| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Madách Imre Madách Imre összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
7033 1| magamban,~S reggel csókom újra megtalál.~Csak ne gúnyolj, mert hogy 7034 1| szirtet, ért-e dús mezőket. ~Megtalálom egyikét megint~Szűk mederbe 7035 0| hoz csak fejünkbe,~Ez élni megtanít. ~Pál jobbra, Lenke balra,~ 7036 0| Aminő van néked híveden,~Megtanítanálak, hogy mi kín, ha~Választottunk 7037 1| És én éltem, amíg~Halni megtanultam.~Vesztve vesztettem, míg 7038 1| Meg sem is érzed, hogyha megtapod~A hideg tél és erényes ember.~ 7039 0| nyerő,~Hogy Kartágó majd megtartja szavát,~S kívánja ettől, 7040 0| való, mi álmomból maradt.~Megtartom s gyógyulok rá nézve, hogyha 7041 0| fogadást,~S egész huszárság megtartotta azt.~ ~ 7042 0| engedtél, többé nem enyém,~Megtartottál, hogy ostorod legyek,~Vihar 7043 0| Mély gyásszal csordultig megtelett szivének?~Itt egy fiatal 7044 1| őrzi fullánk. ~A lányszív megtelhetik érzéssel,~Lányt az ég szeretni 7045 1| látjátok-é mámorral~Úgyis hogy megtelt fejünk?~Bornál erősebb a 7046 0| reményli. ~Holnapok multával megtér az ifjakkal,~Ah, de alig 7047 4| PRÓNAY JÓZSEF e. a. j.~Megterhelt méhként külföldről vissza 7048 1| kis fecskét, az Isten~E megtestesített pajzán gondolatját. ~Fényes 7049 0| Dalma várja. Milyen bájalak,~Megtestesült szerelmi élvezet.~De rajta 7050 0| szebb gondolatban,~Mint megtestesülve - elvész szűz zománca.~Tán 7051 1| S ha rég megszenvedt bűn megtestesűl~Imádja ostorát, a megszokást.~ 7052 1| széjjel,~Tengert száraszt ki, megtölt völgyeket,~Felkerekíti a 7053 1| beléjehull~S mégis mindig ott van megtölthetetlen~Rajta át nem értjük a dalt, 7054 0| szállnak. ~S hogy végkép megtörje a királynak szívét,~Énekes 7055 1| kell jőnie -~Örvénybe űzné, megtörné a szívet,~S szerelmünk egykor 7056 0| korbácsolt engem kárhozat. ~Mert megtörni szűd is, nő, elég nemes,~ 7057 0| miért~Áldoznád bájadat egy megtörő szivért?~Oh, szent a könny, 7058 1| engedj boldogan! ~III ~Hát megtörtént az, mitől remegtem,~Hát 7059 1| Békötöztük vérző sebeinket~Megtörültük füsttől barna arcunk. ~Ott 7060 0| hálásabban imádani. - ~S megtudám, hogy amit dőre keble~Embereknek 7061 0| is, mert szeretem,~S ha megtudná, szenvedne általa."~ ~ 7062 0| kedvesed ő volna, lány,~Megtudnád-e bocsájtni tetteit,~Vagy 7063 0| síratatlan puszta sír alatt~Tán megtudom, mit kell felejtenem.~ ~ 7064 0| lett a kertben,~Ámde hogy megtudta Hábor, egyszeriben~Elhagyá 7065 2| lett. ~*~Te a szabadságot megüdvözölted~Még bölcsejében, az viszont 7066 0| A pusztaságon, nincs ki megüli,~Nyilad hever hiába, emberét,~ 7067 1| hízelegve jő,~A rongyos koldúst megugatja ő. ~29 ~Mit nékem az egész 7068 1| nyomdokunkba,~Kikben örömmel megujulhatunk.~Közöttük él lelkünk s oly 7069 1| mint hervadt virágszál,~Megujult, ha jő az új korány. ~Koldús 7070 1| Végre is magam hogy jól meguntam,~Mit tudhattam tenni okosabbat,~ 7071 1| Közelről gyilkosan éget vagy megvakít. ~23 ~Mért nem hervad szivünk 7072 0| úgyis vét,~S még jó, ha megválasztja, hogy kivel. ~De a labanc 7073 1| vesztettem, míg puszta életemtől~Megválok nyugodtan. ~Mert valódi 7074 0| hősi nemzet,~Jött-e már a megváltásnak napja,~Vagy csak újra, s 7075 0| Mert feledtük volna, hogy megváltatánk.~Óh hatalmas Isten, hát 7076 0| karácsony szentelt ünnepe,~A nép megváltója márma születe;~Jó hogy ez 7077 1| éhesen kivánja szent jogát,~Megváltójához küldik menten őt,~Közöttünk 7078 1| rabigára termett nép körében~Megváltóját látom keresztre feszítve,~ 7079 1| istenfi, aki hűn kiszenvedé~A megváltott földért a keresztet. ~II ~ 7080 1| vívni eszmékért, melyeket~A megváltozott kor csak mosolygni fogna,~ 7081 1| Fordulna e jajos állapotom. ~Megvan, tudom, kicsiny csinos nő,~ 7082 0| Mindegy, karodba majd~Megvéd a szerelem." ~"Óh nő, ha 7083 0| van szívemben vér, ~Avagy megvédelek~Vagy érted meghalok~Kincsem, 7084 0| most mehetsz! már,~Vendégét megvédi a Magyar,~S másként is, 7085 1| a történetbe.~Míg apáink megvénültek~S nem tudják, hogy minek 7086 0| féltek-é, hogy a nagy Isten megver,~Ilyen vásárt ütni legszentebb 7087 0| búcsuzott szerelmese. - ~Megveretten, megfogyottan állnak~A hazáért 7088 0| Tihamér az első, kardvasán még~Megvert ellen vére párolog,~Homlokán 7089 2| 28. Megvesztegethetlen~Rád bizton számolunk, hogy 7090 0| kárhozattal megtörött keblében,~Megveté a boldog meghódoltak sorsát,~ 7091 0| ment, átkot küld utána,~S megvetést, de titkon áldja és reményli. ~ 7092 0| szűz pártában maradt.~A megvetettek nemzetségei~Megesküdtek 7093 0| meghalt inkább, mint éljen megvetetten.~Hej de küldesz-é, óh küldesz-é 7094 1| mindkettő dölyfnek gyermeke~És megvető felsőbbség érzete.~Kínjára 7095 0| Még csak a torony van megvivatlan,~"Erre, erre, vélem bajnokok,~ 7096 0| bilincs. -~Vagy nagy ég, megvolnánk váltva általad,~És igába 7097 1| angyalok intettek,~A pataknak megvolt őrtündére,~Hirnök szállt 7098 0| minden úgy leve.~Elvadult megyéken ember nem lehel,~Szürke 7099 4| főhercegnek, hogy tudd bemutatni megyénket,~Készült e csarnok, torz 7100 4| tehetünk arról, hogy hű festése megyénknek~Mindig csak torzkép és epigramma 7101 1| meglephetne még,~S mely nyugalmam megzavarhassa,~Nincs számomra olyan veszteség. ~ 7102 0| S megbékélt lelkem lent megzavarjad.~Mond Csatár, nekem boszú, 7103 0| Fegyvervillám tölté a vidéket,~Megzavarva, melyet a leányka~Álmodott, 7104 1| gazdag kárpótlás gyanánt~Megzendül lelkemben szentebb dal szava.~ 7105 0| csillagok zenéjét~Lány ajkán ha megzendűl az ének. ~Ázor angyal is 7106 1| Felettek~A gyöngébb ágacskák megzokognak,~Mint didergő árva gyermekek,~ 7107 0| ébredez,~És különben oly sötét méhéből~Mely kikél, milyen lángtenger 7108 1| Ha gyűlölsz, abban is~Kis méhedet kövesd,~Gyűlöljed a herét,~ 7109 0| sugára,~Virágos lomb között~Méhek dongása, ~A csevegő patak~ 7110 1| szépeket.~Én társúl egy kicsíny~Méhét adok veled.~Hallgasd s boldog 7111 1| most, midőn szabad vagyok mehetni,~Aki úgy epedtem értetek,~ 7112 0| Meg vagy mentve Ernő! most mehetsz! már,~Vendégét megvédi a 7113 1| fogannak~Többé egy anyának méhiben,~Mindakettő halovány alak 7114 4| JÓZSEF e. a. j.~Megterhelt méhként külföldről vissza jövél 7115 3| zárda-rom felett~Weilt die Melancholie im Vollmondschein,~Wie Grab - - - - - 7116 0| anyátok megkeres, a nap,~Melegebben néz be börtönömbe,~S mosolyán 7117 1| maradt~Itten danolt és itt melegedett,~Mint Phönix öltvén új alakokat.~ 7118 0| hogy csak szíved vérén~Melegedhetik fel a halál?!" ~Ezzel vad 7119 0| benéz, lát tűznek körében~Melegedni boldog kis családot;~Gyermek 7120 2| vagytok hidegek, nem vagytok melegek,~Még epigramma sem telik 7121 1| hogy mit gondolt felette. ~Melegen nézett a nap reánk le,~Mink 7122 0| Eldobsz, ha hervadok~Keblednek melegén. ~De a lány csak mosolyg,~ 7123 0| tartja magzatát,~Keblök melegével óvják gondosan,~S rájok 7124 1| egyetlen gyöngye éltető melegnek~A sötét enyészet jegült 7125 1| hogy itt csak vendégként melegszem. ~S én a hajadonra gondolok 7126 0| bajnok! kérlek hát szeress,~Melengesd meg kebleddel keblemet!"~ 7127 0| tanyámon,~Legalább hát most melengess meg! ~Látod-é e hajfürt 7128 0| házoltáron ég,~Biztosan melenget s együvé fűz~Kis körében 7129 0| Igy egy csapásra?~Vagy nem melengetém el csókjaimmal~Eléggé tőled 7130 1| lenézni,~Melyet hódolat melengetett át. ~A lámpát meg egy tolvaj 7131 0| ágyon jégkebledet~Fel nem melengeti hő szerelem. ~Csak egynek 7132 0| haj, liljom arc~Hullámozó mell,~Épen minőnek ő~Danolta 7133 1| bokrétám viseljem;~De a mellben szív azért van,~Hogy helyt 7134 1| vivék ki épen. ~Én ülék csak mellé néma ajkkal,~Sirdogáltunk 7135 1| jegyzi,~Szép fehér ruhában, mellékében állva. ~S míg mellette a 7136 4| Nem csoda! tót ügyvéd, mellékút mindenik eszméd~És egyenes 7137 0| tiszt, érdemjelt tűzött a mellemre,~S meg köszönte hősi tettemet 7138 4| a)~Másnak az érdemjelt mellére szokás vala tűzni, -~Mert 7139 0| Csillagocskát tükröz síma árja,~És mellettem part virága áll. ~Lelkem 7140 1| Száz nyelvű titkos szó mellettünk, felettünk,~Melyen láthatatlan 7141 0| elmerülten,~Míg kancsója mellől harmadik bajtársuk~Ekként 7142 0| benne a kuruc vezért?~Eltűnt mellőle a szörnyű acél,~A vért helyett 7143 4| hallgatna felőled? -~Hogy mellőzhetnők: ami nagy és kitűnő? -~Nagy 7144 0| Ibolyához ő is kérőképen.~Nem méltatja őt egy pillantásra a lány,~ 7145 0| Hadd lássa, hogy az, akit méltatott~Szivére, volt is arra érdemes." ~" 7146 0| mondaná: "Kinek szerelme~Méltóabb lesz, én azé vagyok". ~A 7147 1| talán,~A nyugvás ünnepét~Méltón hogy ott ülöm,~Hol Isten 7148 0| érdemesnek átölelni,~Tartott méltónak nemes szivére, ~Nászt űl 7149 1| részire,~Mit erősségűl emberi méltóság~Mártírok vérével pecsétele. ~ 7150 1| tudsz, honnan és hová hat.~Méltóságos csenddel jár az őz eközben~ 7151 1| vándorától~Nagyszerű fehér könyv, melybe gondolatját~Isten írja, 7152 0| felriad,~S büszkén a vár mélyébe lépeget. ~A másik vár vidám, 7153 0| mi~Szörnyű sötétek, mily mélyek azok. ~Mind eladó, mit a 7154 1| hölgy, te meg vagy a tavasz,~Melyekből élek, bájid a virágok,~Elvész 7155 1| sorokban,~Mint sors betűi, melyekkel nyugodtan~Mulandóságunkat 7156 1| hogy feledé~A dalt, s lelke mélyén szent sejtelme van,~Hogyha 7157 0| Fázni kezd királynak lelke mélyiben. -~Most bércekhez érnek, 7158 1| börtön mélyében a társaság. ~"Melyikre jő a sor?" így beszélnek,~ 7159 1| nagyszerü költészet,~Rejtélyes mélység, mint benned halál?~Ki ott 7160 0| Nedvesség nélkűl a végtelen mélységben. ~"Zolna, Zolna édes! óh 7161 0| hegyekbe ment a társaság,~Én is menék a kedves nő karán,~Lassanként 7162 0| tenger felett,~Melyen nem menekül, csak egyike. ~Folyt, folyt 7163 0| Mindenével ami kedves volt előtte~Menekült köréből emberek karának. ~ 7164 1| hogy virágaim~Hő szivembe menekültenek. ~Ez volt már csak korlátolt 7165 1| dühétől,~Lelkem is házadba menekűle, mely még~Szirt gyanánt 7166 0| mosolygni, hogy nem volt menekvés,~Kardja kettétört már, s 7167 1| éjszakában?~Fegyveres nép, menekvő csapat,~Dob pereg két viskó 7168 1| alföld sík vidékén,~Falunak menénk el széles utcáján, de~Nem 7169 1| újólag feléled.~S a vad ménes földrázó futását~Tarthatni 7170 0| harcotoknak~És dicsőségteknek menetét megértem."~ 7171 1| ellenét,~Meglátogatja régi menhelyét,~S mint isteneknek társa 7172 0| édesen~Hív a szép honba, hogy menjek vele? ~Ah ő az, ő az Istennek 7173 0| Hej apám! jobb lenne sírba menned, ~Mint figyelni vészterhes 7174 0| férge elvész,~A csapás a ménnek új erőt ad,~Nem teszik báránnyá 7175 1| szent tanát,~Az istenember mennybe visszatért;~Az úr csak úr, 7176 1| fogalmunk,~A szív már a mennyben sem hiszen. ~Gyári munka 7177 0| kebeledtől eltépve,~Mert a mennyből, mely ellen vétkezém,~Önakarat 7178 0| árva felhő,~Melyet a szél mennydörögve űz,~Míg keblében óriási 7179 2| Fogyton fogy a menny s lesz mennyecske,~Míg végkép el nem fogy 7180 3| villámaid. ~Mert adtad vígaszul~Mennyednek angyalát:~Egy szende gyermeket~ 7181 1| hogy arcain~Ragyogni látunk mennyei korányt.~Nincs földi gond, 7182 3| anyám!"~Elbájolt énmagam~Mennyekbe álmodám. ~S midőn a serdülőt~ 7183 0| Virár! lemondtam érted a mennyekről,~Örökös dicsőség volt szerelmed 7184 0| dalja elhagyá rég -,~De mennyit rejt még néked e kebel!~ 7185 0| öröm az, amit elveszít,~És mennyivel kevesbek könnyei. ~Én is 7186 0| kedvvel mosolyga,~Kétkedő Kain mennykőtől lesujtva~DűI a földre oltárában 7187 0| nincsen üdv elég nagy,~Még a mennynek is lehull varázsa,~Teljesűletlen 7188 0| Ha karjaidnak ölelése~Mennyország lenne, kedvesem:~Remegnék, 7189 0| Ázor angyal is ott hagyta a mennyt~S ifjú napsugáron földre 7190 0| ott marad, a szótlan úr,~S menőben hosszú kopját díszül a~Kiirtott 7191 0| Látálak újra, hódításra mentél.~Ragyogni hagytad itt-ott 7192 1| keresgeti,~És mintha önmagát mentné ki véle~Örül, ha egy-két 7193 1| jöve,~Az élettenger egy mentő naszádja,~Hová még lelkünk 7194 1| mindég ő foglal középhelyt;~S mentől távolabb van valamely tárgy 7195 0| a~Hű nálam díjt talál. ~Mentsétek ősz fejem~Azon szégyentől 7196 0| sohajtást,~Trombiták harsogtak, mentünk viadalra,~Én amint mondotta, 7197 1| tért be a tehén,~Vidáman menve a nagyobb leányhoz,~Jól 7198 3| Melyben istenült mosolyba~Egy meny élve vesztegel. ~Ajka nyilladó 7199 3| Virágjaim hajába még,~De hajh, menyasszonyom~Csak egyedűl a bús, setét~ 7200 1| láttad volna füstfellegben~Menydörgő ágyúknak villanását,~Míg 7201 1| felette~E szó "szükségesség" menydörög. ~"Óh, e szót, e látványt 7202 1| de Hadúr. ~Ki nemzetéhez menydörögve szólt,~Ki néki messze fényt 7203 2| is kell -~S ezt szerető menyében talál.~ ~ 7204 3| legdicsőebb áldzatot hozod. ~És ha menyegződ reggelén virágot~Füzesz 7205 3| szövétneke,~És szemedben a menyeknek~Égsugáru képzete. ~Égszemedbe 7206 0| Hisz Isten is küld néha menykövet,~S az éji vendégnek világ 7207 1| üstökös kering ott,~Hol szűm a menyországot kereste. ~Árván bolygok 7208 3| kény. ~Leányka, elhagyál~De menyt adál nekem,~Mi dőre áldozat~ 7209 0| vérfestett kezekkel,~Nem meré szemét soká kinyitni,~Érezé, 7210 0| Forró karában csontváz meredez,~S a földre hullva ízzé 7211 0| egykoron virúlót,~Égbe meredeztek fel gulái;~Szolganép véres 7212 0| sötéten~A bitófa kettes ága meredezve.~A szokatlan zajra a bagoly 7213 0| képtől megmeredne." ~"Hadd meredjen s vesszen együtt kis körével,~ 7214 0| lányka, mert mint lassu méreg~Bú s remény közt a kétség 7215 1| leszesz:~Mint ő mézet csinál~Méregből - méz lehet~Mind mit tapasztalál.~ 7216 1| 28 ~Ember! te nagyszerű méregfa,~Környezetedet is megmérgezed,~ 7217 1| hogyha nincsen olyan e bor,~Méreggé lesz.~Mért nincs a fenék 7218 1| deli,~De elrejtett gyöke méreggel van teli.~A lány tűz, messziről 7219 4| MÉREI MÓRIC t. b.~Menni akarsz 7220 1| tanyámon,~Még szemem sokáig nem merém kinyitni,~Mert tudám, hogy 7221 4| bájol dalotok, de mi haszna merengeni holdhoz,~Nem sült meg málé 7222 0| Merengés~Hogyha küzd e lélek s összeroskadoz,~ 7223 3| Madách Imre által 1839.~(Merengések) ~I ~Ah, százszor jobban 7224 2| így jövék csak az átkos merényre.~Fölemelém a leplet, embernek~ 7225 0| próféta hangját gúnyolák merészen." ~"Jaj, mond ez, hazátlan 7226 1| pusztákot. ~Halljak dalt, merészet mint magas sas,~Melynek 7227 0| is megkerested hősödet,~Merészségét ki vérrel mosta le?" ~Rettennek 7228 0| vész."~Tabán és Dalma kővé merevűl,~S a társaság aggódva összenéz. ~" 7229 0| fullánk,~Mely érzést öl, s mérget gyüjtve vár,~Mindenik kinos 7230 1| mézét,~Ismernünk kell a lét mérgét,~Éljen hát ellenségünk! ~ 7231 0| Melyet rejt, míg ki nem merítne~Minden bűbájt, varázslatot, ~ 7232 0| Tégedet, lány, eltakarni merjen. - ~Szellem vagy te, testet 7233 1| avagy nevettek. ~Ottan mérnek egy vas sírkeresztet,~Fontra 7234 0| völgyfenék -~Ölén némán, merőn egész csapat;~Hafiz karjának 7235 0| e nagyság mind, mind nem mérte még fel~Azt a sorsvégzést, 7236 1| ne tanuljon~A siker hiú mértékivel.~A hatalmas törvényt lát, 7237 1| embernek így egymagában. ~Száz mértföld most szomszéd, barát,~Nem 7238 1| Krisztus így szunnyadt a merülő hajón,~Szent lehet az a 7239 0| láttok is vad élvek tengerébe~Merülten olykor még kéjelgeni:~Ne 7240 0| undort szül,~Új gyönyör merűl fel ott minden gyönyörbűl.~ 7241 0| Szívveréseidnek kéjében merűlve~Távolról sem sejti: amik 7242 0| csodásak, ~Milyenek csak ős mesékben élnek.~Agg Berendnek arca 7243 0| bajtársukot,~Kik furcsákat mesélhetnek nagyon;~Láthatni torzonborz 7244 1| Melyeket télestén tűzhelynél mesélnek.~Látom házikónkat csendesen, 7245 0| ottan ivogatnak~S a harcról mesélve zajjal jőnek, mennek. ~Csak 7246 1| asszony áldást ad reája. ~Mesét hallgatnak aztán a fiúk,~ 7247 1| mocskától. ~Elveszett a mesgye, melyet kapzsiság vont,~ 7248 1| kaszálja,~A rétet kicsinyes mesgyével hasítja,~Hogy elég tér nyiljon 7249 0| tévelygő szemednek~Pillantása messze-messze jár,~Mint hajósé, aki tornyosúló~ 7250 0| zöld mező harmatja.~Messze, messzehányja a gyémántköveket~S mindenikből 7251 1| Akkor tértünk vissza a messzelátóról,~Honnan a szem széles földet 7252 1| ád. ~Hogyha vígad, vesz messzely borocskát,~S egy szegletben 7253 2| Szörnyű rablás történt, óh mesterem,~Mond Izis papjához ifjú 7254 0| olyan idegen,~Oly fájó e mesterkélt föld felett,~Hogy oly rokonlelket, 7255 0| nőni bájidat,~Letörpűl a mesterség cifrasága~Melletted, óh - 7256 2| 18. Metamorfózis~Midőn a lányka csak menyasszony,~ 7257 0| könnyeket,~Mint kigyúló meteor mosolyg még,~Hálát suttog 7258 0| nem hervadó virágszál -~Meteór, mely sugározva hal meg.~ 7259 0| Kovácsolta a nő ékszerét,~Hidegül metszé el szép haját,~S buzdító 7260 1| Önbecsérzet és kiváncsiság~Hogyha mézben fuldokolsz nem édes,~S imelgő 7261 1| virágom is meddőn lehulljon~S méze bűbáján csak meg se részegüljek,~ 7262 1| Megbocsájtasz úgy-e gyászoló mezének?~Óh, mi írigy a sors! amily 7263 4| pusztákra kihoztad,~S tápul mézes szót adsz neki manna helyett.~ 7264 1| tegnap még madár szólt.~Zöld mezét mely nem löké el~Közepette 7265 0| reája. ~Harcra lép korlátozó mezével~Termetének minden moccanása,~ 7266 1| A harmat lassudan~Ép a mezőkre szállt,~Midőn előttem a~ 7267 1| ott és lepattant~Eltarolt mezőre esve.~S férfikönnyé lett 7268 0| hogy csillámlik a deres mezőség~S itt-ott feledve még egy 7269 1| Könnyü néki válni~A fagyos mezőtől,~Hol csak pusztulás szól 7270 0| kiméljek;~Mig te a szép mezt s piros pofádat~A harcban 7271 0| lesz irígy, jól tudom,~Sőt miattuk jobb szeret még angyalom.~ ~ 7272 0| törvényt a földnek,~Mely mienk lett százéves csatában. ~ 7273 3| nagy a fájdalom.~Vörösmarty Mihály ~Imám szivembe két~Oltárra 7274 0| zúgó tengerparton~Áll ősz Mikes Kelemen magában,~Rozsdás 7275 1| Hű ölelést, méz csókokat~Mikről oly sokszor álmodunk. ~De 7276 1| sem érdekel,~Ezzel lesz miljókból egy emberiség,~Melynek keblében 7277 2| Dicsőség és gyalázat~Ha milliókat meghódoltatál,~Dicsedre 7278 0| csendes éjfelen~Végignézünk a milljó csillagon,~S porszem-világunk 7279 0| fellengzőek, csodásak, ~Milyenek csak ős mesékben élnek.~ 7280 0| még sem volt oly rossz, milyennek hittem,~Mert meghalt inkább, 7281 1| Nékik esemény már létök,~Milyet mi csak szívünk vérével 7282 0| érzemény van,~Remény táplál mindaddig engemet,~Mert aki gyűlöl, 7283 1| Többé egy anyának méhiben,~Mindakettő halovány alak lett~S a középszerűségben 7284 1| sirdalúl egy édes dalt mond~Mindarról, amit itt szűm szeretett,~ 7285 1| Nősültek volna csak meg mindazok,~Szerelmes egy sem volna 7286 0| nevével,~Istennek nem tölt mindebben kedve,~Kígyó fészkel a templom 7287 2| eszmékért ember harcol, érez,~Mindebből osztályrész jutand nekem. ~ 7288 1| bírhatom, egy sem kell!~Mindegyik mérhetlen veszteség." ~" 7289 0| a szél, hordja a havat,~Mindenekre tiszta fénypalástot ad.~ 7290 1| Nyílsz fényben és keresve mindenektől.~Csak amidőn találkozánk, 7291 0| S ha bírlak is, leányka, mindenestől,~Minden kecsed még mindíg 7292 0| zuhanni. - Békesség hamvának,~Mindenével ami kedves volt előtte~Menekült 7293 1| faját,~Száz címet vesz, lesz mindenféle úr,~De senkit sem csal meg, 7294 0| messzehányja a gyémántköveket~S mindenikből hulló csillag, fénybogár 7295 0| mosolyg,~Dalos madár lesz mindenikbül. ~Csak én ha áttekintek, 7296 0| De egy szellem lengett mindenikén. ~Zajjal hulltak le a házfedelek,~ 7297 1| indulat,~Jól isméri bár mindeniket,~S amint egy vagy másnak 7298 1| Magába elzárkozva~Ment mindenikünk. ~Az egyik szinte őrjöng,~ 7299 0| vezér magához hívatott,~Mindenikünknek egy tallért adott,~S mondá: 7300 1| híven visszaád~Mindent, mindenkinek.~Jóízűn ezt tovább~Papom 7301 0| állnál.~Óh, hisz a boldogság mindenkor rövid csak,~Legszebb perceink, 7302 1| Rajta dús kalászi lengnek~A mindennapi kenyérnek,~És mosolyg a 7303 1| vitte volna néma türelemmel~Mindennapiságodban az igát.~De nézzed, óh, 7304 0| Angyal és lány~~~~~~Szebb a lány mindennél, ami csak van,~Szebb bizonnyal, 7305 3| élte sorvad e virágon,~S mindennikében egy remény tavasz. ~Körülsuhog 7306 0| csepp, száz kis teremtésnek~Mindensége és boldog világa. ~Száll 7307 1| gyümölcse. .~Egyik átkos fája a mindentudásnak,~Másik büszke fája halhatatlanságnak;~~~ 7308 1| ablakon;~S új arc bámul mindenünnen csak rám~Mindenütt új nemzedék 7309 0| Mosolygva néz fel lángszemeibe,~"Minderről - úgymond - arcod biztosít,~ 7310 0| ti, szentebb hívatás az~Mindezeknél, mely van véletek. ~Itten 7311 1| A kéj s öröm kis ár lesz mindezért.~Arany békó az, mely életre 7312 0| sző rájok keze,~S boldogok mindhárman, férj, nő s gyermeke.~S 7313 0| gyalázza meg hamvában!"~Mond mindhárom s összenéz;~Értik egymást. 7314 0| mindenestől,~Minden kecsed még mindíg új nekem,~Egyenkint kell 7315 0| sem bírsz. ~Nem, nem, ha mindjárt a világ helyett~Egy isten 7316 1| mosolygunk, hogyha vége van,~Mindkettőből emlékink maradnak - -~Álmodnom 7317 1| ifjú, s egy édes pillanat~Mindkettőjökre ércbilincset tesz. ~Mért 7318 1| kétség s nyúgalom közt~Kell mindkettőnek hullámoznia.~Nem is tudom, 7319 1| Keserveinkben hol lelünk vigaszt?~Mindkettőnknek csak a hegy istene~Bár érdemetlenül, 7320 1| idegen kép~Mérges árnyat mindkettőnkre vét.~Itten állok végre s 7321 0| szomszédos ormon áll az oltár,~Mindkettőről égbe áldozat száll;~Ábel 7322 0| már s még egyszer lezárja~Mindkettőt honérzet, rejtélyes pántjával. ~ 7323 3| áldni fog, ki érz,~És érzni mindki fog,~Mert egy világ regén~ 7324 1| kel,~Mint fel kell virulni mindnek~Miben Isten örömet lel. ~ 7325 1| Fellebbenteni a kárpitot,~Míg mindnyájatokat átölellek,~S így csak mindent 7326 1| szelíden~Magadhoz téríted mindnyájokat,~S öledben megbékél, mi 7327 0| oldalamnál~Készitettem én már mindöröktől széket. ~Mind, mind menjetek 7328 0| úton vitt át élteden,~Mint minőn korbácsolt engem kárhozat. ~ 7329 1| eszmél s látja, hogy mocsár,~Miről lopott sugár reng gazdag 7330 1| is hason sors vár?~Szent misék könyörgenek azért, míg~A 7331 0| s mégis vonva von. ~Lám, mivé lett - kisded jóltevő tűz,~ 7332 0| bár;~S hogyha éj van, épp, mivelhogy éj van,~Minden szív bizton 7333 1| pont körül vagyunk. ~Minden miveltségünk Bábel torony,~Vágyunk felérni 7334 0| mezével~Termetének minden moccanása,~A szellő is mézet lopni 7335 1| aludt vércseppek állanak.~A mocsáros parton fűzfaerdő~Nyujtja 7336 1| Tovább ragyog s nem gondol a mocsárral. ~Az ifjú lélek ha világba 7337 1| szárnyán sem érdek ronda mocska,~Sem élvezetnek önző ingere.~ 7338 0| bír adni,~S a köznapiság mocskába tapad,~Minden kéjből csak 7339 1| halványúl~S a köznapiság mocskában alél; ~Ha látod vészben, 7340 0| és~Most lássam az idők mocskát felette? ~Ládd, oly nyugodt 7341 1| Isten írja, menten emberek mocskától. ~Elveszett a mesgye, melyet 7342 1| Hogy bűn és számolásnak~Mocskával terhesen~Ha látná önmagát 7343 0| ki vagy, mi sorsod?~Mit mocskított volna ily salak,~Láttam 7344 1| lelkünk szabadulni bír,~Ha a mocskos hab majdnem elragadja.~Tündérsziget, 7345 2| Vajjon, hol e dalt ily módon elzengje,~Min ment keresztűl 7346 0| fölriadt hőshöz közel. ~A fény mögött leng tünde nőalak,~Fehér 7347 0| megrothad minden termő csíra,~Moh s penész tenyészik hajdan 7348 3| Mohács terén~Ki sírja ez hüs bükknek 7349 3| A derék nem fél az idők mohától,~A koporsóból kitör és eget 7350 0| még vásáron csodát~Olyan mohón és ernyedetlenűl~Úgy jobbrúl, 7351 1| a festék lehullt, teremt mohot,~Hol az oszlop ledült, dús 7352 1| Vagy sudar fák ormán a mókus cikázik;~S hol mormogva 7353 1| szobába házi gazdám -~"Nézd, monda a nő, régi kedvesem!" -~ 7354 4| te~Vagy, be dicső dolgot mondana rólad a vers! -~ ~ 7355 0| De rólad, óh nő, mégse mondanék le. ~S megérdemlem, hogy 7356 1| 6 ~Kacagok, ha hallom mondani,~Emberben hogy égi szikra 7357 0| Mi szeretett, le kell-e mondanom~Mindenről életem váltságaúl,~ 7358 4| csókja, ha rajtad a méz.~S mondatik: eszmeköröd tarkult s élesb 7359 4| LÁSZLÓ m. a. isp.~Méltán mondatom én a játszi szerencse fiának,~ 7360 1| pajzs fedjen el hordván e mondatot:~Nem hagytuk el egymást, 7361 0| kigyúl,~Megkapja lelkét mondhatatlanúl,~Míg érdektől reszketve 7362 4| ÁKOS c. fősz. bíró~Mást nem mondhatnék felüled, mint: hogy csinos 7363 0| neked szűm gyermeke?"~"Ne mondj se tündér-, sem vitéz regét,~ 7364 1| bőségnek lágy párnáin él,~De mondjatok le, s ím ki van, ki van~ 7365 0| Vezértek régi cimborám,~Mondjátok néki, emlékezzék rám.~Im 7366 0| Egykedvűen vajh hányszor mondjuk el,~Ha a lélekharang konogva 7367 0| inkább ne süssön-é a nap,~S mondjunk-é le inkább vágyainkról,~A 7368 0| bucsú helyett,~Minthogyha mondná: "Napszámom betelt,~Hű szolgádat, 7369 4| olvassa akárki~Firkád; - mondnia kell: hűbele dőre Balázs!~ ~ 7370 1| Most tanulja még csak mondogatni,~Mik szivünknek legszentebb 7371 0| veszve az,~Ha feledél. ~S ha mondok is dalt, őszi szél az,~Mely 7372 1| szerencse koszorút kötözve,~Nem mondók, de szűnk érzette híven~ 7373 0| mentünk viadalra,~Én amint mondotta, a szemem bezártam,~És egész 7374 0| védnökével a várormon áll:~"Mondsza, drága szellem, nyugtom 7375 0| elmerültek a beszédben. ~Mit mondtak, mit nem, minek leírnom,~ 7376 1| leányok~S hajdan csínosnak mondtanak;~Esetlen bókom megnevették,~ 7377 0| egyetlen gyermekével~Búcsút mondva a ház kapuján áll. ~S ím 7378 1| a világot~Kinek tetszik mondván: mi rossz, ravasz!~Szánjátok 7379 1| Míg a kocsis nagy néha mordúl,~Kibontakozni alig bír~Bundájából, 7380 4| MÉREI MÓRIC t. b.~Menni akarsz hévvel 7381 0| Lány, nem bántalak, nem, mormogá magában,~Hisz te olyan gyenge, 7382 0| Csendes nyári éjszakán,~S mormogó dallal törik meg,~Rejtélyes 7383 0| Kardját szorítá s hozzá mormogott,~Nem tudjuk mit, csak hogy 7384 1| ormán a mókus cikázik;~S hol mormogva habzik a hegyi patakcsa,~ 7385 1| libeg-lobog,~A lány kacsint, a vén morog,~S a munkás gondot mind 7386 1| Vulkánt hamvaszt el, bérceket mos széjjel,~Tengert száraszt 7387 1| egész egy országból így~Mosná azt el!~Forrna össze minden 7388 1| nem hagyja, hogy könyárral~Mosódjék most is a vért szokta holt. ~ 7389 0| Melegebben néz be börtönömbe,~S mosolyán e szív is boldogabb. ~Nézz 7390 0| keres,~Ott van a szerencse mosolyára~Száz halál mohó szemmel 7391 3| ékivel,~Melyben istenült mosolyba~Egy meny élve vesztegel. ~ 7392 0| lehullt,~Mindegy előttük, ők mosolyganak csak,~Az ember oly kicsinyke, 7393 1| szent haragja,~Ha derült, mosolygása fogott el. ~Mért ültette 7394 0| virágiból.~De kárpótolni egy mosolygást sem bírsz. ~Nem, nem, ha 7395 0| egy-egy elítélt,~Hogy mégis mosolyghat, te tanítod őtet,~S egy 7396 0| szerelem,~Midőn először ránk mosolygja az ég,~Hogy nem való az 7397 1| Fesse be a könnyek utját és mosolygjon,~Majd keserghet otthon a 7398 1| hát s káromkodjunk~Vagy mosolygjunk csak felette? ~El veled, 7399 2| kétkedtem, vágytam és lemondtam,~Mosolygtam, sírtam, multon és jövőn,~ 7400 1| kis házküszöbhöz értem,~Mosolyod fogad-e, vagy sohaj?~Minden 7401 1| tetője,~A sík vigaszul feléje~Mosolyogjon tündér délibábbal. ~És ha 7402 0| hiszem, nem érzed, enyelegni,~Mosolyogni néha hogyha látlak. ~Ah, 7403 0| fel szívetekből.~Hogyha mosolyogtok, nézitek, jól áll-e,~Hogyha 7404 0| ifjú hadisten ül,~Villám s mosolytól égvén szemei. ~S a szomszéd 7405 1| szűzek nézik ablakukból,~Mosolyukban osztva harci bért;~És sovárgja 7406 0| hősödet,~Merészségét ki vérrel mosta le?" ~Rettennek a nők, csak 7407 4| Gr. de la MOTTE Ant. f. i. h.~Ildomosan 7408 4| füst, gőz, zaj, tán jön a mozdony?~Mely robog, eltűn? - Nem! 7409 0| érzése vad csatára kél. ~Ajka mozdúl. - Hah, mi a határzat? -~ 7410 1| búsan elkókkadva~Olyan mozdulatlan, oly némán merően,~Mintha 7411 0| ágyuinkat visszavenni,~Hogy mozdulhassunk, mely elnyomott majd,~Az 7412 1| Elszenderült a városnak mozgalma,~Napszámát végzé minden, 7413 1| véget vet. ~Elfut előle a mozgalmas élet,~S ha a korcsfaj hiú 7414 0| leroskadasz,~A néma ajk mozgása súgja nékem. ~Ne nézz rám, 7415 0| előtte,~Ámbár veszteg, örökös mozgásban,~Ámbár egyenlő, egyhangú 7416 1| erőmű az az ember;~Az ész, e mozgató alig keres~Annyit, mint 7417 1| Kacagj, mert amíg ajkai mozognak,~A temetési díjt számolja 7418 0| zajatlan éjszakában~Embert vél mozogni látni~Oldalvást egy csatornában. ~ 7419 1| a jobb gyermek győzzön, Mózses elhalt~A pusztában s egy 7420 1| színpadán~Nem szereplő már s műélvet les~Tarka tömkelegéből csupán, ~ 7421 1| Csak mint Istent százezer müvében. ~S szentségsértő nyelv 7422 2| önmagát legyőzni naggyá tesz:~Müvednek része mind egymás bakója 7423 3| énekelve jár a földmüves~Müvelve vértakarta földeket,~Más 7424 1| vevétek,~Barátim, kő helyett müvetekhez~Ti vagytok boldogok, mert 7425 0| Körűlünk zsong az élet műhelye,~S napsúgár tölt el minden 7426 1| melyben ront, teremt.~A műhelyt mutasd meg, melyben készül,~ 7427 1| viszen~A röpke illat még mulandó hírt. ~De a költő is halvány 7428 1| örűlend~Hangyaboly világunk múlandó hirének. ~Melyet, mint virágnak 7429 1| betűi, melyekkel nyugodtan~Mulandóságunkat följegyezé; ~Nem hirdetvén 7430 0| Az emberek más baján csak mulatnak,~Megérteni csakis rokonérzés 7431 0| az egész tért,~S Isten is mulatni járt körébe~Sokszor, és 7432 1| patakcsa,~Ércfényű acsáknak múlató tanyája,~Ott pihen meg végre 7433 0| a csárdából halld, mint mulatok ma,~És ne örvendezz, hogy 7434 1| felkönyökle,~Mely körül betyárok múlatoztak,~Árnyékában száraz galylugosnak.~ 7435 0| ejte hozzám:~"Úgy-e szép mulatság. - Hát mért nem gyujtasz 7436 0| vélek együtt mosolyogsz és múlatsz,~Rólam is, ha úgy jő, élceket 7437 1| fáradt kaszások,~S a lánykák mulattak koszorúkötéssel. ~Ezzel 7438 1| ajakról zeng a pajkos ének,~Mulattasson hogyha érte megfizetnek;~ 7439 1| is, mint a lány,~Mért oly muló, tartós szerelmünk tárgya?~ 7440 1| rab Izrael,~Sírd a vizekbe multad könnyeit~S danolj reményt, 7441 0| mennyi jaj van. ~Ezredévek múltak - néha-néha~Mostan is jő 7442 0| csendes házat,~Vesszen-e múltammal a jelen s jövendő,~Amin 7443 0| úgy reményli. ~Holnapok multával megtér az ifjakkal,~Ah, 7444 0| nem találni;~S századok múltával hogyha eljön újra~Nézni 7445 1| Számadást tart - és haragján~Multja vesz - jövője éled.~S álmodom 7446 0| hajdani lakója,~Mindenütt multjának sírján új virág van. ~Aki 7447 0| ébredt volna. ~Kérdezted multjáról, kedvesről, barátról,~Tompán 7448 0| Hideg halottjait leled a multnak,~Míg ólomsúllyal a sír hantjai~ 7449 2| lemondtam,~Mosolygtam, sírtam, multon és jövőn,~Tündérek játsztak 7450 1| kérdik azt mi tőlünk,~A multra mi gondunk,~Igyunk, igyunk! ~ 7451 1| most gyötör, mi sujt, midőn multtá lesz~Győzelmes lelkünkbe 7452 1| öröklét,~Melyben még egy szál multunkhoz csatol~S árnyat reá földünk 7453 1| alkotta,~Sok közűle éltét a munkában hagyta.~Hej, de még ki gondol 7454 0| kalászt,~Tiéd legyen, te munkabíró vagy~Te kincsemmel mint 7455 0| verejtékével~Önhitt gőgnek áldozott munkái. ~Palotái márványtól ragyogtak,~ 7456 0| Mert ez is csak annak a munkája,~Aki most is tart talán 7457 1| taliga elhaladt,~A bámuló nép munkájára tér,~Feledve már a bűnös 7458 1| Gyűlöljed a herét,~Mely munkálkodni rest.~S miként anyját a 7459 1| melytől eltépettem,~Melyben munkálkodtam, költöttem, szerettem,~Az 7460 1| Hazád legyen a kas,~Melyért munkálni kell.~S amint együttesen~ 7461 1| Mert eléje sulyos gyári munkát vetnek.~A hegyet megnyitják, 7462 1| szülői házban,~Hogy lehetsz munkátlan sír ölében?~Nézd az óra, 7463 0| talál. ~Csak világot! bár mutasson az majd~Mennyet, poklot, 7464 1| Ne fogjanak ki legalább. ~Mutassuk, hogy szivünk hideg,~Nem 7465 0| Kit bibliánkban sokszor mutatál,~Mint hívja a játszó gyermekeket~ 7466 1| lánynak ajka~Odahúz.~Igy mutatja ifjú és lány~Hogy magyar,~ 7467 0| Lány, ha oly hidegséget mutatnék,~Mint minőt te játszol szüntelen,~ 7468 1| amidőn találkozánk, szememnek~Mutattál volna bánatosabb arcot,~ 7469 0| amint nyomában~Százados művei szerte szétomolnak. ~Megy, 7470 0| rossz szándékkal~Bűnt nem művelék, csak áldásid élveztem,~ 7471 1| mén tiporja majd le szét~A művelődés szent kelyhű virágát,~Csak 7472 1| társadalma viszonyaiból~Művelődéséből fenn beszél.~Két vezérrugója 7473 1| is hát, jó öcsém,~Miért művelted hévvel lelkedet?~Hogy ott 7474 0| itten is dicsérik,~S romló művén dőre embereknek~Egyszerű 7475 0| hullámalakjain,~Minőket művész legszebb álma szűl.~De nem, 7476 2| 1. Művészet és természet~Tolong a sokaság, 7477 0| messze Indiákhoz,~Szent myrtusnak kérkedő honába,~Hegyeket 7478 1| s rejtélyes könyv te,~Ős mytussa a magyar nemzetnek!~Felhő 7479 1| bajtárst üdvözölne,~Míg a népes nádas recsegő zenével~Futni indul, 7480 1| seregének. ~Harci dal a nádasnak zenéje,~Míg a messze felvonúló 7481 1| síkságon le,~Andalítót, mint a nádasoknak~Lágy szellőtől suttogott 7482 1| nékem vendégszeretettel~Nádfedésű halászgulibádat,~Bibliás 7483 1| megszakadt álmába. ~Hosszú nádkerités nyult az utca mellett,~Általszőtte 7484 1| part bozót füzében~Susogó nádtenger leng körűle,~A halászlak 7485 2| vagy, ha önmagát legyőzni naggyá tesz:~Müvednek része mind 7486 0| S im a szomszéd völgyben nagy-véletlen,~Mint vihar, honvédtábor 7487 0| Kedvünk kerűl és apraját nagyját~Leaprítjuk mind egész táborát."~ 7488 0| veszem.~Én benne csak a nagylelkű vitézt,~A szerető ifiat 7489 0| Nyomorognotok, nem bízva~A magyar nagylelkűségbe!" ~S a tarisznyából e szóra~ 7490 0| Isten?~Ilyen boldogság után nagyobbat~Adni nincs úgyis elég hatalma.~ 7491 0| házi bék. ~Költőibb volt és nagyobbszerű a~Bömbölő ár, tűzvész és 7492 1| tudjon,~Úgy miként te, hogyha nagyra nő.~És azoknak, kiknek szíveikben,~ 7493 1| át. ~Az egyiknek fejében~Nagyravágy lakott;~Azt nézte csak s 7494 0| Láttán elfelejti minden nagyravágyát~A király, csókjáért megy, 7495 0| hogy boldogsága nem volt,~Nagyravágynak adta a szívét egészen,~Bé 7496 2| 30. Egy nagyravágyóhoz~Fényes útat választál magadnak,~ 7497 1| saját önmagában, ~Értem nagyságát, ah értem, hogy nagyobb 7498 4| ím a szegény had~Is, csak nagyságod rárósi hídja leszen,~ ~ 7499 4| Mely robog, eltűn? - Nem! nagyszavú Básti beszélt.~ ~ 7500 1| költészete~I ~Miben van olyan nagyszerü költészet,~Rejtélyes mélység, 7501 1| nem lehelte~És nem volt nagyszerűn, hogy porba dőlt. ~A korszellem 7502 1| III ~Mit is szülhetne nagyszerűt, költőit~Az élet, költőietlen 7503 0| Lemondás~Győztél hát felettünk, nagyvilág,~Vad zajoddal, kalmár számolással~ 7504 0| ragyognak is felszínén~A nagyvilágnak szép örömhabok,~Jól látom 7505 0| fejemnek, ilyen szégyen ér.~Hát nálatok korcsok, veszély-e az~Három 7506 0| hogy még találkozunk,~S náloknál mégis csak jobbak vagyunk.~ 7507 2| közt egy cigány is ott áll,~Napbarnított leányt tartván karánál.~" 7508 1| szegénynél~Talált arany~Napfényre jő fel~Akaratlan.~Marokkal 7509 0| a szolgaság gyalázatának~Napjai végre beteltenek. ~Lengő 7510 1| ragya,~Eszem nincs fogytán napjaimmal~S kopván fényesb mint kardvasa. ~ 7511 1| bú sorvasztja el;~Kiolták napját, hogy ne égessen~És napja 7512 1| Egy őrült naplójából~1 ~Hová lett a tavasz rózsája,~ 7513 3| el és szakadj le.~Hunyt napod s a dőre kincs.~Mért virúl 7514 1| elszakadva távol,~Únalmas napokban egy mosolygó lányka~Játszi 7515 1| meg~Rég elmult boldogabb napoknak - -~De szomjúk tán kik ott 7516 0| Emlékszel-é?~Emlékszel-é a szép napokra,~Midőn oly boldogak valánk,~ 7517 0| hazaszerelme. ~És porából napraforgó hajt ki,~Mely szünetlen 7518 1| őket nem lehet,~Ha köztünk napról-napra mindinkább~Hanyatlani látod 7519 0| nem a vihart?~Egy ifjú, napsütött és halavány,~Távolról jő, 7520 0| zsong az élet műhelye,~S napsúgár tölt el minden téreket:~ 7521 1| nem tudók, hogy szem vagy napsugár-e,~Amitől úgy általmelegedtünk. ~ 7522 0| hímes tavaszruhát~Illatajkán napsugára játszik,~Érzésinek szót 7523 0| annak ott pihenni elfeledve,~Napsúgarakból volt az szőve, és~Most lássam 7524 1| lomb színes ablak bolygó napsugárnál,~Orgonája a szél, mely dallamba 7525 0| ott hagyta a mennyt~S ifjú napsugáron földre szállott.~Szárnya 7526 1| Elszenderült a városnak mozgalma,~Napszámát végzé minden, és pihen,~ 7527 1| vár. ~Híven betöltötted napszámodat,~Szíved szent vére folyt 7528 0| helyett,~Minthogyha mondná: "Napszámom betelt,~Hű szolgádat, lovag, 7529 1| éltem lánykám életétől,~Napszokott virágot elhervadni ültet~ 7530 0| az vala. ~Ládd, a világ naptára oly rövid,~Három nap az 7531 1| sorshuzás után?~Múlt évi naptáré, amelyet~Gyujtónak használunk 7532 0| bünös, hiú lány,~Most a naptündérnek kéjeleghet csókján.~ ~