Rész

1  0|       Megszólal hangja,~Hogy lelkét önti be~Vágyó dalába. ~És
2  0|      Fájó kéj rengette végig lelkét~Nézvén a merengő holdvilágba. ~
3  0| lovag szeme kigyúl,~Megkapja lelkét mondhatatlanúl,~Míg érdektől
4  0|     a sorsvégzést, mely árva lelkét nyomta. ~Nem szerette semmi,
5  0|    Az a sorsvégzés mely árva lelkét nyomja.~,,Mindegy - mond -
6  0|  Jehova fecskébe költöztette lelkét~S jól ismert házának csarnokán
7  1|     istenigazába.~Egy percig lelkét a kép betölté,~S ellöké,
8  1| testet sorvasztva rontja el,~Lelkét magával elragadja, fel~A
9  1|     ad. ~Tudományt adj, mely lelkét felfogja~A világnak, melyben