Rész

  1  0|             virágot fel se vesszük,~Minden óra új gyönyört ad -~A hervadtat
  2  0|           napnak érzeménye~Írva van minden levélen. ~Egy-egy lomb minden
  3  0|       minden levélen. ~Egy-egy lomb minden dalocskám,~Mely a multban
  4  0|          Neked szentelt ifjú szívem~Minden vágyat, szerelmet,~Te a
  5  0|     szívesen~Mit szellemed teremte,~Minden fűszálnak nyílnia~A nap
  6  0|            egy-egy életsugárt~Lövel minden virágra,~Nem ég kevésbbé
  7  0|        borúl is majd föléd~Elnyelve minden vágyat, szenvedést,~Sírodra
  8  0|             oly boldogak valánk,~És minden oly szép összhangzással~
  9  0|            kiszálljon~A fiú, ez vár minden szülőre,~Gondolám, s ha
 10  0|           még velem. ~S hol vígaszt minden szív talál,~A síron túl
 11  0|             Elvégzett volna köztünk minden kérdést. ~Nem ferdült volna
 12  0|         vagyon~És fénylő csillagok,~Minden csillagban egy~Szentelt
 13  0|          mint túlföldi ének. ~S míg minden ember itt egy-egy elítélt,~
 14  0|           űl a földre, szürke árnya~Minden jól ismert tárgyat átbüvöl~
 15  0|             nélkülöz.~Én elfeledtem minden boldogságot~Kívüled - éltemhez
 16  0|          megreped,~Nem gyászol vele minden élet?~A pusztaságban résztvevőt
 17  0|           egyszer,~És mint a földön minden, ami jó,~Alig születve már
 18  0|       vagyok,~S örök dicsőség lenne minden ének,~Dicsőséggel, dalommal
 19  0|          köznapiság mocskába tapad,~Minden kéjből csak elaljasodása~
 20  0|          undora marad. ~Elsápad hát minden gyönyör előttem,~Mert elérésénél
 21  0|             fáj, ha nem hódol neked~Minden, s ha hódol, szinte úgy
 22  0|        Engem rabol meg, úgy hiszem,~Minden mosoly és meglesett báj. ~
 23  0|           fogad,~Mosoly, nyugodtság minden arcon.~Nem jő-e hát sem
 24  0|            is virágfüzért~S mondád, minden szirom rejt egy-egy érzeményt.~
 25  0|         gyermeket. ~Pásztortűz volt minden üdvöm, élvem,~Mely a téli
 26  0|           felkelő nap,~Elhalványult minden fényeden,~Betöltéd a földet,
 27  0|            zengő dalát,~Képzetemben minden e világon~Oly dicsően szelleműle
 28  0|              több-több tanúra lel. ~Minden ízeden újabb kecs éled,~
 29  0|           az, így szeretni,~Tőle jő minden, szűmben mi jó,~Érdemes
 30  0|         Órával van kárpótolva már -~Minden percért százszor áldjon
 31  0|          sem -~S menten marad mégis minden salaktól,~Mi a bírást követni
 32  0|        volna,~Hogy tükör előtt volt minden bétanulva~És kit úgy imádtam,
 33  0|       kedves zenésze,~Fészket keres minden, mi él,~A pásztortűz hamváig
 34  0|         Kötők mi frígyünket, leány!~Minden percünk egy tölt pohár volt,~
 35  0|           is, leányka, mindenestől,~Minden kecsed még mindíg új nekem,~
 36  0|           mindannyiszor kivívnom~És minden engedmény új kegyelem. ~
 37  0|             engedmény új kegyelem. ~Minden mosolyban, szóban, pillanatban~
 38  0|             lányka, már enyém vagy,~Minden csók, minden ölelés~Szivemre
 39  0|            enyém vagy,~Minden csók, minden ölelés~Szivemre újabb láng
 40  0|         műhelye,~S napsúgár tölt el minden téreket:~Nem az egyes fa,
 41  0|   összeroskadoz,~Felkel újra, bárha minden ellene,~S ami bút vagy élvet
 42  0|       vágyok én. ~A nap lement már, minden hallgatott,~Csak a tücsök
 43  0|             vízözön fokán,~Megszűne minden, minden elmaradt,~Ketten
 44  0|             fokán,~Megszűne minden, minden elmaradt,~Ketten maradtunk
 45  0|     megláttam a falut,~Eszembe jött minden pánt és kapocs,~Melytől
 46  0|        éltem csillagzatja!~Tőled jő minden, mi jó, mi szép,~És előled
 47  0|            sugáron is megosztozunk,~Minden ez, de a legkedvesebb is,~
 48  0|              épp, mivelhogy éj van,~Minden szív bizton hajnalra vár.~ ~
 49  0|            A napsugár, a csillagok,~Minden... némán csak én legyek,~
 50  0|            rejt, míg ki nem merítne~Minden bűbájt, varázslatot, ~Ha
 51  0|      tengerárra,~S ha elborúl, vele minden kiholt. ~Hajós valék, te
 52  0|           fénye,~Rád bíztam nyugton minden kincsemet,~Mit megkimélt
 53  0|             Mely jobb, nemesb, mint minden földi nő. ~Úgy hittem; s
 54  0|             érzéssel gúnyt találok,~Minden költészetre átok! ~III ~
 55  0|         ember, a világ,~Jó, színesb minden kicsiny virág,~S így, való
 56  0|            időből,~Vagy álom volt-e minden szenvedés,~Mely elválasztott
 57  0|       őrülten, vadon,~Vessen az meg minden oly sorompót,~Mit elébe
 58  0|     keservét~S szent sejtelmét, mit minden szív táplál. ~És lelkéből
 59  0|        magyarra. ~Sír és börtön vár minden jobb kebelre,~Kóborló lett
 60  0|         hazádnak szüksége lehet még~Minden gyermekére a jövőben. ~Villámsujtott,
 61  0|  ernyedetlenűl. ~Nyitva állt előtte minden viskó,~S büszke volt az,
 62  0|      Szétárjadt a hallgatók között,~Minden arc kigyúlt, mély hallgatás
 63  0|          élet kelt,~Járt-kelt, tett minden ifiú és vén,~Ki sem parancsolt,
 64  0|       aggastyán is jó. ~Harcos lett minden férfi, fegyverré~Kovácsolta
 65  0|             halni tud?~Megdöbbenten minden most kérdi csak. ~S ím Tirzájával
 66  0|       sáncúl holtak testrakása áll,~Minden ház egy vár, melynek nyitja
 67  0|         fogyva fogy~Az út, elsurran minden mellette,~Fa és bokor, nem
 68  0|       sugáriban~Daltól ragyog, zeng minden sátora. ~Jó Szádinak csak
 69  0|             egy szent bűverő van,~S minden lépted rózsákat terem." ~
 70  0|           nemtő is hervadozni kezd,~Minden nappal egy-egy bája tűn
 71  0|         bája tűn le,~Egy-egy sugárt minden óra veszt. ~És midőn a harcmező
 72  0|        Zokogó szél, csevegő habok. ~Minden oly bús, s mégis olyan vonzó, -~
 73  0|            a hónál fehérebb lett,~S minden reggel lábnyomok nélkűl
 74  0|              mond Aladár s felűl.~,,Minden elveszett." "Mért ébredék
 75  0|           míg éri a végetlenet vég,~Minden élet csak neki szülessék!~
 76  0|        korlátozó mezével~Termetének minden moccanása,~A szellő is mézet
 77  0|        másik hirnök: "Irgalom uram!~Minden országod már fegyverezve
 78  0|              Jőjj segits te, hogyha minden elhagyott,~Mert még szolgahad
 79  0|           Irts ki, irts ki, kérlek, minden pártütőt!"~Gúnymosollyal
 80  0|             Senki!" S amint mondta, minden úgy leve.~Elvadult megyéken
 81  0|         gyanánt megy védő szelleme,~Minden lépten sárga csontba botlanak;~
 82  0|           És nem mer kívánni, tudja minden vágy~Ép oly vérnyomot, mint
 83  0|             ott valóság. ~S míg itt minden élv csak unalmat s undort
 84  0|            Új gyönyör merűl fel ott minden gyönyörbűl.~Hej de mind
 85  0|            Annak titkain függ lelke minden vágya, ~S minden boldogságért
 86  0|         függ lelke minden vágya, ~S minden boldogságért szívesen cserélne~
 87  0|          egyetlen Zolnája, ~Reszket minden csillag kínos félelmében~
 88  0|             már síromra,~Hagyjon el minden, mi örömet hoz,~Meg ne értsem
 89  0|             mellén erdei nefelejts,~Minden érdemjelnél kedvesebb ék. ~
 90  0|         fényár, víg zene~Töltött el minden tért,~Az őrhöz a hárem~Felől
 91  0|       tántorog,~S elszorul s retteg minden kebel. ~Vad lárma zúg kívülről,
 92  0|       kegyelemért esdenek. ~Végtére minden csendes, néma lesz~Csak
 93  0|             mindég,~Mégis mindég új minden habjában. ~Szörnyű a mély,
 94  0|            ott, martalékra várva,~S minden kis csepp, száz kis teremtésnek~
 95  0|          néz ott le,~Küzdve él csak minden, nincs virága~A mezőnek,
 96  0|          jövendő,~Amin e kebel függ minden, s számüzésben,~Szívvilága
 97  0|             sirását.~Lángtenger már minden, itt-ott egy torony még,~
 98  0|        virágot kedvébe fogadja,~Kit minden salaktól szerelem varázsa~
 99  0|            semmi, kerülte, futotta,~Minden ami érzett, ami élt és lehelt,~
100  0|        szerelmet. ~Láttán elfelejti minden nagyravágyát~A király, csókjáért
101  0|          szilaj gúnyára,~Megfeszíti minden erejét, előre~Nyargal. "
102  0|            el látogatni minket,~Hol minden virágért nem kell harcra
103  0|            már, kerte dudvát terem;~Minden elkerűli az átkozott házat,~
104  0|         elkerűli az átkozott házat,~Minden odahagyja, csak a kis fecske
105  0|       elhagyta,~Amidőn megcsalta őt minden, minden más. ~S a fecske
106  0|         Amidőn megcsalta őt minden, minden más. ~S a fecske is elszáll,
107  0|           nevetünk rajta." ~S alkot minden szellem, ez sugárt, az árnyat.~
108  0|              küzdeni dicső,~Elfeled minden bajt, aki célhoz jő,~Ah,
109  0|      szárnyát. ~A földben megrothad minden termő csíra,~Moh s penész
110  0|            halálnak lelke, és utána minden~Elpusztul, lehervad, összedűl
111  0|             szavára~A sirok kiadnak minden martalékot,~Melyet ezredektől
112  0|       utódot. ~Eltünt köztük a kor, minden egy idős most,~Gazdag és
113  0|            Kelj fel leányom, gyönge minden ember,~Boldog, akit nem
114  0|     fölfogással,~Kebledben nemednek minden gyöngéjével,~Más az ég törvénye,
115  0|      elfolyt a szentelt vér.~Retteg minden, hogy kegyelmet,~Nem is
116  1|          Varázsa tölti meg,~Mellyel minden mi élt,~Mosolygva halni
117  1|           szelleme~Felköltött volna minden kis fűszálat. ~S e szívverést
118  1|             Úgy elgondolám. ~És bár minden kebelben~Más érzés lakott,~
119  1|          csendjét vad zajod elűzi? ~Minden vágyad pár fillért keresni,~
120  1|              Hogy tán elfogyott már minden hő sugára. ~S íme a végső
121  1|         Mely gondos szülőként kísér minden léptet.~S míg az ember dőrén
122  1|             egy percre csendes néma minden. ~Mostan megeredt a felhőnek
123  1|             kisüt már, mint föléled minden,~Gyémántoktól csillog az
124  1|           gondol arra senki többet,~Minden sürög, tetszélkedik,~Vajjon
125  1|         Mily üres, mi néma lett itt minden,~Mit hajdanta képzetem hímzett
126  1|       amidőn elmentem,~S álom volna minden bú, csalódás,~Mit vándorlásim
127  1|         betért a gulibába;~Nyugszik minden, még csak a serdűlő~Gyermek
128  1|         átok űlt,~Hogy átszenvedjen minden kint vele. ~És szóla: "Néked
129  1|        nagyok azt mondák válaszúl:~"Minden pánt hulljon-e hát szerteszét?~
130  1|      bucsúmkor,~Most koporsót adhat minden ág. ~Itt a gyep a kertek
131  1|            fénypalástot vont fölém,~Minden úgy volt mint most, minden,
132  1|          Minden úgy volt mint most, minden, minden,~Egy nem volt csak,
133  1|             volt mint most, minden, minden,~Egy nem volt csak, mert
134  1|          Téli arcán hó a ritka haj;~Minden, minden régen mult napokból,~
135  1|             hó a ritka haj;~Minden, minden régen mult napokból,~Számolás
136  1|          innen kis falumba beljebb,~Minden ház jó ismerő velem,~A holdfénynél
137  1|            de itt is régiek helyébe~Minden sír kapott már új lakót. ~
138  1|         legyen szivünknek, úgymond,~Minden kínja, boldogsága.~És az
139  1|            a percet.~Hisz azért van minden tájnak~Tán virága~Hogy bárhol
140  1|                  Nehány kavics most minden birtoka~És társasága, mellyel
141  1|           és mint kincs után~Utánuk minden szegletben kutat. ~Majd
142  1|             pohár,~Szorult kebellel minden összenéz,~Mint hogyha távol
143  1|          szét,~Mint a zsarnokság és minden,~Ami Istenünk ellen vét. ~*~
144  1|         egyet közibe. ~Ah, de lelke minden erejével~Fel nem bírja vészthozó
145  1|            bölcs élvez és kacagja. ~Minden édesen lefolyt perc~Egy-egy
146  1|              Azt tartja, Isten mása minden ember,~Míg végre eszmél,
147  1|            alattok?~Csontvázzá lesz minden gyönyör, ha azt~Hideg kebellel
148  1|        siessünk,~Hogy üresen leljen minden kehelyt,~Mit ér, ha meg
149  1|              kik közűl a~Tele pohár~Minden kicsínyes érdeket~Elmosott
150  1|          Mosná azt el!~Forrna össze minden szív mint~Szíveink ma,~Míg
151  1|        korcs az élet,~Hogyha józan,~Minden szépnek, nagynak anyja~Mámorban
152  1|          Szerelem, barátság, mámor,~Minden elvesz. - -~ ~
153  1|         milyen jól tenyész körűlem,~Minden bennem él és veszve vélem,~
154  1|           Én sem kiméllek s ismerek~Minden furfangot, harci cselt,
155  1|        vággyal nem~Keresek aranyat,~Minden virág illatja~Nekem hát
156  1|           kipördűl,~A bajusz.~Hozzá minden lánynak ajka~Odahúz.~Igy
157  1|             szél kezd kinn lengeni,~Minden nagy és szép a halálé,~S
158  1|            nem tudom, mert~Szavamra minden csak visszhangot ad;~Szobám
159  1|        Megértem, hogy nem visszhang minden,~Nem űz világba kínos gondolat,~
160  1|            élni~Keblünknek ott, hol minden él vele.~Nem is tudom az
161  1|            szeretni~Szivünknek, hol minden szeret vele.~Nem is tudom,
162  1|          édes halni~Keblünknek, hol minden meghal vele.~Nem is tudom,
163  1|   Rejtélyesen suttogott szerelmet. ~Minden lombból angyalok intettek,~
164  1|   lassanként elölte~Árnya a kertnek minden virágát. ~Elporlott a természet
165  1|   kegyetlenebb mi van?~Ha széttépsz minden pántot zordonan,~Mely éltünkhöz
166  1|          már tovább,~Legyen körűlem minden pusztaság!~Szakadj te is
167  1|           hiszitek~Az őrült, melyet minden istenek~Elhagytak, sőt villám
168  1|            az égről pokolba le~Hogy minden egy nagy lánc egy-egy szeme,~
169  1|          vad ének zeng,~Széthangzik minden, rémesen kereng,~S kinek
170  1|           dőre égi képzetek~Lesznek minden keservek, örömek. -~Hadd
171  1|           vér helyett,~Érzem, érzem minden dobbanással~Éltem mi gyorsan
172  1|            éltemben mindég kerültem~Minden rossz érzést, rossz bényomást,~
173  1|             életem lesz a természet~Minden szívedobbanása,~A madárdal -
174  1|           Sorsunk és nem átok,~Hogy minden napunk egy örömöt tesz sirba,~
175  1|         révével sokszor sír fog el.~Minden kicsiny virágnak férge van,~
176  1|         annyit ér.~Ma rejtekben kél minden esemény,~A köztér puszta,
177  1|             S mosolygás leplez tőle minden bajt.~Ma az ifjú ha érzi
178  1|          Elhamvadott lapjain is még~Minden szó olvashatón áll. - ~Óh,
179  1|             A lemondás tudományában~Minden óra egy-egy tanitás,~S szűm
180  1|         tárházaiból~Választ renddel minden érzetet,~Mint ruhát, melyet
181  1|           bú e földön nem éri,~Mert minden kín csak édes szenvedés
182  1|            virág szirmát olvassa,~S minden légynek osztálynevet ad. ~
183  1|           nincs is tenger,~Gyöngyök minden tengerben vannak.~Úgy fogadjuk,
184  1|      testvérkezet. ~Gyanakodás volt minden életünk,~S a közelítést
185  1|              Mert hogy felragyogjon minden pompájában,~Szüksége vagyon
186  1|           Óh hát érdemes-e élni, ha minden perc~Csak a feledésnek szánt
187  1|            Úgy hát mért is vérzünk, minden talpalatnyi~Földért végzetünkkel
188  1|          Nero bűnsúlyával~Aristides minden ragyogó erényi,~Vihar az,
189  1|            pillanatját. ~Akkor dőre minden küzdés a magasra,~Aki ottan
190  1|    alkudoztok már a békeért~Odaadva minden elvet és szent vért. ~Nem
191  1|      ösvénye messze elszakad,~S míg minden más a pusztaságba téved,~
192  1|        gyermek hogyha hallja,~Jő és minden játékot abbahagy. ~Kebledre
193  1|           melyre hág,~Dűl és rombol minden tekinteténél,~S minden rom
194  1|       rombol minden tekinteténél,~S minden rom ismét egy-egy új világ. ~
195  1|      bélyegét hordozza~Átok gyanánt minden, mit alkota. ~Fénytermei
196  1|            kisszerű faj~És elriaszt minden költészetet,~Mig a romlás
197  1| Félistenképen újólag felél, ~Menten minden salaktól, a legenda~Rejtélyes
198  1|           mozgalma,~Napszámát végzé minden, és pihen,~Hogy holnap új
199  1|    szenderűl,~S elvész mint buborék minden mi benne~Most fénylik és
200  1|            kis pont körül vagyunk. ~Minden miveltségünk Bábel torony,~
201  1|   vendégként mulat,~Ott túl feledve minden szenvedély,~Játék, keserv,
202  1|             döbbentő a tökélyesség,~Minden mi vonz, ami meleget ad~
203  1|     megerednek vad viharjai,~Melyet minden ért, mint szentlélek szavát,~
204  1|          szentlélek szavát,~Melynek minden kedves hangjain beszél:~
205  1|             a természetet,~Játékául minden, minden kincseit,~A napnak
206  1|       természetet,~Játékául minden, minden kincseit,~A napnak dúsgazdag
207  1|             egy szent oszlopot,~Fut minden és ragad ki amit bír,~Csak
208  1|           Ne hagyjuk el egymást, ha minden elhagyott. ~Trójának égő
209  1|             Mégegyszer bucsúzott el minden virágtól,~Melyet pályájáról
210  1|   fagyvirága,~Kedvesebb nekem, mint minden ami környez,~Mert felőled
211  1|      adhatom, mert régen a tiéd már~Minden boldogsága, vágya és szerelme.~ ~
212  1|            szűd már nem értem én,~S minden gondolatnak, melyet egykor~
213  1|           fergeteg viharzott,~Ottan minden pusztulási kép.~Szétoszolna
214  1|    Kedvteléssel látom, kis körödben~Minden úgy megy, mint megszokta
215  1|            hazamenőben.~Elnémul már minden, a pásztor nótája~Kísért
216  1|        várni, várni kell nyugodtan,~Minden szenvedésben egy vigasztalás
217  1|            Aki úgy epedtem értetek,~Minden léptemnél erőm enyészni~
218  1|       Mosolyod fogad-e, vagy sohaj?~Minden eszmédet láttam születni,~
219  1|            tiszta levegője,~Melyben minden tárgy fényesebb, nemesb~
220  1|             óvja őket.~Ki megfontol minden tulajdont~S mint árut választ
221  1|           saját magad.~Hiszed, hogy minden léptén bölcseség van,~S
222  1|     szellemét:~Kacagj, kacagj, mert minden egyes érzi,~Hogy a zászló
223  1|   kicsinység érzete. ~Annak legjobb minden csak úgy, mint van,~Új békót
224  1|              De tű vagyon keresztül minden szűn,~És szárnya nélkül
225  2|       nagyság szavaira,~Költő vagy, minden hétköznapi bánt,~S mégis,
226  2|        kiszakadna~Szűmből, elhagyna minden örömem,~Hisz e szentelt
227  2|             lesz ének. -~Vegyen hát minden, ami illeti~Borágot, rózsát
228  3|           bú, s öröm körébe:~Hogyha minden áldozik feléje,~Ah, akkor
229  3|             Mert e kínnal elborúlna~Minden édes érzetem.~ ~
230  3|          szép tavasz virágin életem~Minden reménye fönsugározott. ~
231  3|           bú, s öröm körébe:~Hogyha minden áldozik feléje,~Ah, akkor
232  3|             Mert e kínnal elborúlna~Minden édes érzetem.~ ~
233  3|          szép tavasz virágin életem~Minden reménye fönsugározott. ~
234  3|            összezúzatott,~Veszejtve minden éltetö reményt;~S kiégve
235  3|             Kiben gyönyörrel őrizéd~Minden reményedet. ~Talán a kedves
236  3|             itt a földi kincs,~Mely minden fényivel~Fölérne a szülő~
237  3|      Gyászba hajh, te szép világ ha~Minden ott a sír ölén,~S veszve
238  4|          beszélsz, egymást vágja le minden okod.~ ~
239  4|       szelídebb színben látszik már minden előtted ,~Új kormányzóink