Felvonás, Szín
1 1, 1| adták volna~Pecsét alatt ki a kacér leánynak,~Hogy amint
2 1, 1| felakasztja,~A szépségnek, ki trónra ülteti.~ORÁNIS~Több
3 1, 1| féreg nincsen-e lakunkban;~Ki mondja mégis, hogy ne pusztítsuk
4 1, 1| mégis, hogy ne pusztítsuk ki.~SIMONTORNYAY~Emlékezzél
5 1, 1| szép leány! A kellemnek,~Ki nem hódol, nem férfi, s
6 1, 1| László! Kisérd ki őt. (Oranis, H. László,
7 1, 1| szemeim előtt is mást ölelj.~Ki tudja úgyis, mit téssz hát
8 1, 1| megtudjuk, hogy az: van jó barát~Ki kártalanná lesz, midőn bevallja.~
9 1, 1| Küldd hát e lányt előbb ki.~Mi férfit illet, nőnek
10 1, 1| nőnek nem való.~PALIZSNAY~Ki küldéd-e te mindig ebedet,~
11 1, 1| Becsűletes tréfát sem vihetünk ki:~E poshadás, hol csak békák
12 1, 1| HORVÁTHY PÁL~Nem azt mondom ki, hogy mi nézetem~Az ügyre,
13 1, 2| Nos, kinek nem tetszik?~Ki cimborál velök? Békót reá,~
14 1, 2| az itélet (Papirost vesz ki.)~Az álnok várparancsnokok
15 1, 2| bélopózzál~Királynédhoz, ki tárt ajtóval vár.~LACZFY~
16 1, 2| Máriával el.)~HORVÁTHY PÁL (ki Garával a beszélgetés vége
17 1, 2| tanító, vesszővel kutassak~Ki csevegett, aludt az iskolában.~
18 1, 3| segélyt kér~Anjou Lajos ellen, ki megtámadta.~ERZSÉBET~Tán
19 1, 3| királynő,~Csak az lehet erős, ki mindenkor~Erősnek látszik,
20 1, 3| Máriát.~HORVÁTHY PÁL~Időt ki nyer, mindent megnyerhet
21 1, 3| ismered te ezt a szoknyahőst,~Ki már egy választott dandárunk
22 1, 4| kormányzónak,~Tudd meg nekem, ki az a barna lány,~Ki e bokrétát
23 1, 4| nekem, ki az a barna lány,~Ki e bokrétát dobta csintalan~
24 1, 4| víg?~Komoly képpel még jól ki is nevetnek.~Úgy töltjük
25 1, 4| S e szolgálat sem békité ki őket.~JOBST~E sok halasztás,
26 1, 4| csorbítja?~S ha nem, pártos, ki el nem ismeri.~SANDIVOG~
27 1, 4| Ki játszik vélem?~SANDIVOG~
28 1, 4| mi vén rókával~Kötöttetek ki. - Több kijárásom van.~A
29 1, 4| leszek honn.~HORVÁTHY PÁL (ki régebbről hallgatózva belépett)~
30 2, 1| Trónjától jótevőmnek gyermekét,~Ki szinte jótevőm lett, s tégedet~
31 2, 1| S jótevő-e hát a rabló,~Ki csak kincsünket kéri, s
32 2, 1| vitéznek tartja a világ.~KÁROLY~Ki állíthatja az ellenkezőt?~
33 2, 1| kellemetlen vendég lesz, ki őt~A becsület adósságára
34 2, 2| közt nincs csak egyik is,~Ki nem tett volna csodadolgokat~
35 2, 2| Szolgálóim leghitványabbikának,~Ki oly magasnak látja fényemet,~
36 2, 2| Przeczlav a nevem, királynő,~Ki, mint hazám utolsó nemese,~
37 2, 2| királyi nap győztesen lép ki,~S egész harcban csak a
38 2, 2| Dicsőségtöknek minden pompájával,~S ki nagyságtoknak meghódolni
39 2, 2| csak azt a nőt~Hagynád ki a játékból, hogy ne látnám,~
40 2, 3| főpap és egy főnemes ~Tüzé ki a zendűlés zászlaját~A vráni
41 2, 4| Hah, kürtszó! Szofra, nézz ki, hogy ki az. (Horváthy
42 2, 4| kürtszó! Szofra, nézz ki, hogy ki az. (Horváthy Pál és Simontornyay
43 2, 4| Mámorral hódolt meg, s ki sem tudá ~A rózsaszálnak-e,
44 2, 4| lenni. ~De mit hozasz tehát ki mindezekből?~HORVÁTHY PÁL~
45 2, 4| PALIZSNAY~Könnyen beszélsz, ki ily társak között van, ~
46 2, 4| biztatátok, ingereltetek, ~Tűzzem ki a zászlót, s elárulátok~
47 2, 4| PALIZSNAY~Eszem megáll, ki ellen, ki barát,~De hisz
48 2, 4| Eszem megáll, ki ellen, ki barát,~De hisz jobban megmagyarázza
49 3, 1| az imént ~Költöttünk csak ki, hogy még hátadon ~Van a
50 3, 2| le fejét,~S ha percet les ki, melyben gyönge a trón,~
51 3, 2| jőjön! ~FRANGEPÁN (az ajtón ki)~Királynőm kíván, brandenburgi
52 3, 2| érted, oltárhoz vezetni,~Ki tudja.~MÁRIA~
53 3, 2| anyám, ~Engem se zárjatok ki.~ERZSÉBET~
54 3, 2| Hisz ez nődtől elég. ~Ki úgyis a trónt vetted csak
55 3, 3| azt, ~Csak hódolunk annak, ki ránk parancsol. (Károly
56 3, 3| Csipős vagy Mária, lám, lám, ki hinné, ~Hogy e korálajk
57 3, 4| hallgassuk meg ezt a vakmerőt~Ki ellenkezni mer egy hon szavával.~
58 3, 4| kor felett, engem vegyen ki.~PALIZSNAY~Halál reá!~HORVÁTHY
59 3, 4| Jobban megválasszátok, hogy ki az.~Ezek szolgálóik között
60 3, 4| egyezkedni vélem?~Tán véletek? Ki alkuszik szolgával?~Ha ez
61 4, 1| De hát, ha baljel is, ki tudja kit ~Illet, sokan
62 4, 1| Ki mondja?~ALBERICH~A közhit. -
63 4, 1| Midőn királyi fénnyel jött ki Károly, ~S előtte vitték
64 4, 2| széppé, naggyá lettél, ~S ki vádol, hogy dacoltam sorsoddal? ~
65 4, 2| alkalmatlankodtunk; ~De Zsigmondtól, ki seregével Győrnél ~Áll,
66 4, 2| Beszéljek? - Nem kivánom, küldd ki őket, ~Bár fáj, hogy ennyi
67 4, 2| Rettegjen, tőlem, ~Ki ólálkodva leskelődni mer. (
68 4, 2| erkélyedre.~MÁRIA~Hát vezess ki, nádor! (El Garával az erkélyre.)~
69 4, 2| látod, hogy kardom van.~GARA~Ki hátrál itten? Ördög és pokol?~
70 4, 2| ellenünk, csak ennek szolgál,~Ki céltalan feláldozná magát,~
71 4, 2| Gara övéivel jő.)~GARA~Ki vagy?~PALIZSNAY~
72 4, 2| jő a kápolnából.) ~MÁRIA~Ki jajgat itt?~SZOFRA~
73 4, 2| És ki ő?~SZOFRA~Ne kérdd, hogy
74 4, 3| Másfél órája költöm, és ki sem jő. - (A trombitás fújja,
75 4, 3| Hasztalan, vagy hátha az ~Ki fejedelmének életét megmenti~
76 4, 3| kap dijúl,~Ne kapjon-e, ki jólétére gondol?~Vagy nem
77 4, 3| meggyilkolt? - Lássátok, ki most ~Csirkét hozott, adandó
78 4, 3| Első vagy, ki mondod.~A magyarok meg azzal
79 4, 4| bírtak.~ORANIS~S ezt ő teszi, ki egy rossz szilvafát ~Nem
80 4, 4| keblemben csak egy személyt, ~Ki Istenét veszté; és Zsigmondban~
81 4, 4| utjokat ~A főuraknak. Verjenek ki mind ~Fészkestől.~ZSIGMOND~
82 5, 1| Királynőm! Íme ott~Látszik ki váram, tárva számodra, ~
83 5, 1| nádor nem alkuszik. ~Hozzám, ki férfi. ~ (Ezalatt
84 5, 2| véremmel~Nem engesztelhetlek ki, jaj nekem! ~Ne jöjj, Károly,
85 5, 2| küldd el vélem gyermeked, ~Ki most már törvényes királyunk.~
86 5, 3| Már az lehet. ~Ki tudja úgyis, mit szól mindezekre ~
87 5, 4| kértem kedvesem számára, ~Ki mostan fogva tart.~MÁRIA~
88 5, 4| essék-e el inkább egy leány,~Ki jobbat tenni többé úgy sem
89 5, 4| Nincs közöttök egy is~Talán, ki rejtve e szobában, hogyha~
90 5, 4| nem tréfálnak ellenink.~Ki tudja, bírunk-e dacolni
91 5, 4| dacolni vélek?~Ne vádoljon ki sem, ha megbukunk.~Most
92 5, 4| megbukunk.~Most hagyjon el, ki kegyelemre vágyik,~Te Laczfy
93 5, 4| egyszersmind nő is vagy, ~Ki oly sok bűvös bájjal álda
94 5, 4| Visszaroskad.)~PALIZSNAY ~Ki a halottal! (Kiviszik.)
95 5, 4| éretted egy világot pusztitok ki.~Ládd, osztod bűnömet, ah,
96 5, 4| édelgek szerelemben? ~Törjön ki minden csontod, hogy megérts. ~
97 5, 4| Te férfi vagy, én nő; még ki tudja majd mi fejlik ~Köztünk. -
98 5, 4| Későbben a királynőkért váltson ki.~De István, bár most Zsigmondnak
|