Felvonás

 1  1|      csillogó elméletek világát,~Mik oly simán peregnek könyveinkben. ~
 2  1|            Ím! Nézd, ez Áron. ~Kiről oly sokszor hallottál beszélni.~
 3  1|       forrasztott-e még a köznyomor ~Oly élő testté, melly eloszthatatlan,~
 4  2|               Hogy itt is hamvad egy oly égi tűz. - -~Ah, lám-e,
 5  2|          szerelmünk serdülő korából ~Oly boldogító képek népesítnek. ~
 6  2|        megnyerjük a~Három napot, mit oly epedve kérünk,~Hogy a pusztán
 7  2| Parancsolatja a következő:~Mivel még oly kevés a szolgamunka,~Mely
 8  2|              végezend. -~S mivel még oly csekély, mely nyomja őt~
 9  2|              haragját,~Mely országán oly súlyosan feküdt. -~Barátim!
10  2|               S annak vérével minden oly küszöb~Be légyen festve,
11  3|          népnek szívverése.~Ah, ah - oly szép az illyen tünde mámor. -~
12  3|           Rajongj! - Mit is kínlódik oly soká? -~Eressze csak le
13  3|           aki adtál gyönge karjaimba~Oly áldásdús erőt, védd meg
14  3|               szép húgom, még mindég oly komor vagy?~AMRA~S miért
15  4|                 De kémeim mit késnek oly soká?~Nem hallál-é felőlük
16  4|          hosszu lesz,~S az emberélet oly szörnyű rövid. -~Ha én kidűlök,
17  4|        védelemre szállva.~ABIRAM~Ah, oly magasan állsz-e már felettünk~
18  4|           Mind azt panaszolják, hogy oly hideg vagy.~MÓZES~Csak a
19  4|          elkülönzés,~Minden léptedre oly színt kölcsönöz,~Hogy az
20  5|             nép, mely Isten kegyéből~Oly annyi nép közül megnyerte
21  5|              mért e nagy sietség?~Ki oly soká nem-zúgolódva tűrtél,~
22  5|             puszták közt keresve;~De oly szilárdan, mint a szirtalap,~
23  5|           Kánaán között.~E két napot oly könnyű összekötni,~Mint