Rész

  1  0|           nap felderül? ~Vagy meleg volt tán, leányka, kebleden~S
  2  0|   megnyugvást én is ismerem -~Szebb volt világom akkor, jobb szivem,~
  3  0|          Akkor szívünkben is tavasz volt,~Szerelmem a pacsirtaszó.~
  4  0|         háznak ajtajában,~Vándorbot volt reszkető kezemben,~Ámde
  5  0|        egyetlen baráttól,~Hej nehéz volt e perc életemben,~Ah, de
  6  0|         elesett,~Megborzadok, nem-é~Volt az, nő, a tied; ~S rólad,
  7  0|             emléke~Oly rekedt meleg volt,~Oly borús az est,~Lankadt
  8  0|        beszélt. ~S hogyha néha-néha~Volt is egy szavunk,~Suttogánk,
  9  0|    Életgondolat. ~Óh pedig oly édes~Volt, mely meglepett,~A halálnak
 10  0|  szerelmedet,~S a hajfürt gúnyjelül volt, színében maradt,~Midőn
 11  0|            elfeledve,~Napsúgarakból volt az szőve, és~Most lássam
 12  0|              Erzsinek) ~I ~Vad öröm volt, amit eddig éltem,~Kábulás
 13  0|          kis gyermeket. ~Pásztortűz volt minden üdvöm, élvem,~Mely
 14  0|       Látnom téged és szeretnem egy volt,~Óh leányka, honnan, honnan
 15  0|            lány vagy, ez nekem elég volt,~Mert szerethetsz és imádhatlak. ~
 16  0|            valóban, lelkünk ismerős volt,~Istennél csak egyet alkotott,~
 17  0| Fergetegjeit sem ismeri. - ~Tűzvész volt szerelmem - most egész más -~
 18  0|         csendes házi bék. ~Költőibb volt és nagyobbszerű a~Bömbölő
 19  0|            voltál a legisszebb,~Nem volt arc mosolygóbb, nem volt
 20  0|            volt arc mosolygóbb, nem volt szem szerényebb,~És midőn
 21  0|             volna,~Hogy tükör előtt volt minden bétanulva~És kit
 22  0|          közéjek?~Néked a természet volt kertész helyében,~Kebeledbe
 23  0|            Isten~S bár rövidke perc volt, amíg boldogítál~Nem tudom,
 24  0|             eljár.~Szép tavasznapom volt kebled, drága lányka,~Bájihoz
 25  0|           Ami lehullt, leányka,~Nem volt valódi csillag,~S engem
 26  0|             Úgy-é, szűd, mely enyém volt,~Azért nem gyűlölend,~Hogy
 27  0|           mit keblem érzett,~Nem is volt szerelem? ~Hol van dal,
 28  0|               Arcád a hulló csillag~Volt éltem éjjelén,~Mely tiszta
 29  0|       Minden percünk egy tölt pohár volt,~S hogy elköszöntők a nemes
 30  0|          nyere,~Mely nem Júdás-csók volt. Óh, ez egy kegyet~Tán meg
 31  0|              s szerelmem boldogsága~Volt, hogy nélkűlem hervadnál
 32  0|        hagytad azt nekünk meg?~Nagy volt benn az ember, a világ,~
 33  0|            nem ifjúság, de szerelem volt,~Mely reád bűvölte akkor
 34  0|         szemem belátott, mind enyém volt,~S mindenem szépen virúla
 35  0|        bájvirág Bertám vala., ~Szép volt ő, mint a tavasznak álma,~
 36  0|            ellenét. ~Bogdány s Ernő volt a két boszús bán,~Mindenikre
 37  0|            választotta,~Bogdány bán volt és meghallgatott. ~Pártdüh
 38  0|      Ismerék a jó vén dalnokot,~Nem volt ott lány, nem volt ott ifjú,
 39  0|              Nem volt ott lány, nem volt ott ifjú, aki~Tőle egy-két
 40  0|         soká visszhangozá. - ~Ünnep volt ott, ahová belépe;~Vidám
 41  0|       előtte minden viskó,~S büszke volt az, melyben megpihent,~Szívből
 42  0|            fájna az,~A dal szivének volt szent virága,~S pénzért
 43  0|           az agg sokáig,~Fürtje ősz volt, arca bánatos,~Ámde dalja,
 44  0|      bűvösen merengő,~Ifju, megható volt és zajos. ~Lassan gyúlt
 45  0|           az éj rémes órájában~Élet volt s most ismét nyúgalom. ~
 46  0|   legkeserűbb kehely~Nem vesztesége volt, nem a halál. ~De a mosoly
 47  0|            új fészket szabadon. ~Ez volt a cél, melynél a türelem~
 48  0|             olyan édes egy emlék se volt,~Mint a csók, melyet az
 49  0|       melyet az imént kapott,~S nem volt oly büszke egy hőstettben
 50  0|             akit méltatott~Szivére, volt is arra érdemes." ~"Óh hagyj
 51  0|       kardodat,~Melynek halálangyal volt a neve? ~Elnyújtva fekszel
 52  0|           vagyok". ~A világ nemtője volt a másik,~Most visel hímes
 53  0|             alig ismerek,~Pusztítás volt lelkem gondolatja,~Kéjem
 54  0|                Az első halott~~~~~~Ifju volt a föld, és bútalan még,~
 55  0|             ész, férfi vizsga keble~Volt, mely az embert sírjába
 56  0|            Ép a két országnak ottan volt határa,~Addig szívárvány
 57  0|            határa,~Addig szívárvány volt a folyónak árja,~Onnantól
 58  0|            Megsajnálta bármi súlyos volt is bűne,~Felkölté és aztán
 59  0|             sugára~S Hábor újra ott volt mint az éjnek árnya. ~A
 60  0|             ennél százszor szebb is~Volt a vén várúrnak barna lánya. ~
 61  0|          várúrnak barna lánya. ~Vén volt Zádor, hófehér szakállal~
 62  0|            várerkélyen~Csillagokkal volt találkozása,~Fájó kéj rengette
 63  0|             Oly csengő, oly biztató volt a hang,~Mellyel szólt az
 64  0|          ösvényen hazáig! -~"Honvéd volt ez? óh nem így néz az ki,~
 65  0|             aztán haladtak. ~Hangja volt a kürt, melytől megértők,~
 66  0|     halványúl arcája,~Gondolván, ez volt egyik közűlök,~Kiknek hírét
 67  0|            keserűen.~"Mert hogy nem volt súlyosabb még a baj,~Mint
 68  0|          még a baj,~Mint a bátorság volt szemeinkben. ~"S mért nem
 69  0|            s aggott arca kigyúl. ~*~Volt hajdan egy basa~Sok nép
 70  0|             Még folyt a vigalom,~Éj volt, magában járt~Az őr a várfokon, ~
 71  0|            mond a vén, e vár büszke volt~Mig udvarában szép Jolán
 72  0|            honolt,~De kebelében nem volt női szív,~Mely érzetével
 73  0|               Míg éltem, szép Jolán volt a nevem,~Mond síri hangon
 74  0|            tán,~Azt nem tudom, de ő volt egyedűl,~Kit megsirattam,
 75  0|      terjedt a király hatalma,~Mert volt néki próbált harci népe,~
 76  0|           ibolyáról~Csodaszép leány volt kékszemű Ibolya,~Hejh de
 77  0|           Hejh de nem kevésbbé nagy volt hiusága.~Epedett miatta
 78  0|            által,~Hogy kegyetlenség volt amint vélem bántál.~S mondod,
 79  0|           bántál.~S mondod, még sem volt oly rossz, milyennek hittem,~
 80  0|             Tisztított meg, hogy ki volt bünös, hiú lány,~Most a
 81  0|       trónja a viharkirálynak.~Nagy volt birodalma, nagy volt a hatalma,~
 82  0|           Nagy volt birodalma, nagy volt a hatalma,~Hej, de e nagyság
 83  0|    viharkirály, hogy boldogsága nem volt,~Nagyravágynak adta a szívét
 84  0|         mennyekről,~Örökös dicsőség volt szerelmed bére~Állj meg,
 85  0|          árnyában,~Nyúgalom s jólét volt benn a házi isten,~Küszöbén
 86  0|          serényen. ~A szép Hermione volt a ház úrnője,~Kora özvegységre
 87  0|          keservet. ~De a bú erősebb volt, mint Hermione,~Hervadt,
 88  0|             örökös álmot. ~Férjével volt hát most, ah de szíve ismét~
 89  0|       szinte térdet hajtott. ~Hajna volt szerelme, Hajna volt imája,~
 90  0|          Hajna volt szerelme, Hajna volt imája,~Ifiú tündére a mosolygó
 91  0|             mosolygó bájnak.~És nem volt előtte más gyönyörűsége,~
 92  0|       gyönyörűsége,~Más reménye nem volt a szellemvilágnak. ~Jehovának
 93  0|              A meghódolók közt első volt szép Hajna,~Csak néhány
 94  0|        Hajna,~Csak néhány törhetlen volt még Luciferrel,~Amint a
 95  0|         kezével,~Ámde az, kinek nem volt üdve, csak e kéz -~Békedíjul
 96  0|             számüzve, itt földünkön volt már,~Megfertőzteté őt kedvesének
 97  0|             s haszonlesésből,~Távol volt szivétől a föld hiusága,~
 98  0|            nem hittél, az nem nekem volt káros,~Csak magad voltál
 99  0|        német lovas körülveszen.~Mit volt mit tenni, foglyokúl esénk~
100  0|         végre eképpen szól: ~"Régen volt, de mégis volt, hogy ujonc
101  0|                Régen volt, de mégis volt, hogy ujonc voltam;~Akkortájban
102  0|            hogy nem legszebb kezdet volt~Az eke szarvától most került
103  0|            került ujoncra. ~Vén hős volt szomszédom, ilyen mint én
104  0|            hét sovány esztendő,~Nem volt eső, amidőn születtél,~És
105  0|         elrontá vigalmad~Oly fagyos volt, oly vad, s keserűségét
106  0|   trombitaszóra. ~Egy szökéssel ott volt kedves ágyújánál,~Tombolt
107  0|             járt,~És ahol a veszély volt, ott szólt Rózsa hangja.~
108  0|           percben,~Amint már gyalog volt jó Rózsája mellett,~Láttam
109  0|       Láttam őt mosolygni, hogy nem volt menekvés,~Kardja kettétört
110  0|     hamvának,~Mindenével ami kedves volt előtte~Menekült köréből
111  1|           szépet nem lehelte~És nem volt nagyszerűn, hogy porba dőlt. ~
112  1|                       Őszi séta~Ősz volt és effelett~Vasárnap délután.~
113  1|          Falu vén hársa állt.~Velem volt a pap is,~Az áldott jó öreg,~
114  1|     legelteti.~Legény és szép leány~Volt ott egész sereg,~Kik trufa
115  1|     könnyelműség;~Mindenben élvezet volt~Ő neki a vég. ~Én a kedves
116  1|      hervadt rózsa most is szívemen volt,~S a képért pajkos gyermek
117  1|         leléptünk,~Ami nekünk szent volt, gúny tárgya~Veszne bár
118  1|          kép betölté,~S ellöké, nem volt rá gondja többé.~Míg eközben
119  1|             ábránd-világát~S boldog volt, hogy ez a sík hazája~S
120  1|           száraz galylugosban~Estve volt hogy ismét elutaztam.~ ~
121  1|           Nem járt benne ember, nem volt ott élő lény. ~Gólya állt
122  1|           nyult izzón előttünk,~Nem volt a reménynek egy fűszála
123  1|      székekből csináltuk,~Nagyszerű volt a vár s harc előttünk,~S
124  1|     voltatok! ~Hogyha a lelkész itt volt ebéden,~És a jó ősz vélünk
125  1|         elenyelge,~Oly nagy esemény volt az előttünk,~Milyen most
126  1|          félkettő lenne,~Mely akkor volt, amidőn elmentem,~S álom
127  1|          csendes marhanyájak,~Tábor volt e puszta őrtüzekkel~Csillogó
128  1|          Szemeikben könyű és mosoly volt~Fordítván az egészet tréfára. ~
129  1|       nagyság reszketett? ~Ha ember volt, ah úgy megistenűlt,~Ha
130  1|           úgy megistenűlt,~Ha Isten volt, le kellett jőnie~A nép
131  1|           legvidámabb~Játszó társam volt egykor a vén. ~Ifjuságából
132  1| fénypalástot vont fölém,~Minden úgy volt mint most, minden, minden,~
133  1|             minden, minden,~Egy nem volt csak, mert más voltam én. ~
134  1|            s a mult időkről hír. ~Ő volt a lány, akit én imádtam,~
135  1|    szerelmet,~Akkor érte halni kész volt ő. ~Hát ha látna, mostan
136  1|             annyi csak, mint mennyi volt.~Hej de itt is régiek helyébe~
137  1|          szent hon felett,~Mi hárfa volt, most vész harangja~És felsikolt
138  1|         várnak embere,~Kinos fohász volt véglehellete;~Előtte nyilott
139  1|          küzdelem.~S szintén fohász volt első létjele:~Ott búcsúszó,
140  1|           találkozott,~Mindkettőben volt ifiúi szív,~Melynek lángjával
141  1|        legények,~Mondják: "Víg lány volt, kár érte."~Nem tudják,
142  1|     keblemre nem hintettél írt,~Nem volt arcádon szende nyugalom,~
143  1|            száll,~Körülnézék, éltem volt csak enyém,~Mint a vadé,
144  1|            tudjuk, mily rossz borda volt~Már a legelső némber is,~
145  1|            megpihennek,~Vágyunk sem volt más, minthogy nyugodtan~
146  1|             szívveréstől~S hosszabb volt a csók, mint volt különben. ~
147  1|          hosszabb volt a csók, mint volt különben. ~Érezém, hogy
148  1|          hogy szerettem. ~Síri hang volt e most született szó~És
149  1|            maga.~Három a tánc! hogy volt hogy! most~Szaporán~A legvígabb
150  1|            is mond tán az ének:~Fia volt a dicsőségnek.~S hogyha
151  1|          sem ismerné fel,~Hogy képe volt azon.~ ~
152  1|           földre magával. ~Nékem is volt édenrőli álmam,~Élt, mosolygott
153  1|         lakott enyészet,~Új életnek volt csak virradása~És fölötte
154  1|           vétkek súlya nem nyom~Sok volt e szív gyöngesége bár,~A
155  1|         Isteneik, s parancsuk is ez volt,~E végett alkottak berket,
156  1|      olajfás partjain?!~A lány lány volt, nem lestek benne mást,~
157  1|          öntudattal lépe fel,~Nyilt volt előtte száz közhasznu tér,~
158  1|          olajfás partjain?!~Szender volt az örömrózsák felett,~Vagy
159  1|          szivembe menekültenek. ~Ez volt már csak korlátolt honuk,~
160  1|           játékaúl~Egykor oly rokon volt e kebellel,~Most ha hallja
161  1|   gyermekévi társ!~Lelked ép forrás volt még csak akkor;~Áldást termő
162  1|             bús szemébe,~És éjsötét volt lelkem gondolatja,~Előttem
163  1|            a lány.~Ellökém s hozzám volt bilincselve,~Sírtam ép hogy
164  1|           testvérkezet. ~Gyanakodás volt minden életünk,~S a közelítést
165  1|             felett~Ha szűnk őszinte volt, azt dörgi le:~"Örülj! nem
166  1|             s ez élet harcuknál nem volt más;~Óh hát érdemes-e élni,
167  1|      irigylém mástól, akármi fényes~Volt a sugár, mit osztályul nyere. ~
168  1|            után~Oly messze az, mint volt fejünk felett. ~Mért fáradál
169  1|       gyöngéid elhagyád,~Mi a miénk volt, s amért szereténk,~Levetkezéd,
170  1|            éltedet?~Te, akinek tett volt egész valód,~A nyugalom
171  1|            népszabadság eszményképe volt~Zord éltetekben a vezérfonal,~
172  1|             aki angyal s ember közt volt a kapocs,~Állat s ember
173  1|          feletted hősi nemzet,~Nagy volt halálod, szent végső küzdelmed.~
174  1|     szabadság végbástyája,~Kezedben volt a népjogok zászlója,~Melytől
175  1|             És látván mily hálátlan volt az ember,~Új Leonidást a
176  1|            Felsikojta lelkem veszve volt világa,~Melyben élt s honos
177  1|         világa,~Melyben élt s honos volt, mint vad áradatnak~Habját,
178  1|          annak,~Hogy nem tünde álom volt, miben szivem hitt.~Óh,
179  1|         napot,~És egy-egy édes perc volt csak közötte;~Ennyi gyászon
180  1|             öröm~Tán igen drágán is volt fizetve.~Óh, de nem drágán,
181  1|            vehedd;~Hogyha csalfaság volt bér vagy álom~Emlékemben
182  1|          hogy mely felnyitott könyv~Volt nekem, szűd már nem értem
183  1|         becsültem, míg fényes napom volt,~Most egy sugárt is hasztalan
184  1|          mily sötét...~Szellememhez volt ragadva az árny,~Melyet
185  1|         türelemben.~Óh, pedig bájos volt, melytől eltépettem,~Melyben
186  1|   megdermeszt, megöl,~Enyelgő társa volt eddig szívednek,~Óh, bár
187  1|             ért. ~Ami rajtad becses volt,~Az érintetlen áll,~S abban,
188  1|           Vetélytársán szebb főkötő volt. ~18 ~Az ember már mint
189  1|            a szív,~Mely mindezeknek volt lakóhelye. ~S ha a tapasztalás
190  1|          embert alkota. ~Avagy jobb volt az ember akkoron,~S azóta
191  1|             Az ember olyan, amilyen volt rég,~Azért mondá az Úr már
192  2|           szolgáltatok egy árva hon volt,~Im sírotokra emlékkő se
193  2|       nőszült és elvesze,~Ezért kár volt emberré lennie.~ ~
194  2|      csendes helyet,~Mely pusztaság volt, mostan kert gyanánt áll,~
195  2|             tanúságot, minő~Hitvány volt a tömeg és milyen gaz.~ ~
196  2|      éjjelében~Ragyogó csillagom is volt elég.~Érinte elválás, halálnak
197  3|            néma éjszakámot~Keblembe volt az üdv, az égi bék! ~S e
198  3|            néma éjszakámot~Keblembe volt az üdv, az égi bék! ~S e
199  4|              olim SZMOLIK)~Szurkosi volt a neved tótul, az imént
200  4|       Károly; -~Mert kicsapongásban volt, s marad egyre szabad. -~ ~