Felvonás, Szín
1 1, 1| HORVÁTHY PÁL~Ha Oranisnak fáj, én jajgatok.~PALIZSNAY (csendesülten)~
2 1, 1| Budán?~PALIZSNAY~Mit bánom én, tisztább a levegő,~Könnyebben
3 1, 1| lerázzuk?~PALIZSNAY~Mit bánom én, csak béke ne legyen,~Megfojt
4 1, 2| Felséges királynő,~Én a tengerpart hűségét pecsétlem~
5 1, 2| tisztellek meg kiválóan.~GARA~S én megtisztelve érzem jobbomat,~
6 1, 2| Adriáig~Trónodhoz gyűl, az én szavam kisértet,~Vészt hirdető;
7 1, 2| mit néked szántam,~Mert én itélek, ország nádora~S
8 1, 2| még ilyen uzsorát,~Mint én most tőled e megtiszteléssel.~
9 1, 2| bolondot.~HORVÁTHY PÁL~Már én, mint egyház embere, szelídebb~
10 1, 2| bizodalmát.~LACZFY~Mit, én Horvátországba menjek el~
11 1, 2| ez megsértés.~Úgy látom én barátom, hogy kopottak~Vagyunk
12 1, 2| hever.~Horvátországba menjek én, a vajda,~S mint agg tanító,
13 1, 2| köszönettel.~HORVÁTHY PÁL~Én is megyek, előbb, mintsem
14 1, 4| nékem a királynővel közöm,~Én mátkámat jöttem ölelni.~
15 1, 4| Megtagadtad.~ZSIGMOND~Én feltétlen meghódolást kivántam,~
16 1, 4| falvak hirdetnek nyomort.~S én újra jöttem kérni Hedviget. -~
17 1, 4| és kényelmetlen.~Jobst, én már ismerem a magyarok~Mint
18 1, 4| Buda!~Bármit forraltok, én előbb leszek honn.~HORVÁTHY
19 1, 4| hevertem.~A trón kegyében állok én magam.~Vén Laczfy, a trón
20 2, 1| túlteszik~Győzelmemet, s én még is kétkedem,~Hogy mit
21 2, 1| ismered~Hatalmamat. Im én felmentelek~Minden kicsinyes
22 2, 1| arc úgy csak engem illet.~Én voltam a betegség, mely
23 2, 1| Bocsáss, Margit! Von a sors, én megyek,~Karod fel nem tarthatja
24 2, 1| Áldásomat, király, dicső utadra.~Én elmegyek előre a jó hírrel.~
25 2, 2| pecsételvén vérökkel.~FRANGEPÁN~Én meg csupán csak aztat bántam
26 2, 2| Én, királynő,~Meghaltam volna
27 2, 2| urak, akármi fog történni~Én nem megyek a brandenburgi
28 2, 2| brandenburgi grófhoz.~ERZSÉBET~S én nem tudom rossz néven venni,
29 2, 2| százötven vezére.~FORGÁCH~Én, asszonyom!~MÁRIA~
30 2, 2| sért. Ilyen viszonyok közt~Én udvarodban nem maradhatok.~
31 2, 3| hagyjátok reám a vezetést,~Vagy én elhagylak. Ily merész lépésnél, ~
32 2, 3| kívül helyezélek.~PALIZSNAY~Én írok törvényt, melyen te
33 2, 4| Alacsonyító. Ilyen voltam én is;~Óh, jaj nekünk, kik
34 2, 4| HORVÁTHY PÁL~Azt mondom én is: szégyen megveretni. ~
35 2, 4| Csak jobbra vágj, ez itt az én helyem.~PALIZSNAY~Nézzétek
36 2, 4| istenségtek,~Mi egy nő, akkor én foglak kacagni.~SIMONTORNYAY~
37 2, 4| férfiak, ott a rejtett út, ~Én védem a bejárást. Szaporán!~
38 3, 2| érdemeljék meg kegyét, ~Én egy országot kínáltam rádásúl~
39 3, 2| magunkra hagyjon hűtlenül.~GARA~Én elleneztem az országgyülést,~
40 3, 2| akarád, királynő. ~Ismérem én a pártos büszke fajt,~Csak
41 3, 2| katonájok.~MÁRIA~Derék urak! Im én gyorsabb vagyok, ~Készen
42 3, 2| nászöltözettel.~ERZSÉBET~És én tervemmel; csak már jőne
43 3, 2| Én is, Forgách! (Mind el
44 3, 3| tán koronát halász belőle,~Én egy ház árát, és te pörödet. ~
45 3, 3| MÁSODIK POLGÁR~ Én is e jó cimborámmal tartok.~
46 3, 4| tedd, ha jónak látod, ~De én királynőként fogok meghalni.~
47 3, 4| kellett kivívni, ~Odaadja-e? Én mindezeknél terhesb ~Árért
48 3, 4| sajnál csak elszakadni.~Én anyja, gyámja itt előttetek~
49 4, 1| feláldozás kell, ~Ne mellőzz, én az életet meguntam.~GARA~
50 4, 1| önmagáért megteszi a férfi.~Én bűnt követnék el, melytől
51 4, 2| dolga ellenkezni~Dacból. Én érzem bennem a királynőt,~
52 4, 2| ember nem képes kiölni.~Én dac nélkűl mosolygok minden
53 4, 3| Hagyd azt reám, ismérem én a nőket; ~Szégyenből is
54 4, 3| így. Most jó hírt mondok én is: ~Károly meghalt. Mehetünk
55 5, 1| először itt volt Mária ~És én már akkor el akartam fogni,~
56 5, 1| vagytok ~Mindnyájan, ahol én, földönfutók,~Üldöztek és
57 5, 1| óh, bocsásd te is meg. ~Én vég nélkűl, én mondhatlan
58 5, 1| is meg. ~Én vég nélkűl, én mondhatlan szeretlek. ~Nem
59 5, 1| kormányát szoktátok festeni? ~Én tettem mindent. - Óh, Palizsnay, ~
60 5, 1| Semmi gondom arra, ~Én őrizendem a fogoly királynőt,~
61 5, 2| koronáért.~Mit műveljek hát én velök, szegény,~Oly hősi
62 5, 2| bántódások, hadd számoljak ~Én a két jó rokonnal. Most
63 5, 3| mind készen vagyunk!~BARBO~Én még ma indulok a tengerpartra,~
64 5, 3| buzgóságtok, ~Nőmet megmentni én legjobban égek, ~S fogok
65 5, 3| könnyelműen szóljatok.~Ha én tán túl is lépek a határon~
66 5, 4| jaj, ha tudnék úgy álmodni én is! ~Minden szavad egy új
67 5, 4| miként te,~Palizsnayt hisz én is szeretem, ~De amit a
68 5, 4| a túlvilágról~Mondtál, én olyat még sohsem gondoltam.~
69 5, 4| Hallgass meg, királynő, ~Én megnyitom fogságod ajtaját.~
70 5, 4| János s Tvartkó táborából.~Én mindenütt leszek, hol szükség
71 5, 4| szakítani.~Mondj egy szót, és én kisérlek Budára,~Hatalmasabb
72 5, 4| MÁRIA~Nőkről beszélsz, - én fejdelmed vagyok. ~Egy élten
73 5, 4| lángitól,~S akkor felettek én majd kacagok.~MÁRIA~S tervedről
74 5, 4| férfinak nem az vagyok-e én is?~Engem neked, nő, kellenék
75 5, 4| Nem ilyen jobbágy, mint én, Mária!~Ha eltalálnám!~MÁRIA~
76 5, 4| szeretsz,~Nem állsz felettem, s én megvethetlek. -~Hej, várnagy! (
77 5, 4| szívemben. ~Te férfi vagy, én nő; még ki tudja majd mi
78 5, 4| Sokat vétettem ellened, én hoztam ~Mindezt reánk. Mostan
79 5, 4| mindenütt. ~Fogollyá estem én is Pozsegánál~Az ifju Gara
80 5, 4| barátit,~Utat nyitott, s én Tvartkóhoz menekvém. ~Uj
81 5, 4| más vráni perjelt, mint én.~HORVÁTHY JÁNOS~Ezért Zsigmonddal,
82 5, 4| szerencse változó, ~Még én is győzhetek. (Barbo, Horváthy
83 5, 4| Pecsétem rajta, biztosságtokért~Én állok. Hol van Mária királynő?~
84 5, 4| tudjam.~De most már élek, - s én vagyok királynő. ~Urak!
85 5, 4| is lehet,~Talán tévedtem én is mindegy, megvan, ~De
|