Felvonás, Szín
1 Szem | SIMONTORNYAY ISTVÁN, horvát úr~DE ORANIS MARINUS, dalmát úr~
2 1, 1 | gyermek is csak tőle telt,~De tőlük ily levélnél már egyéb
3 1, 1 | káromkodjam-e, vagy csak nevessek;~De hisz száz szónak is csak
4 1, 1 | PALIZSNAY~A templomban, de itt várúr vagyok,~S kardom
5 1, 1 | PALIZSNAY (csendesülten)~De hát mit ingerel, mit mondja,
6 1, 1 | elő, hadd vágjam ketté,~De nem, két hidra válnék így
7 1, 1 | botrányt!~PALIZSNAY~El, el, de nem kapun, vessétek őt le~
8 1, 1 | megverem, nyaldossa kezemet.~De, hogy ne tartsatok fejesnek:
9 1, 2 | nádor, hogy feltartalak.~De minden késett perc: honárulás.~
10 1, 2 | magadnak mentél meg trónodtól.~De nézd ez ősz fejet, még barna
11 1, 2 | jól hűségedet, vén Laczfy,~De hát mióta kell, hogy bélopózzál~
12 1, 2 | szándékom őt gyanúba hozni,~De óh, királyné, nincs mindig
13 1, 2 | csillagok honáig felmagasztal.~De hisz még a sólyommadár is
14 1, 2 | hadvezér,~Tanácsoljon, ha tud, de a trónt hagyja~Annak, kit
15 1, 2 | nyugtalanság mindenütt,~De az intéző kéz még rejtve
16 1, 2 | lerázzanak...~Megállj, nádor! De mit is kezdek ott,~Nem ismerek
17 1, 3 | marad,~Lajos leányihoz, de a magyar~S lengyel trónt
18 1, 3 | ERZSÉBET~Hiányzandasz, de menj, hogy kedved teljék.~
19 1, 4 | időt, amint lehet.~JOBST~De mit szól a menyasszony?~
20 1, 4 | tartozunk hűséggel, Zsigmond,~De Nagy Lajos leányinak.~ZSIGMOND~
21 1, 4 | lányodat, s mi hódolunk.~De hasztalan járt már oly sok
22 1, 4 | kérni mégis meg nem untunk.~De végre mindennek meg van
23 1, 4 | De tudd meg, nálunk~Csodálatos
24 1, 4 | táborba menjek, szép dolog,~De veszedelmes, és kényelmetlen.~
25 1, 4 | más kedvest, mint a kard.~De ördög lesz így harcos. -
26 2, 1 | végez, ön sorsát intézte.~De a nagyoknak mindenik lépése~
27 2, 1 | Így sorsa nem sajátja, de közös,~Mint isteni gondviselés.
28 2, 1 | Azt ne is keresd.~De hát esküdhettél-e arra is,~
29 2, 1 | eltértem-e hát tőled? Nem soha,~De ládd a férfi nem csupán
30 2, 1 | ha még itten megállnál,~De a dicsvágy sas, mely ha
31 2, 2 | volt babérokat keresni.~De messzellette.~ZSIGMOND~
32 2, 2 | mint madárijesztő.~ERZSÉBET~De mondd, hogy rázzuk le őt
33 2, 2 | világom,~S ha nem melenget is, de elkábít,~Feledni akarom,
34 2, 2 | Fogságodból, most újra itt vagyok?~De visszaűzött a kötelesség.~
35 2, 2 | kit képtelen szeretni,~De trónját és hazáját biztosítja.~
36 2, 2 | Jó élc, de goromba.~Nem mondta-é, hogy
37 2, 2 | DOMARATH~Mindent mondtam, de ő egyet felelt:~Nem ád,
38 2, 2 | DOMARATH~Száztól kértem, de mind csak azt felelték:~
39 2, 2 | rendezni kell örökömet,~De azt tudod, hogyan kiköltekeztem~
40 2, 2 | azt megadta~A kegyvesztés; de igazán örűlök,~Hogy e farkasveremből
41 2, 3 | Nem, barátom. ~De jó ügyet veszélyeztetni
42 2, 3 | De nem sokat, ~Vagy hagyjátok
43 2, 3 | Igaz. ~De mondd el még egyszer, kedves
44 2, 3 | Mind jeles szavak,~De épp egy főpap és egy főnemes ~
45 2, 3 | nekem hogy mit kell tennem.~De hogy tudjátok-e ti, jó barátim, ~
46 2, 3 | kulcsát.~LACZFY~Szép, szép, de ám az a Palizsnay, ~Mennykő
47 2, 4 | faltörőket, ~Nem harci népet, de kegyelmet hoztam. ~Tudjátok,
48 2, 4 | rózsaszálnak-e, vagy a mennykőnek, ~De érezé, hogy egyik sem gyaláz
49 2, 4 | dalnok is tudsz lenni. ~De mit hozasz tehát ki mindezekből?~
50 2, 4 | jövék azért harckészülettel,~De egy királyi szűznek meghajolni, ~
51 2, 4 | részlet jár-e számotokra? ~De rátok nem haragszom, sohasem ~
52 2, 4 | kész kard a mi kezeinkben. ~De tik, de tik!~HORVÁTHY PÁL~
53 2, 4 | mi kezeinkben. ~De tik, de tik!~HORVÁTHY PÁL~
54 2, 4 | Óh, szégyen, gyalázat. ~De esküszöm most élő Istenemre,~
55 2, 4 | Óh, jaj hogy elkéstem, de helyreütjük.~PALIZSNAY~Eszem
56 2, 4 | megáll, ki ellen, ki barát,~De hisz jobban megmagyarázza
57 3, 1 | Köszönöm, barátom! ~De fájdalom, már több kiáltványt
58 3, 1 | a dobot. Zágrábba aztán,~De nyúgalomról senki se beszéljen,~
59 3, 2 | Mind tudom.~De nézd el, hogy ha még a végső
60 3, 2 | vagy nő, hogy megértenél. -~De szólj, mit végez az országgyülése ~
61 3, 2 | küldénk, mi jót hoz onnan. ~De ím! Itt jő! (Forgách,
62 3, 2 | viszonozzuk szívességét, ~De addig is, a vőlegény hadd
63 3, 2 | osztja sugarát.~FORGÁCH~De csak választottján ragyog.
64 3, 2 | Szívem fáj Máriáért. Ah, de el~Meddő bú, ahol tenni
65 3, 3 | nagyon nagyon kétséges, ~De aki mostan lép a trónterembe,~
66 3, 3 | alázatához~Nem száll hozzánk, de kisded polgárházba, ~Alig
67 3, 3 | tartok.~MÁRIA~Csodálatos, de hát mi kivánságtok?~MÁSODIK
68 3, 3 | tán becsületesb léssz.~De mért himeztétek hát oly
69 3, 3 | mérges, öl minden gyönyört, ~De attól nem félhetsz.~KÁROLY~
70 3, 3 | megválasztának, ~S ezt köszönöm. De ők tudom, erősek, ~S ha
71 3, 4 | tedd, ha jónak látod, ~De én királynőként fogok meghalni.~
72 3, 4 | merészen a kígyófészekbe.~MÁRIA~De nem születtem hát a trónra,
73 3, 4 | PALIZSNAY~Királynő, kérünk még, de néked kell~Engedned. Mondj
74 3, 4 | jármát, még győzhet is; ~De óh, azért mindég fellázadt
75 3, 4 | KÁROLY~Kivánhatnám tőled, de lásd, csak kérem.~ERZSÉBET~
76 4, 1 | Mind természetes. ~De hát, ha baljel is, ki tudja
77 4, 1 | De egy ~Csak a király. Ha a
78 4, 1 | pártos kiáltott? ~FORGÁCH~De ő mégis király.~GARA~
79 4, 1 | nem vonod ~Kétségbe. Óh, de aki csak vitéz,~S nemes
80 4, 1 | Ember vagy, Alberich! -~De hát miért is ez elővigyázat?~
81 4, 2 | hogy alkalmatlankodtunk; ~De Zsigmondtól, ki seregével
82 4, 2 | csak ne gyávaságomnak,~De híveim túlbuzgalmának ródd
83 4, 2 | jóbarát?~SIMONTORNYAY~Barát, de éppen jókor jősz.~PALIZSNAY~
84 4, 2 | Óh, hála Istenemnek.~De mit tegyek most. - Megvan. -
85 4, 3 | fog szólani a kürt.~JOBST~De komolyan mondd, mért e riadó?~
86 4, 3 | csak tovább is.~DOMARATH~De az becsét vesztendi, már
87 4, 3 | szükség, új találmány. Ah, de jó ~Hogy ép eszembe jő,
88 4, 3 | hogy nincsen rá szükség. ~De hát a kor hibájaért szenvedjen, ~
89 4, 3 | JOBST~ Igen, de férje vagy.~Hagyd azt reám,
90 4, 3 | a dobot, előre!~DOMARATH~De az említett pénz?~ZSIGMOND~
91 4, 4 | ott kezdnek gyülekezni,~De még rokonszenv sem támadt
92 4, 4 | majd akkor jaj nekünk.~GARA~De nem hagyunk időt rá! Már
93 4, 4 | nem veheti ~Királynőtök. De mégis, uraim, ~Engedjétek
94 4, 4 | azon föld minden hasznát,~De menj, hamar kell e dologban
95 5, 1 | hogy harcoljon értünk,~De a harcdíjat, koronát ne
96 5, 1 | ügyet, csak harcunk ~Közös, de célja mindeniknek más. ~
97 5, 1 | látok vérben vonaglani,~De nő-jajt, nő-könyűt nem állhatok.~
98 5, 2 | épen hős atyádat.~LÁSZLÓ~De mért ment hát atyám oly
99 5, 2 | életre minden szép s nagyot, ~De, hogyha túlerős, elkábit
100 5, 2 | Óh, de mégis élnek. ~Gyalázatos
101 5, 2 | érte,~Csak a királynőket, de élve ám,~Halljátok-e, elevenen
102 5, 3 | királynő bosszuló dühének.~De őrt állnak hajóim mindenütt, ~
103 5, 3 | Szóval meg nem köszönhetem, de hogyha ~Tett kell, csak
104 5, 3 | Nem, nem, jó Barbo. ~De ládd, mert úgyis már félistenem
105 5, 3 | király vagyok,~Ifjú vagyok - de mégis megteszem,~Mit a becsűlet
106 5, 4 | Palizsnayt hisz én is szeretem, ~De amit a csókról, a túlvilágról~
107 5, 4 | már nem is szerethetek. - De félre ~Ez ábrándképekkel,
108 5, 4 | PALIZSNAY~Le a gúnyról, de nem a szerelemről. ~Hisz
109 5, 4 | egyetlen vagy nemedben, ~De férfinak nem az vagyok-e
110 5, 4 | megöltem;~Nem vérét szomjúzám, de tégedet,~S éretted egy világot
111 5, 4 | van hátra csak, erős igaz,~De nem rémít meg, hogyha csakugyan ~
112 5, 4 | Felérsz egy dandárral, de szólj, sötét-e~A hír, melyet
113 5, 4 | királynőkért váltson ki.~De István, bár most Zsigmondnak
114 5, 4 | JÁNOS~ De most már mit végeztek?~HORVÁTHY
115 5, 4 | Győztél felettem~Mint nő. - De még mi meg fogunk mérkőzni, ~
116 5, 4 | történt, miért is tudjam.~De most már élek, - s én vagyok
117 5, 4 | Hálám örök, nem koronámért,~De a szabadságért, mi olyan
118 5, 4 | próbán vitt által Istenem,~De megtanított, hogy mi egy
119 5, 4 | én is mindegy, megvan, ~De tetteit csak gyermek bánja
|