Rész

1  0| mosolyganak csak,~Az ember oly kicsinyke, nyomorult. ~II ~Hát itt
2  0|      völgy,~Ajtód előtt állok, kicsinyke ház!~Jól ismerélek egykor,
3  0| mindenség,~S benne mink is egy kicsinyke szem. - ~És mint hogyha
4  0|      úgy megértik egymást, egy kicsinyke háznál~A falucska végén
5  0|   jelentem." ~Csendesség lőn a kicsinyke körben~S hallik súlyos léptek
6  1|   ekkor éles szóváltás között,~Kicsinyke képet rángattak, koboztak:~"
7  1|        csak~Úgy aludt ki, mint kicsinyke mécse?~A száraz lomb bájos
8  1|      nyáron, fénybogárka. ~S a kicsinyke szikra mindinkább kiválik~
9  1|   kizöldülének~E még akkor oly kicsinyke fák!~Bokrétát adhattak csak