ELSŐ
FELVONÁS
ELSŐ SZÍN
(Terem a vránai várban.
Palizsnay, Horváthy Pál, János, László,
Simontornyay, Oranis terített asztalnál. Szofra szolgál s le-leül.)
HORVÁTHY JÁNOS
Amint mondottam, minden úgy esett.
A nagy Lajos vesztén még könnyben állt
Minden szem -
PALIZSNAY
Hogy
tisztán nem láthatott. -
Bort Szofra, bort, ne mindig Oranisnak.
SZOFRA
Hiszen te küldtél.
PALIZSNAY
Most
meg visszahívlak.
SZOFRA
Szeszélyes ember. - Hej, e süteményből
Urak még nékem is.
SIMONTORNYAY
Igyál
is hozzá.
SZOFRA
Egészségedre. - Danolok egyet
Borról és szerelemről, félre gond,
Hisz e sok unalmas beszéd alatt
Mind megvénültök.
PALIZSNAY
Hagyd
a tréfát, Szofra,
Beszélj, ha kérdünk. Nos, János tovább.
HORVÁTHY JÁNOS
Eggyé gyűltek hát az országnagyok
Aggódva, hol találjanak kezet,
Mely a féket, mit a sors intéző
Végzése kicsavart a bölcs királytól,
Erős szelídséggel vezetni tudja.
S tizenhat éves lánya, Mária,
Körülragyogva kegyelet- s szépségtől,
Közöttök mély gyászában megjelent.
Mi egyszerűbb, minthogy meghódoltak
A kettes bűvnek, s egyhanggal kiálták:
Sokáig éljen Mária királynő!
Demeter bíbornok megkoronázta
És a veszprémi püspök, Benedek
Felkente őt a megszentelt olajjal.
PALIZSNAY
Miattam kente volna napsugárral.
A többiek, meg a fehér szakállú
Csecsebecsés fiúk hadd adták volna
Pecsét alatt ki a kacér leánynak,
Hogy amint apja legnagyobb király volt,
Úgy ilyen gyermek is csak tőle telt,
De tőlük ily levélnél már egyéb nem.
Csak nékünk hagytak volna békességet
A nőkirállyal, néki meg a trónnal,
Mert legrosszabbul hasznát az veszi
A férfiúnak, aki felakasztja,
A szépségnek, ki trónra ülteti.
ORÁNIS
Több tisztelettel, perjel, a királyról.
PALIZSNAY
Kevesebb tisztelet, több önhittség
Kellőbb a nőknél. - Szofra, ülj ölembe,
Ez a te trónod, símítsd homlokom,
Mosolyogj, mért tartalak, hogyha nem mosolygasz.
HORVÁTHY PÁL
Épp nyolcvanegy év és nyolc hó előtt
Foszták meg III. András leányát,
Az Árpádoknak legutósó sarját
Öröklött trónjától, mert durva keblünk
Még szégyenlett egy nőnek meghajolni,
S most idegen fajú király lányával
Tesszük jóvá hibánkat. Óh, csodás,
Imádatos az Isten rendelése. -
PALIZSNAY
Mit Isten rendelése, ráfogás!
Avagy mindjárt így kereszteljük-e
Mit néhány agyafúrt reánk tukmál?
Úgy minden őrült egy bölcs Salamon,
Minden rabló egy istenválasztott.
HORVÁTHY PÁL
Hiszen ha nő is a király, vannak
Sok bölcs urak, kiknek tanácsán járhat.
Ott van Gara.
PALIZSNAY
Mit, ez a tótországi
Paraszt parancsoljon nekem? - Soha.
HORVÁTHY JÁNOS
Pedig parancsol, mert mindenható,
És Erzsébetnek kedves embere.
HORVÁTHY PÁL
Ott van Zsigmond, a brandenburgi gróf,
Királynőnk jegyese.
PALIZSNAY
E
szeleburdi,
Földönfutó cseh, nem tudom valóban,
Hogy káromkodjam-e, vagy csak nevessek;
De hisz száz szónak is csak egy a vége,
Nekem nem kell a szoknya-uraság.
ORANIS
Kár volt nem menned az országgyülésre,
Ott lettek volna mindezek helyen,
Mik most már itten lázadó beszédek.
PALIZSNAY (felugrik)
Menj, Szofra, menj, mit lábatlankodol,
Talán megbűvölt az olasz szeme?
Téged fojtlak meg, hogyha útam állod. (Mind felugornak.)
HORVÁTHY JÁNOS
Gondold meg, hogy vendéged, váradban van.
PALIZSNAY
S a káros féreg nincsen-e lakunkban;
Ki mondja mégis, hogy ne pusztítsuk ki.
SIMONTORNYAY
Emlékezzél meg, egyházi személy vagy.
PALIZSNAY
A templomban, de itt
várúr vagyok,
S kardom mutassa meg, hogy lovag is!
HORVÁTHY PÁL
Ha Oranisnak fáj, én
jajgatok.
PALIZSNAY (csendesülten)
De hát mit ingerel, mit
mondja, hogy
Mért nem vitáztam az országgyülésen
Azokkal a hitvány tintanyalókkal,
Kiknek fejét egy lányka elforgatja.
Hiszen van nékem itthon is szavam,
S váram fokáról jó távol kihallik. -
Vagy tán elmentem volna a gyülésre,
Hogy itthon a Zrinyik és Frangepánok
Mint az egérfaj, ha macskát nem érez,
Cikkáztak volna váram beljeig.
Igy is elég betört fejbe kerül
A rendtartás. Hej Péter, Jancsi, Gergely! (Három
bekötött fejű csatlós bejő.)
Im uraim, nézzétek, mint írjuk mi,
Itt, a látogatási jegyeket. - (A csatlósok intésre
el.)
HORVÁTHY PÁL
Ládd János, ismét nem
bírtál magaddal.
HORVÁTHY JÁNOS
Lecsendesülve, most már
bánod, úgy-e?
HORVÁTHY LÁSZLÓ
Te is mit ingerled, ha
ösmered,
Kivált, midőn mellette is van ok.
HORVÁTHY PÁL
Igaz, mert közelebbi
rokonok
Is vannak ötödik István lányához,
Kitől az Anjou-ház jogát nyeré
A trónra, Máriánál.
SIMONTORNYAY
Fogjatok
hát
Kezet.
PALIZSNAY
Isten neki. Önts, Szofra, bort.
Koccantsunk.
SIMONTORNYAY
Pál
püspök pedig nekünk
Elmagyarázza azt a származást,
Ő úgyis a könyveknek embere.
HORVÁTHY PÁL
Elmondhatom, mivel való
dolog,
Bár nem vonok következéseket -
Politikát nem értek. - Ötödik
István leánya második Károlyhoz
Ment férjhez s voltak három fiai:
Martel Károly, kinek unokájában
Lajosban most férfiág kihalt,
Másik fia János volt, s unokája
Durazzó Károly nápolyi király,
A harmadik fiúnak, Róbertnek,
Dédunokája Károlynak neje.
PALIZSNAY
Halld, halld olasz,
köszöntsük most fel egymást.
ORANIS
Egészségedre szép leány!
A kellemnek,
Ki nem hódol, nem férfi, s aki hódol
Díj nélkül, gyáva. - Pártütők ezt néktek. (Szofrát
megcsókolja, s a poharat levágja.)
PALIZSNAY
Hah, bárdomat elő,
hadd vágjam ketté,
De nem, két hidra válnék így belőle,
Bőr-zsákba véle, fullasszátok vízbe,
Hej, emberek! (Cselédek jőnek)
HORVÁTHY PÁL
Tartsátok fel! Mit művelsz!
HORVÁTHY JÁNOS
Oranis el, kerüljük a
botrányt!
PALIZSNAY
El, el, de nem kapun,
vessétek őt le
A bástyáról.
HORVÁTHY PÁL
László!
Kisérd ki őt. (Oranis, H. László, cselédek el.)
PALIZSNAY
Te szemtelen, te, hát
azért hizlallak,
Hogy szemeim előtt is mást ölelj.
Ki tudja úgyis, mit téssz hát mögött.
El ott a zugba térdre, szót se többet. (Szofra letérdel.)
SIMONTORNYAY
No, hisz megadtad
nékünk, ami kell.
HORVÁTHY PÁL
Kezem mosom, mert
ártatlan vagyok.
HORVÁTHY LÁSZLÓ (visszajőve)
Mit mondanak minderre majd
Budán?
PALIZSNAY
Mit bánom én, tisztább a
levegő,
Könnyebben lélekzem.
HORVÁTHY LÁSZLÓ
Való igaz.
HORVÁTHY JÁNOS
Ha bajba jössz, karomra
számolhatsz.
HORVÁTHY LÁSZLÓ
Enyémre is, nekem
kiállhatatlan
Azon olasznak arca.
PALIZSNAY
S
Pál te nem szólsz?
HORVÁTHY PÁL
Horváthy Pál mindég a jó
ügynél áll.
PALIZSNAY
Püspök! Nem osztasz most szentelt
vizet,
Lehet, hogy sok nemes vér fog kifolyni.
Ismerni kell az ellent, jó barátot,
Testvérgyilkos most a kétszínű szó.
HORVÁTHY PÁL
Van ellenség, mely kártalanná
vál,
Ha megtudjuk, hogy az: van jó barát
Ki kártalanná lesz, midőn bevallja.
PALIZSNAY
Ördög vigye azt a politikát,
Mely híveset mond, hogyha dermedek,
És bundát varrat még nyár közepében.
Nekem a nádszál mindig egyenes
S mindig görbének látszik a horog. -
Hát még te, Szofra, mindig térden állsz?
Jőj, jőj lelkem, kissé hirtelenkedtem.
Csókolj meg, úgy, most szent a békesség.
SZOFRA
Palizsnay, egy szép dal jött
eszembe.
Nevettél egyszer rajta, mert hamis. (Kürtszó)
PALIZSNAY
Mi az?
VÁRNAGY (belépve)
Hírnök
Budáról.
PALIZSNAY (átfutva a
levelet)
Lássuk
mi.
Gara, a nádor, székéhez idéz
Csendháborításért, s követeli,
Hogy kártérítést adjak Frangepánnak.
Nem tudja-e a nádor, hogy mi egy úr!
Vagy azt hiszi, mint két hitvány paraszt
Ha egy tehén felett összepöröl,
Palizsnay szintén bírót keres.
Ha dolga van velem, ő jőjjön el.
Ne, Szofra a lap, jó lesz hajcsavarni,
A büszke nádor szolgáljon kecsednek. -
És most, urak, ne hímezzük tovább,
Komoly szóm van.
HORVÁTHY JÁNOS
Küldd hát e lányt előbb ki.
Mi férfit illet,
nőnek nem való.
PALIZSNAY
Ki küldéd-e te mindig ebedet,
Midőn csatáid terveit alkottad?
Nekem Szofrám az, ami másnak az eb,
Barátom, aki véd, olykor mulattat.
Felsőbbségem mindíg elismeri,
S ha megverem, nyaldossa kezemet.
De, hogy ne tartsatok fejesnek: Szofra,
Menj! Szofra, jőj még, mosolyogj reám -
Most menj, melengesd által ágyamat. (Szofra el)
HORVÁTHY JÁNOS
Most szólj, Palizsnay.
PALIZSNAY
Im
itt ez írás!
Kinek nem kell az asszony-uralom,
Jegyezze fel nevét, itt áll Tvartkó
Bosnyák király, s fog állni sok jeles.
SIMONTORNYAY
Mit kezdünk, hogyha Máriát
lerázzuk?
PALIZSNAY
Mit bánom én, csak béke ne
legyen,
Megfojt e kisszerű, kalmár világ,
Törvényes rendetlenség, melyben egy
Becsűletes tréfát sem vihetünk ki:
E poshadás, hol csak békák teremnek.
SIMONTORNYAY
Legjobbnak tartanám a hét
vezér
Kormányát újra felállítani.
Elosztjuk az országot.
PALIZSNAY
Végettem.
Nekem rész sem kell más, mint egy szál kard.
HORVÁTHY PÁL
Nem azt mondom ki, hogy mi
nézetem
Az ügyre, tisztán elvül állitom csak,
Hogy amely párt gyözelmet vár, vegyen fel
Zászlóira törvényes jeligét,
Melyben sok érdek egyesül, nem olyat,
Melyben viszályok magva rejtezik.
Ilyen lehetne a jelen esetben
Durazzó Károly, Nápolynak királya.
PALIZSNAY
Legyen, csak írd alá te is
neved.
HORVÁTHY PÁL
Zágrábi püspök létemre, hogy
írjam
Alátok.
PALIZSNAY
Írjad
hát fölénk.
HORVÁTHY PÁL
Hogyan
Férhetne ez meg az alázattal,
Melyet fogadtam.
PALIZSNAY
Írd hát a pokolba.
Veled nem
értem hányadán vagyok.
HORVÁTHY JÁNOS
Hagyd őt magára,
mink testvérei
Vagyunk helyette is a kezesek.
HORVÁTHY PÁL
Holnap Budára útazom,
urak,
Csak arra kérlek, Isten szent nevére
Ne hagyjátok magatok elkapatni.
Hiszen bölcs Salamon megírta már
Mindenre meg van a kellő idő,
Munkára, ölelésre, nyugalomra, -
Kevés vártatva hallotok felőlem.
Áldásom véletek.
PALIZSNAY
Isten
velünk. (Mind el)
|