Rész

1  0|           tul újra összeszedjék~A nékünk nyujtott bájvirágokat. ~
2  1|       unokák,~S a sírokra, melyek nékünk szentek~Voltak egykor, a
3  1|          sír,~S szerető csak kell nékünk.~Hogy becsüljük a csók mézét,~
4  1|           vélök, mind nem kell mi nékünk!~Élvezzünk csak, s mi fő,
5  1| könyűnkkel~Egyet nem ért,~Azt ami nékünk~Oly nagy, oly szent,~Kicsinyli
6  1|          vezet.~Egy van, egy van, nékünk üdvösséget~Itt lenn nyujtó
7  1|           sirján gyujtunk, a mécs nékünk ég;~Itt győztünk, az elég,