Rész

1  0|    mely Ernő bánt feltartsa,~A sas fészkét üresen hagyá,~S
2  0|        lámpafénye,~Félve, mint sas, mely szárnyat próbál,~S
3  0|    tűzvész,~Feljebb tört, mint sas, mely naphoz száll. ~S szűk
4  0|        két csolnak repűl,~Mint sas s kicsiny madár~Ez kétségbesve,
5  1|      dalt, merészet mint magas sas,~Melynek árnya leng a síkságon
6  1| bebarangol,~És a gondolat mint sas repül felette,~Mígnem az
7  2|        A költő és kedvese~Mint sas száll a költő csillagok
8  3|       ügyét~Oly büszke, mint a sas,~És honja gyászhelyén~Sírhont
9  3|     hullva zúg csak olykoron~A sas tanyázta puszta ősi vár. ~