Rész

  1  0|        Fogadd el, lányka, szívesen~Mit szellemed teremte,~Minden
  2  0| Folytatja-é azt, lány, szived még,~Mit csak neked danoltam én?~
  3  0|            hogy lelkem nem szeret,~Mit mosolygsz - óh, hallga,
  4  0|           szenvedő... ~S úgy lett, mit üdvének nevez~Szivünk csak
  5  0|           az Édent önkeze bezárá. ~Mit adhatsz még, mit adhatsz
  6  0|          bezárá. ~Mit adhatsz még, mit adhatsz most nekem?~Nem
  7  0|                           Lujzához~Mit keressz te, lány, e gyógyvizeknél~
  8  0|         száll. ~Csak szállj virág, mit is keressz te itt,~Rejtőzzél
  9  0|            előtte a sötét sorompó,~Mit a halál von olyan zordonan. ~
 10  0|          is csupán abban van,~Hogy mit itt mi élünk, ő azt csak
 11  0|          mélyek azok. ~Mind eladó, mit a világ bír adni,~S a köznapiság
 12  0|          mint én, szeretni! ~Vajh, mit beszélt, mit hallgat? --
 13  0|      szeretni! ~Vajh, mit beszélt, mit hallgat? -- hasztalan~A
 14  0|         esküszó rég semmivé apadt.~Mit téssz most már vele, mondd,
 15  0|           már vele, mondd, lányka, mit teszesz?~Levél az, hervadtan
 16  0|          már, mely fáról hulla le.~Mit álljon még írás a síron,
 17  0|         meg nekem!~Kacér mosollyal mit csábítsz felette?~Nagy a
 18  0|            én, ki vagy, mi sorsod?~Mit mocskított volna ily salak,~
 19  0|        önmagának jobb felét vele. ~Mit csodáljam most már, hogyha
 20  0|      büszkébb díjat is kér.~Ah, de mit beszélek? - adhatsz még
 21  0|           csak jól zárd be szűdet!~Mit tesz az, nejévé hogy azért
 22  0|       tudom, másoknál hátrább hogy mit állnál.~Óh, hisz a boldogság
 23  0|            többet érez,~Mint én, s mit keblem érzett,~Nem is volt
 24  0|          szín a virágon,~Siratnunk mit nem kell? ~Arcád a hulló
 25  0|      világot szent egységbe hoz,~S mit éjfél, nyári nap, mit zene
 26  0|            S mit éjfél, nyári nap, mit zene szűl,~Egyszerre mindaz
 27  0|           nem sértené. ~Nem bánom, mit ítél rólam bárki más,~Csak
 28  0|             Hogy több barátságnál, mit érezek. ~Azt kémleled, ha
 29  0|          nyugton minden kincsemet,~Mit megkimélt még szűm hajótörése,~
 30  0|           álom volt-e, mindegy. ~S mit nyujtál dicső álmunk helyett?~
 31  0|     mindent, mindent felejtenünk. ~Mit nézzük az üdvöt, melyet
 32  0|            sír alatt~Tán megtudom, mit kell felejtenem.~ ~
 33  0|             édesem,~Ha újra játék, mit velem űzesz csak,~Mert hogyha
 34  0|            visszadobjalak~A sírba, mit köztünk ember nyitott meg,~
 35  0|           meg minden oly sorompót,~Mit elébe Isten, ember von. ~
 36  0|       hölgy.~Elhallgatott dalom. - Mit is zenegjen?~Amit csak sejte,
 37  0|           mindaz most valót ölt, -~Mit szó nem bíra, bírom kedvesemben,~
 38  0|          hagy,~Még az nem a világ.~Mit féli hát a lányka,~Attól
 39  0|           Azért oly boszús csupán:~Mit kér, ki csak vehet!~Vagy
 40  0|           már~Térdelni lábporánál,~Mit kér ily keveset!~ ~
 41  0|             mindazt a szépet, jót,~Mit majd veszek neked szűm gyermeke?"~"
 42  0|        keservét~S szent sejtelmét, mit minden szív táplál. ~És
 43  0|      előtte áll most jó barátként,~Mit régtől epedve kért - halála. ~
 44  0|         Vilma, a kétszerte özvegy,~Mit tesz ő, ha könnyeit letörli?~
 45  0|            váramat itt hagytam el,~Mit szemem belátott, mind enyém
 46  0|     Mindkettő szerelmet áldozott. ~Mit csodálnók, mérges dudva
 47  0|       hazán végig pusztítva járt. ~Mit gondolt ő a népnek jajával,~
 48  0|          fényes trón miatt vivott?~Mit gondoltak azzal hívei, kik~
 49  0|         urának szempilláiról lesi,~Mit adjon még fájó áldozatúl. ~
 50  0|            Úgy látszott, nincs már mit rabolni több,~Nincs áldozat,
 51  0|                       Zákány Tamás~Mit zúg a vészharang, mi jajgatás,~
 52  0|         mind nem fordítja tőle el,~Mit sok csínjával nyert, a nép
 53  0|            Eszébe jött az élvezet, mit itt~S amott erőszakosan
 54  0|            ropog.~"Magócs! Magócs! mit borzadál úgy át?"~"Előre
 55  0|       érezem."~"Tövis sértett meg, mit búsulsz azon,~Előre csak,
 56  0|         sakál,~Sirásodtól a puszta mit rezeg? ~Homokbuckák közt
 57  0|      hókebelnek halmát~És ki tudja mit nem láthatott? ~Hévvel nyujtja
 58  0|    Jertájáról, s szorosabban zárja~Mit keblén hord, a nő éjhaját. ~"
 59  0|       mámorában~Lelkünknek kivánni mit sem hágy. ~Ott álmodnak
 60  0|       keservvel~Halhatatlan kebled mit nem ért." -~"Esküszöm ma
 61  0|       messze van,~Eltemetni a bút, mit szivén visz~Sorsa szörnyű
 62  0|     felhő-e~Vagy halvány kisértet, mit nyomában elhagy. ~Csakhamar
 63  0|           S hogy megérté, mindenik mit érzett,~A hivőre jó kedvvel
 64  0|           hő ölébe dűl - -~Hah! de mit sikolt föl oly kegyetlenűl?~
 65  0|           madárdal néhány hangját, mit kilesnek,~Zengik el költőink
 66  0|           elmerültek a beszédben. ~Mit mondtak, mit nem, minek
 67  0|           beszédben. ~Mit mondtak, mit nem, minek leírnom,~Tán
 68  0|       Piroska,~Véle ily veszélyben mit tennének?~Kérdezné, és mégis
 69  0|         sóhaj, győzelem szemében.~"Mit jelent az éji harci lárma?"~"
 70  0|    Megesküdtek fényét megejteni,~S mit hősiesen védett, a büszke
 71  0|           ím~Hogy fölsikolt, mi az mit ottan lát? ~Ah ő az, ő,
 72  0|      dicsérik-e kellően hatalmam~S mit lelsz többet, bút vagy boldogságot ~
 73  0|       útjára tér a hírnök.~Lássuk, mit lát égi pályájárúl? ~*~Végtelen
 74  0|         falvakat leégve,~És mezőt, mit harci mén tiport el. ~S
 75  0|     számüzésben,~Szívvilága nélkül mit tegyen hát a nő? ~Nem, nem,
 76  0|     kerülve~Igy szól a királyhoz: "Mit bolygatják egymást,~Akik
 77  0|            kebellel,~Hogy bár fájt mit érzett, mégis olyan édes. ~
 78  0|         elhagyott,~Hogyha élvezéd, mit én nyujték, örűlök.~És szeretni
 79  0|       kiált rá: "Fel fiam, előre! ~Mit veszitjük a szót, aki értem
 80  0|           jártatok?~Az ellenségnél mit csináltatok?"~"Nem egyebet,
 81  0|           német lovas körülveszen.~Mit volt mit tenni, foglyokúl
 82  0|        lovas körülveszen.~Mit volt mit tenni, foglyokúl esénk~S
 83  0|        hozzá mormogott,~Nem tudjuk mit, csak hogy haragudott.~Ezt
 84  0|            én most, la!~Ez sejtett mit azt, mert ily szót ejte
 85  0|         jobbra-balra. ~Hol jártam, mit tettem, nem tudom maig sem,~
 86  0|          is,~Ép azért nincs rajtok mit kiméljek;~Mig te a szép
 87  1|    boldogság most a fénybűl élnek,~Mit irigy tornyod egykor elfogott. ~
 88  1|           hatalma,~S hűven védjük, mit már adott keze.~ ~
 89  1|            És mintha a szent béke, mit lehel,~Egész világon széjjeláradozna~
 90  1|      hallgatnak aztán a fiúk,~S ki mit tapasztalt az nap, elbeszéli;~
 91  1|        cseveg. ~Amig másik barátom~Mit sem gondola~És keblét átrezegte~
 92  1|            alkalmatosnak~Elmondni, mit oly szépen rendezék. ~"Ön
 93  1|            emlékünk is magunkkal~S mit szerettünk, szűnk egész
 94  1|             melyet kapzsiság vont,~Mit kicsinyes tervvel emberkéz
 95  1|    fénypont, mely szemembe ötlött,~Mit jelent? Azt hinném nyáron,
 96  1|         izgatást ád,~A káprázatot, mit öndicsőségére,~Mint egy
 97  1|       dallamba olvad,~Száz hanggal mit nem tudsz, honnan és hová
 98  1|       alkotása.~S édenünk helyett, mit földön Isten alkot,~Emberkéz
 99  1|      számunkra a poklot. -~Hah, de mit látok? mi romrakás előttem?~
100  1|             Aztán lesz-e majd neki mit enni?" -~"Hogyha tetszik
101  1|              Mindég jobban! Hát én mit ehetnék?"~"Ami a tarisznyában
102  1|           magam hogy jól meguntam,~Mit tudhattam tenni okosabbat,~
103  1|            tűz lobog,~A pipa vár s mit a ház adhat,~Mindennek a
104  1|          héjázó szenvedélyem,~Most mit visszahoztam: vágy és szerelem,~
105  1|           mi néma lett itt minden,~Mit hajdanta képzetem hímzett
106  1|         volna minden bú, csalódás,~Mit vándorlásim között szenvedtem!~
107  1|           a szemtől oly szertelen,~Mit téssz majd, ha véletlen~
108  1|      reményvilág felett,~Ki tudja, mit rejt ismét a kereszt.~ ~
109  1|        hogyha enged a szerelemnek,~Mit szivébe Isten önte,~Kéjhölgy -
110  1|         anyaszívet nem temetém el,~Mit tegyek én?~Fel! biró elébe
111  1|      sokszor, sokszor érezé. ~Vagy mit nyerék már tőle? Óh miben~
112  1|      üresen leljen minden kehelyt,~Mit ér, ha meg nem gyújtva tán
113  1|            csinos~Ma is, tudjátok, mit teszen,~Azért is és azért
114  1|        érzette híven~Mindenik hogy mit gondolt felette. ~Melegen
115  1|            furfangot, harci cselt, mit~Leány kigondol, elkövet. ~
116  1|            a szerencse~Kereke,~Aki mit nyert, hogy ha bírja,~Hadd
117  1|         Máskép együtt törni, rakni~Mit használ.~Szomorú a magyar
118  1|      hallgatnak?~Csitt hát, csitt, mit beszélünk,~Nem kérdik azt
119  1|      hallgatnak?~Csitt hát, csitt, mit beszélünk,~Örüljünk, hogy
120  1|      hallgatnak?~Csitt hát, csitt, mit beszélünk,~Mi ahhoz úgy
121  1|      érdemel ki -~De csitt, csitt, mit beszélünk,~Busuljon más
122  1|           Veszejté szent zománcát,~Mit Istentől kapott; ~Hogy bűn
123  1|          vissza égbe száll,~Ez az, mit a por embere remeg,~A nagyszerű,
124  1|       Elviselem.~Mért mondanám meg~Mit szenvedek,~Vigasztalnának~
125  1|             mely az őrültben forr,~Mit szerelem súg, a költő danol,~
126  1|         jóslott, vezete~Mindenben, mit földünk nagyot szüle.~Azért
127  1|           s part-e vagy ködoszlop,~Mit találni óhajt? ~Kis dalos
128  1|          is szép dalt a tavasznak,~Mit szivemben leltem. ~S jött
129  1|        soha senki sem.~Ha elbirom, mit a sors rám vezet,~Nem kell
130  1|       annak is, aki istent szeret.~Mit oly bőven hintett szét a
131  1|            fűzér~Halántékimon, hát mit tesz az,~Hisz virága a fagynak
132  1|       leszáll. ~"Kívánj - mond - s mit kívánsz, teljesülend!"~És
133  1|            szűm mostan sem talál. ~Mit használ e trón nekem s dicsőség,~
134  1|   birhatnád mind, gyarló kebellel,~Mit a képzelet csak alkota?" ~"
135  1|           szünjék; a kéj győzelem, mit~Sok balsors felett szűnk
136  1|           hiába?~Mért imád erényt, mit csak kacag az ég is,~Míg
137  1|        nyári égen fergeteg is áll,~Mit féltek! Igy virul fel a
138  1|        tömjénnel vivjátok az eget,~Mit döngetéssel vívott a titán;~
139  1|      fényleni kivántok s égni nem,~Mit a rothadt fa tud maga csupán.~
140  1|            kerget, amaz igazságot,~Mit fátyolával Isten elfede. ~
141  1|        élet bölcsője leszen. ~III ~Mit is szülhetne nagyszerűt,
142  1|      hordozza~Átok gyanánt minden, mit alkota. ~Fénytermei csak
143  1|            az elesett vágytársnak,~Mit sirján gyujtunk, a mécs
144  1|           istenszobrot döntnek el,~Mit áhitat emelt, népek imádtak,~
145  1|        akármi fényes~Volt a sugár, mit osztályul nyere. ~Elmultak
146  1|           én is óvjam a sírlámpát,~Mit kegyelet ti néktek félve
147  1|       haladás s szabadság részire,~Mit erősségűl emberi méltóság~
148  1|          értékét növelik,~Magokban mit sem számoló jelek,~Miket
149  1|         bennetek,~Oly édes dal az, mit a gyermek beszél.~S melyet
150  1|          által kebelünk.~És ez az, mit érzünk, hallgatván zenét,~
151  1|        fájó hangja reng,~És ez az, mit érzünk, amidőn a szem~A
152  1|            merít, merít,~Bár mind, mit merít, csak víz s nem a
153  1|       hajón,~Szent lehet az a dal, mit a természet~Suttog gyermekének
154  1|            hozza az eszembe~Benned mit veszíték és búmat nevelje,~
155  1|       zúgolódom hálátlan teremtés,~Mit tesz az, ha néhány rózsácskám
156  1|           az, mi fényárt rája vet.~Mit vesztettem hát? bálványok
157  1|           oly fájó gyönyörrel~Hogy mit hangicsál a rabmadár,~Énekével
158  1|            összesímúl ~A barázdán, mit vág a hajó.~Kedvesünk, ki
159  1|          csillagírat áll.~S értem, mit bír itt lent a hatalmas,~
160  1|        lépteit.~Kis leánykám! néki mit izenjek?~Mind hiába, ő nem
161  1|        elszorul, szorongva kérdem!~Mit lelek, nem ért-e semmi baj?~
162  1|           önmagad,~Hogy ténta csak mit szent harcokban ontasz,~
163  1|     Országodon a nagyság és erény,~Mit az imént csak gúnyolt a
164  1|          Méregből - méz lehet~Mind mit tapasztalál.~S miként mézét
165  1|      bírvágy, felforrt szenvedély,~Mit istenszikra és végzet mivel,~
166  1|          oly mély. ~15 ~A bércnek, mit meg nem ingat a vihar,~Napsugárban
167  1|        végetlen sok szép szó után,~Mit elszórsz, szűdben is marad
168  1|          adja, attól vár~Jutalmat, mit koldus nem adhat már.~Tál
169  1|           kisebbé foly össze. ~25 ~Mit kérsz Istent, ő szóra mitsem
170  1|          koldúst megugatja ő. ~29 ~Mit nékem az egész emberiség,~
171  2|           a dőre tudni vágy,~De óh mit láttam, semmi sincs alatta."~"
172  2|         voltál-e igazán?~Ha a rom, mit hagyál, nem mondaná.~ ~
173  2|          Kit nem kérdünk, ha dall, mit éreze,~Nem kérdik, az ősz
174  2|          tömeg, csodálván~A fényt, mit költő választottja lel. ~
175  2|      tudják, kikhez dalom beszéle,~Mit tűr a kagyló, mely gyöngyöt
176  3|          szíve hallgat, óh,~Nem ez mit érzte kér: ~S körültekint
177  3|      sugárban ég!~Jutalma ez leve,~Mit esdne szíve még?~ ~
178  3|      helyett is~Csak síri álom az, mit esdekel.~ ~
179  3|       elvevé a végzet, és haragja:~Mit bírni, s vesztni nyujta
180  3|          hiányznak~Nem orzta ég el mit szerettem én,~S a megcsalott
181  3|          szíve hallgat, óh,~Nem ez mit érzte kér: ~S körültekint
182  3|      sugárban ég!~Jutalma ez leve,~Mit esdne szíve még?~ ~
183  3|      helyett is~Csak síri álom az, mit esdekel.~ ~
184  3|       elvevé a végzet, és haragja:~Mit bírni, s vesztni nyujta
185  3|          hiányznak~Nem orzta ég el mit szerettem én,~S a megcsalott
186  3|        Istene. ~De jőni, jőni kell~Mit esdnek annyian,~S előjeled
187  3|         Honomnak adta csak e szív,~Mit adni kelletett. ~De azt
188  3|            éltem elszakadt. ~Ő adá mit orza aztán,~Tőle birtam
189  3|            veszve véle a dicsővel,~Mit kivűle bírtam én. ~Sírba
190  4|            Kár neved írnod alá, ha mit írsz; - olvassa akárki~Firkád; -
191  4|         hát,~Mert kiülé neked azt; mit soha nem nyer eszed. ~b)~