NEGYEDIK SZÍN

(Az első felvonás első színi terem a vránai várban.
Palizsnay Szofra vállán nyugtatva fejét.)

SZOFRA

Aztán sokáig élt még a királyfi,
Szép tündérével, békés nyúgalomban,
Sok gyermekök lett.

PALIZSNAY

                             Hagyd el, hagyd el Szofra,
Megölt már minden sárkányt, és kiálla
Minden veszélyt, a többi únadalmas.

SZOFRA

Unalmas hát ez óra is előtted?

PALIZSNAY

Ha elmondják igen, érezve nem. -
Mennykő soká nem jő hír Zágrábból. (Kürtszó.)
Hah, kürtszó! Szofra, nézz ki, hogy ki az.  (Horváthy Pál és Simontornyay jő.)

HORVÁTHY PÁL

Barát vagy ellen, amint akarod.

PALIZSNAY

Hogyan Pál? Mily kétértelmű beszéd?

HORVÁTHY PÁL

Hívd össze népedet, aztán beszélek.

PALIZSNAY

Várnagy! Fegyverbe, hej fiúk elő.
Mi lesz mindebből! Alakod baráti,
Ellenséges rajt a kifejezés,
S e kettő zagyvaléka volt beszéded.
Mondd meg, mit kívánsz, ismersz nincs türelmem. (A várnagy fegyveresekkel bejő.)

HORVÁTHY PÁL

Királynőmnek nevében szólalok fel,
Palizsnay, add által váradat,
És zsámolyánál kérj bocsánatot.

PALIZSNAY

Ha faltörőkkel jöttél volna, Pál,
És hadsereggel, hinném, komolyan szólsz.

HORVÁTHY PÁL

Egészen komolyan. Nem faltörőket,
Nem harci népet, de kegyelmet hoztam.
Tudjátok, mily sokan törének a
Nőuraság ellen, vélvén, hogy az
Alacsonyító. Ilyen voltam én is;
Óh, jaj nekünk, kik ily vakok valánk.
Közénk jött a királynő, mint a hajnal,
Nem félve, hogy a vétkes éj legyőzi,
És megnyílának balga szemeink.
Mit férfiúban csak eszünk ajánl,
A felség és erő, talán megdöbbent,
A nőben szendeséggel párosulva
Emel s elbájol. Szívünk áll pártjára.
Csak nő mondhatja: jöttem, láttam, győztem!
Hozzánk is a királyi szűz amint jött
Villámot és rózsát tartván kezében,
A papság, főurak, nép, hadsereg,
Mámorral hódolt meg, s ki sem tudá
A rózsaszálnak-e, vagy a mennykőnek,
De érezé, hogy egyik sem gyaláz meg.

PALIZSNAY

Lám, lám, szerelmi dalnok is tudsz lenni.
De mit hozasz tehát ki mindezekből?

HORVÁTHY PÁL

Csak azt, hogy adjátok fel magatok,
Hisz egyedül maradtatok már úgyis.

PALIZSNAY

Könnyen beszélsz, ki ily társak között van,
Nincs egyedűl.  - Elhagytok-é fiúk?

FEGYVERESEK

Halálig nem. Éljen Palizsnay!  

HORVÁTHY PÁL

Derék vitézek! Óh, mi kár; mi kár,
Hogy hasztalan véreztek el.

VÁRNAGY

                                            Miért?

HORVÁTHY PÁL

Mert győzni nem lehet. Nem mondtam-é
Hogy minden megtért, magatok maradtok.
Mi bűnös, aki ilyen sok nemes vért
Hiába áldoz fel!

VÁRNAGY

                           Bizony igaz.

HORVÁTHY PÁL

Hozzám, hozzám hát, testvéreim, barátim!

FEGYVERESEK

Éljen Horváthy!

PALIZSNAY

                            Mit hallok, fiúk!
Egy pap ver-é meg mostan nyelvével,
Kik annyi harc közt mindig győztetek?

HORVÁTHY PÁL

Azt mondom én is: szégyen megveretni.
Ti nem hódolnátok meg egy országnak?
Nem is jövék azért harckészülettel,
De egy királyi szűznek meghajolni,
Sohsem gyalázat. Durva erejénél
A férfiúnak százszor nemesebb
A nőnek megbocsájtó elnézése.
Minden feledve van, utánam hát.
Éljen királynőnk!

FEGYVERESEK

                             Éljen!

PALIZSNAY

                                   Gyáva férgek!
Rés támadt-é tegnaptól a falon,
Vagy kisebb részlet jár-e számotokra?
De rátok nem haragszom, sohasem
Vártam mást tőled nép, te hitvány eszköz,
Gyilkolni kész kard a mi kezeinkben.
De tik, de tik!

HORVÁTHY PÁL

                     Ne hagyjuk őt beszélni.

MIND

Fogjátok el!

PALIZSNAY

                    El, aki élni kiván!

SZOFRA

Csak jobbra vágj, ez itt az én helyem.

PALIZSNAY

Nézzétek e lányt, álnok cimborák!
Ti biztatátok, ingereltetek,
Tűzzem ki a zászlót, s elárulátok
Egy cifra bábért! - Óh, szégyen, gyalázat.
De esküszöm most élő Istenemre,
Hogy e báb istenségtek, e királynő
Még általkulcsolandja térdemet,
Könyörgni fog egy csók-, egy mosolyért,
S ha akkor látjátok, mi istenségtek,
Mi egy nő, akkor én foglak kacagni.

SIMONTORNYAY

Add meg magad, hisz a harc egyenetlen.
Kérendünk érted.

PALIZSNAY

                         Kérj tenlelkedért.

LACZFY (jő)

Ne hagyd magad, Palizsnay, ne hagyd.

PALIZSNAY

Gúnyolsz te is! Kevés vagy még ide
Hívd a pokolt társul.

LACZFY

                               Melletted hívnám,
Óh, jaj hogy elkéstem, de helyreütjük.

PALIZSNAY

Eszem megáll, ki ellen, ki barát,
De hisz jobban megmagyarázza a kard,
Mint a nyelv.

LACZFY

                 S kardom jobb lesz, mint nyelvem volt.

SZOFRA

Csak erre férfiak, ott a rejtett út,
Én védem a bejárást. Szaporán!

PALIZSNAY

Előre, Laczfy!  - Holnapig, barátim. (El Laczfyval.)

SZOFRA (az ajtóban)

Nos férfiak, csak rajta, rajta hát,
Hisz ennyien majd csak legyőztök egy nőt.

HORVÁTHY PÁL

Le a kardokkal, nő ellen nem vívunk.
(Titkon.) Ne, Szofra, itt ez erszény, tán elég lesz
Utiköltségül Tvartkó udvaráig,
Mondd, hogy köszöntöm, kedves jó barátim.
(Fent.) Vitézek, most fel! -  Éljen a királynő!