  0|      Pillantásáért a lány szemének~Ott hagyák a csillagok zenéjét~
 85  0|           az ének. ~Ázor angyal is ott hagyta a mennyt~S ifjú napsugáron
 86  0|       Dicsragyogva szárnycsattogva ott áll,~Felsikolt a lány, ledűl
 87  0|              Most bércekhez érnek, ott a visszhang él,~S a jövők
 88  0|         édeni világa,~Hervadhatlan ott az ifjuság virága,~Örökös
 89  0|     hozzánk~Kétes árnya annak, ami ott valóság. ~S míg itt minden
 90  0|         szül,~Új gyönyör merűl fel ott minden gyönyörbűl.~Hej de
 91  0|        abban örömet mért nem lel? ~Ott szeret csak járni a folyónak
 92  0|           újolag eltűnnek,~Nincsen ott tavasz, nincs a napnak sugára~
 93  0|          végső határon,~Zolna épen ott áll a tulsó vízparton. ~
 94  0|             egymásnál vannak már~S ott lebegnek síma tűkörén a
 95  0|         aztán számüzésbe küldte. ~"Ott leszesz leányom, míg őt
 96  0|        holdnak sugára~S Hábor újra ott volt mint az éjnek árnya. ~
 97  0|      üstökössé vált az égi bolton,~Ott barangol végig végtelen
 98  0|            hogyha eljön újra~Nézni ott van-é még egyetlen Zolnája, ~
 99  0|          szétbomlott hajával. - - ~Ott állt a lány, megdermedve
100  0|          tapadtak,~S pillantásiban ott ége lelke. ~"Holdvilág!
101  0|       fűves sír ölében,~A királyfi ott virraszt mellette,~Arca
102  0|           vész el. ~Végre eszmélt, ott feküdt gyepágyon,~Mintha
103  0|         Ifjú honvéd katonásan állt ott. ~"Melyet mondtam, az előörs
104  0|         tornyáról le. ~Nem látszik ott ember, csak néha jő~A várfokára
105  0|          nappal tivornya, vígalom;~Ott összegyűl mi örömet keres,~
106  0|         társa mint~Villámlás terme ott. ~Két tűz közt a zsivány~
107  0|            most jelt adott,~A basa ott terem,~Harcedzett népe gyűl~
108  0|            a harc,~Két órjás küzde ott,~Két fergeteg vala,~Amely
109  0|       lovag,~Igy nem mégy semmire,~Ott állnak emberid~Gyilkolni
110  0|           ut rengetegbe tér.~Nincs ott hajlék, hová fejed letedd,~
111  0|       fejed letedd,~És átkos a vár ott a bérc felett. -~Kerüld
112  0|            azzal kegy:~Vagy meghal ott szörnyű látvány miatt,~Vagy
113  0|    csillogó szemekkel,~Száz rém űl ott, martalékra várva,~S minden
114  0|        forrásnál. ~Sebesültet ápol ott a lányka,~Hála ég a kór
115  0|       Szürke égről halvány nap néz ott le,~Küzdve él csak minden,
116  0|            és hideg hó.~A jégmedve ott kushad magában,~Jégtáblával
117  0|           kell a büszke palotának,~Ott a fecskefészek a sors áldozatja. ~
118  0|    halványulnak el egyéb leányok -~Ott, hol bájaimmal én közöttök
119  0|                        Viharkirály~Ott hol a féléves éjnek sivatagját~
120  0|       szörnye tagjait nyugasztja; ~Ott hol küzdeni már az ember
121  0|     országával,~Úrrá kivánt lenni, ott fenn is az égen. ~S jéghegyet
122  0|    hágcsója készül~Egy lépés még s ott áll Isten országában. ~Látja
123  0|         elsurran tünde álomképen~S ott mosolyg kacéran ismét messze
124  0|            szárnyszegett madárkát,~Ott meg egy elkésett kis virágot
125  0|            csarnokán fészkelt ez. ~Ott virrasztá kedves árváit,
126  0|       bűbája mostan ébreszté fel. ~Ott ültek merengve, anyjuknak
127  0|          boldogságba. ~Hajna éppen ott állt a menny ajtajában,~
128  0|         futván, űzve életvágytól. ~Ott meg a futamló zerge, síma
129  0|         hátra van még,~Vigadhattok ott benn addig is az égben,~
130  0|          tűz körül miért tolongnak ott,~És hallgatják három bajtársukot,~
131  0|          Hogyan írják le a huszárt ott át."~Ezzel köhint s megpödri
132  0|           ellen táborába viteténk.~Ott a vezér magához hívatott,~
133  0|            két előörs,~Itt honvéd, ott császár katonája,~És sokáig
134  0|           van, szállás is elkelne,~Ott a város, ott mindent találunk,~
135  0|           is elkelne,~Ott a város, ott mindent találunk,~Hogyha
136  0|      trombitaszóra. ~Egy szökéssel ott volt kedves ágyújánál,~Tombolt
137  0|            És ahol a veszély volt, ott szólt Rózsa hangja.~Máma
138  1|        Világot rázó léptei alatt. ~Ott álltál hosszú századon keresztül,~
139  1|        felvirúla,~Mosolygó szellem ott fészket rakott,~Ipar s boldogság
140  1|        nyugvás ünnepét~Méltón hogy ott ülöm,~Hol Isten ünnepel~
141  1|      gyermekek,~Gyümölcsök függnek ott.~Az őszi alkonyat~Arany
142  1|           mámorát.~A röppentyű meg ott,~Mely az égen szalad,~Eltévedt
143  1|          Legény és szép leány~Volt ott egész sereg,~Kik trufa s
144  1|           Udvarra megy, hogy várja ott a férjet. ~A font kapun
145  1|            udvar jólétet lehellett~Ott gabna-kazlak, itt baboglya
146  1|          én karom sem birva álltam ott. ~Parancsolá egy ácsorgó
147  1|           csendes tanyát bir lelni ott. ~Piros pofájú gyermekek
148  1|           ír a télben és halálban,~Ott beáll a végzet szent egyformasága. ~
149  1|   nyugalmat még itt sem találhat. ~Ott ülök magamban, ablakomra
150  1|    bajnokának~Unokája rőföt forgat ott. ~S mig nagyapja egy szép
151  1|       tömkelegéből el~A vadonba. - Ott van Istennek világa,~Áhitattal
152  1|          lépek a szentelt határba,~Ott még nem dult ember, ottan
153  1|           acsáknak múlató tanyája,~Ott pihen meg végre biztosan,
154  1|        örömről?~Gondolám nekem már ott ebéd fől.~"Hej korcsmáros -
155  1|           betyároknak közébe ültem~Ott danoltam, ittam, elmélkedtem,~
156  1|         járt benne ember, nem volt ott élő lény. ~Gólya állt féllábon
157  1|        oszlopzatnak~Látszik az eső ott, melyre a felhő dől,~S lassú
158  1|           tónak dűl vágyó karába~S ott talál zajongó keble nyúgodalmat. - ~
159  1|           most bármi alig lehetne.~Ott függ némán most is még a
160  1|            most véráldozatot vár. ~Ott hagyá tornyát és ágyúvá
161  1| Megtörültük füsttől barna arcunk. ~Ott sütköztek hős vezéreink
162  1|         vert~S éneklénk - vezérink ott valának~Szenvedtek velünk,
163  1|       győztünk! mond a feleszmélő,~Ott lobog fel a háromszín zászló,~
164  1|      csillag,~Emberkéz nem éri fel~Ott a szellemek hazája~Mély
165  1|          csillag újra,~Sírja ormán ott viraszt.~Óh való-e most,
166  1|       korány. ~Koldús jő görnyedve ott az úton~Hószakállal, mankóval
167  1|          is jól ismérem~A leánykát ott szerettem meg.~És szerelmünk
168  1|            napokból,~Számolás itt, ott érzés, sohaj. ~A vén nőre
169  1|       Fénypalástot nap sugára sző,~Ott sötétlő fűzeknek tövénél~
170  1|          nem visz egy sem magával,~Ott áll az a kitűzött helyen. - - ~
171  1|      férfinak keblére,~Szirtet ért ott és lepattant~Eltarolt mezőre
172  1|             S visszafoly a szívbe, ott hogy~Elrejtőzzék drága titkúl. -~
173  1|          fohász volt első létjele:~Ott búcsúszó, itt harcnak kezdete.~
174  1|         föld folyását rajzolván le ott~S szó nélkül mindent, ami
175  1|    haldokló ajkán is még sohaj űl;~Ott kezdete egy sziv küzdelminek,~
176  1|          És csak Isten őrizé~Sírva ott hogy nem fakadt. ~Hej kis
177  1|            a földre szegzi, mintha ott~Keresné, hogy majd álma
178  1|          hantba temettem!~Jó neked ott lent, ottan is érzed~Ami
179  1|         Hogy bárhol pihen a bajnok~Ott találja.~S hol számára a
180  1|             mi zajgó sokaság,~Mely ott az utcán jár oly gondtalan,~
181  1|          búcsú a vártömlöcbe hat. ~Ott ül magában némán a fogoly,~
182  1|        Győzelmi mámor lelkesít fel ott.~Habzó pohárral vigan éltetik~
183  1|     szívben,~Szeretet erénye sincs ott. ~Aki mással nem nevetgél,~
184  1|          számítok s meg se lep,~Ha ott bármit találok. ~Telt csalfasággal
185  1|        terembe~Urat fogunk mutatni ott~S előnkbe lép hitelezőnk,
186  1|          Amiért hogy híven ápolom,~Ott a fácskák, melyeket neveltem,~
187  1|              hogy lakja szeretet. ~Ott a kis ház ajtajában állva,~
188  1|        nemzet vérezett. - - ~Nő is ott ül, kis fiú ölében,~Kis
189  1|             s a tenger eltemette. ~Ott áll a szirt, mint állt ezredévig,~
190  1|     mellett nézzünk a nagy égnek. ~Ott ülénk az ingó puha fűben~
191  1|         hozzám~S benne a lány arca ott derengett. ~Vissza-visszavont
192  1|    napoknak - -~De szomjúk tán kik ott hallgatnak?~Csitt hát, csitt,
193  1|                 De szomjúk tán kik ott hallgatnak?~Csitt hát, csitt,
194  1|   tavasznak - -~De szomjúk tán kik ott hallgatnak?~Csitt hát, csitt,
195  1|          csend s megnyugvás légyen ott? ~Miként velőtlen szent
196  1|         olyan édes élni~Keblünknek ott, hol minden él vele.~Nem
197  1|        Kisértetes denevér surran-é ott~Az éjen által vagy bús szellemem? ~
198  1|         tudom, hervadt virágszál-e ott,~Avagy lelkemben őszi dal
199  1|          És dorgáló üstökös kering ott,~Hol szűm a menyországot
200  1|          világunk egymással rokon,~Ott jár ámulva a határokon.~
201  1|        mint isteneknek társa alkot ott~Magának összhangzóbb, szebb
202  1|           anyakéz alatt~Tombolának ott féketlenűl,~S tűrte a szív
203  1|            sors köveket hajított. ~Ott a veszteg tó lett sírja
204  1|         Rég kiszáradt medret látok ott,~Míg amaz tisztítva a csatornát~
205  1|          Tetterő, küzdések vihara,~Ott a szerelem csak úgy mosolyg
206  1|      számodra messzebb pálya int. ~Ott is lesz virágszál, mely
207  1|          látom keresztre feszítve,~Ott a kérkedő bűn ül fényes
208  1|          Sertor~A csillagban, mely ott ég mint lámpa fénye,~A csillag
209  1|          dőre buborék nem vész el,~Ott a csillagok közt, ott vagyon
210  1|          el,~Ott a csillagok közt, ott vagyon hazája~S földünkön
211  1|    Szárnycsattogása most is hallik ott,~S ti alkudoztok már a békeért~
212  1|     mélység, mint benned halál?~Ki ott lakol, hol a korlátos élet~
213  1|      harcmezőkön~És nemzeteknek ír ott végzetet,~Jár büszke trónok
214  1|          emberműt eltemet. ~S csak ott, hol ő van, ott van Isten
215  1|             S csak ott, hol ő van, ott van Isten háza,~Csak benne
216  1|        Karcsú virágos hársfa nő ki ott. ~Zengő fészket rak a beomlott
217  1|            elhalt kisszerű nesze; ~Ott vész a sírban a bitorlott
218  1|     művelted hévvel lelkedet?~Hogy ott légy, hol a gyermek és buta~
219  1|         itt csak vendégként mulat,~Ott túl feledve minden szenvedély,~
220  1|       gyermek, ki itt sem élvezett~Ott küzdjön-é fel, s küzdjön
221  1|          el, hagyott vigasztalan. ~Ott láttátok, hogy álomkép csak
222  1|           szenvedtetek oly hősien,~Ott láttátok, hogy aki még csatáz~
223  1|          beléjehull~S mégis mindig ott van megtölthetetlen~Rajta
224  1|           ami köz védőkart nem lel ott.~El, el veled vész ülte
225  1|          tűri ő, hogy lant epedjen ott,~Hol ő beszél, ott bércek
226  1|         epedjen ott,~Hol ő beszél, ott bércek csapnak össze,~Hol
227  1|         csapnak össze,~Hol ő ítél, ott a vér a sors betűje~És egy
228  1|        állott ki a látkör ködéből.~Ott pihent meg újra, s elvonult
229  1|        régi jó barátom,~Aki fényle ott is, ahol én szerettem.~Hozzá
230  1|            kérdi, hol apám?~Székem ott áll könyves asztalomnál,~
231  1|       tilinkó, fénybogárkák égtek;~Ott álltunk kapunkban, nőm,
232  1|           egy tél zúga rád.~Óh, ha ott is mindezt így találnám,~
233  1|          Vajh a nyárnak kéje vár-e ott rám~Vagy hideg telet lelnék
234  1|       útján~Hozzád nyügözve mindég ott áll;~Nem akkor jő mint égi
235  2|         bámulók közt egy cigány is ott áll,~Napbarnított leányt
236  2|          azért~Mindenki amit hisz, ott feltalálja."~ ~
237  2|       Követ sírjára, hisz nem nőne ott virág,~Mi könnyhullás frissítené
238  3|        tavasz~Virága illatát,~Csak ott találva éltető,~Magas sugárzatát. ~
239  3|          seb van oldalán:~Kedvesse ott viraszt,~S az elhaló vitéz~
240  3|           örök legyen,~S nyugalmat ott találjak én~A bús enyészeten.~ ~
241  3|     helyére~Rózsa nyől, s virágzik ott. ~Rózsa keblem gyász virága,~
242  3|      tavassza megjöve,~És szemében ott sugárzik,~A tavasznak kelleme. ~
243  3|        tavasz~Virága illatát,~Csak ott találva éltető,~Magas sugárzatát. ~
244  3|          seb van oldalán:~Kedvesse ott viraszt,~S az elhaló vitéz~
245  3|           örök legyen,~S nyugalmat ott találjak én~A bús enyészeten.~ ~
246  3|     helyére~Rózsa nyől, s virágzik ott. ~Rózsa keblem gyász virága,~
247  3|      tavassza megjöve,~És szemében ott sugárzik,~A tavasznak kelleme. ~
248  3|          ha játszi kedvben lejtesz ott a bükknek~Bájillatú borongó
249  3|          sugárzik a remény világa,~Ott engemet egy édesb sors talál.~ ~
250  3|           érzti szent imába leltek ott, ~Madárfiak fészkelnek és
251  3|            zúg az éji rém~Helyette ott a csonka tornyokon. ~S ha
252  3|          még remény-eget,~Lesujtva ott a földi láncokat~Mosolygva
253  3|          láng bátran égbe száll,~S ott dicső, azúr sugárain~A szenvedésre
254  3|           lakát,~Mert öntudat csak ott~Deritheté agyát. ~Álmában
255  3|     tetőled~Égi bájú ideál,~Messze ott a vad magányba~Képed engem
256  3|          Lépte mint zephir fuvalma~Ott a rózsa kelheken,~Hangja
257  3|            te szép világ ha~Minden ott a sír ölén,~S veszve véle
258  3|           örök legyen,~S nyugalmat ott találjak én~A bús enyészeten.~
259  4|          és menj hivatásod után! -~Ott a fehér asztal mellett fogsz
260  4|        tisztviselő, mert itten is, ott is, -~A sok jóakaró, - hogy