HARMADIK SZÍN

(Mária belső terme, egy ajtóval az erkélyre, eggyel a kápolnába.
Erzsébet, Horváthy Pál, Gara jőnek.)

ERZSÉBET

Jőj, püspök, melyet tettél, a szolgálat
Feljogosít tanácsunkban résztvenned.
Nádor, beszélj.

GARA

                     Itt egy levél Nápolyból.
Durazzo Károly rokonod segélyt kér
Anjou Lajos ellen, ki megtámadta.

ERZSÉBET

Tán még ifjabb, s gyöngébb hatalmunk, hogysem
Kart kölcsönözzünk.

GARA

                             Sőt, inkább, királynő,
Csak az lehet erős, ki mindenkor
Erősnek látszik, ennek minden hódol,
Mig azt, kinek gyöngéit meglesi,
Elhagyni is siet. Ne mondja senki,
Hogy a magyar trónnál hiába koldult.

HORVÁTHY PÁL

Így szól öcsém is.

GARA

                           Jó, hogy felhozád.
Vezérünk lesz, hol lelnék érdemesbet.
Most hátra van még a legfontosabb.
Zsigmond s a lengyelek.

ERZSÉBET

                                     Óh, jaj, hogy e
Két ügy még álmomban sem hagy pihenni!
Most bölcs urak, most adjatok tanácsot,
Hogy rázhatnók le Zsigmondot nyakunkról,
Kinek hóbortja szülte a lengyel nép
Azon végzését, hogy bár hű marad,
Lajos leányihoz, de a magyar
S lengyel trónt ketten bírják elválasztva.
Vagy hogyha már nem sikerül leráznunk,
És egyesítni a két koronát,
Segítsetek, hogy Hedvigem maradjon
Magyar királynő szeretetre méltó
Jegyesével, az osztrák Vilmossal,
Kit a szilaj lengyel még jobban gyűlöl
Mint e csehet, s vigyék el Máriát.

HORVÁTHY PÁL

Időt ki nyer, mindent megnyerhet benne.

ERZSÉBET

Mit mondjunk ismét a lengyel uraknak,
Hogy ismét türelemre bírjuk őket,
Midőn kifogytunk már minden ürügyből,
Várván a kedvező percet.

HORVÁTHY PÁL

                                          Már itt van.
Most vagy soha, egyszer jő a szerencse,
Akkor kell üstökénél megragadni.
Igérd meg Hedviget, amint kivánják,
Mihelyt megszűnt a polgárháború,
Tartóztasd itt le a követséget
Mézes beszéddel, vagy ha kell, erővel,
És küldd Zsigmondot rögtön hadsereggel,
Mint helytartót, a békét helyre hozni.
Aztán hagyd ott, míg Hedvig teljes kort ér.

ERZSÉBET

Zsigmondot hadsereggel. Püspököm,
Nem ismered te ezt a szoknyahőst,
Ki már egy választott dandárunk élén
Gyalázatnál nem bírt aratni mást.

GARA

Csak férfi ő is, tán szivében is majd
Felébred némi becsület s erő,
Ha jól megrázzuk, aztán ő is ért.
Folytasd barátom.

HORVÁTHY PÁL

                             Most midőn egész
Lengyelhon vérben, romladékban áll,
Zsigmond, mint béke angyala jelen meg,
A megfáradt kedélyek hozzá állnak,
S ha itthon Hedvig Vilmossal nászt ül,
Zsigmondot, mint kivel valószínűen
Összetörődnek addig, elfogadják.

GARA

Nagyon helyes, s hogy minden jobban menjen,
Tarnovi Jasko sadomiri bánt
Ma küldöm el még Krakkót biztosítni.

ERZSÉBET

Engem még mindig sejtelem gyötör,
Hogy mind e szép terv Zsigmondon törik meg,
Pedig mit nálatok okoskodás
Szül, férfiak, azt nőknél sejtelem
Suttogja sokszor sokkal biztosabban.

HORVÁTHY PÁL

Még egy kérésem hallgasd meg, királynő.
Rég megfogadtam, hogy Sz. Péter sirját
Zarándokolva tisztelem meg, engedj
Rómába menve megnyugtatni lelkem.

ERZSÉBET

Hiányzandasz, de menj, hogy kedved teljék.
Menjünk fogadni a követeket.