Felvonás, jelenés
1 1, 1| azoknak egyikét feldönti.) Itt volna helyed! E hely az Isten,
2 1, 1| Kényelmetlen ülés? S ha az volna, ha volna kínpad, - midőn
3 1, 1| ülés? S ha az volna, ha volna kínpad, - midőn díja halhatatlanság;
4 1, 4| szabadon s imádva ragyoghatott volna.~JOHANNA (felkelve)~Kiállhatatlan. -
5 1, 4| maradva egymásban - ha láttad volna, minő pillanatot vetett
6 1, 4| hátha a barna ifjú nem bírt volna bűvszerével, ha áldozatául
7 1, 4| bűvszerével, ha áldozatául esett volna a kegyetlennek. Óh, oly
8 1, 4| egyetlen életen, Philippa, mi volna úgy az, mi kármentesítene
9 1, 4| engem tévutakra vezetsz, mi volna hát, mi visszatartana örülni
10 1, 4| tiltott kéjek édenével, mi volna, mi a lemondás szent hitét
11 1, 4| hitét tartaná meg velünk. Mi volna, mi a mindennel szűkölködőnek
12 1, 4| tartá egy bölcs, s igaza volna?~PHILIPPA~Parancsolja, hogy
13 1, 4| mutatkoznom. - Engem illet? S ki volna az, kinek keblét érdekelném,
14 1, 4| kinek keblét érdekelném, ki volna az, ki hinni akarna velem
15 1, 5| csalódás, mintha megmondtuk volna, mit tevénk?~JOHANNA~Alkalmasint.~
16 1, 5| mint azt imákkal tettük volna?~JOHANNA~Édesebben.~PHILIPPA~
17 1, 6| Nagyságos Uram! De hátha mégis volna kincs, mely azt tehetné,
18 1, 6| mert máskép nem lettem volna.~ENDRE~Atyádat nem ismeréd?~
19 1, 6| udvar hölgyei, nem kellett volna csak választania, de ő megunta
20 1, 6| az udvarnál?~CABANIS~Mi volna más a szolgának, mint tűrni
21 2, 2| könnyen jönne zöldágra, ha nem volna több?~ARTÚR~Badar beszéd,
22 2, 2| ha ebének lábára hajtám volna a vadászaton, az nem lenne
23 2, 3| a tanácskozás? Tán lett volna helye benne a királynak
24 2, 4| vendégeit szebben illett volna üdvözölnöd.~ENDRE~Nem úgy,
25 3, 1| örökké szeretni.~SANCHIA~Mi volna a nő, királyom! Ha nem boldogítna
26 3, 1| oly pusztán s elhagyottan, volna ember, ki bánatkönnyeivel
27 3, 1| Nem Sanchiám, ha kérted volna üdvömet, s vele neked szolgálhaték,
28 3, 1| neked szolgálhaték, kérted volna koronámat márvány homlokodra,
29 3, 3| hosszabbá nyújtott életet, nem volna éj, melyben véres rém ne
30 3, 3| rém ne jelenne meg, nem volna nap, mely oly édes arccal
31 3, 3| leányka, s ha tíz életem volna, mind hazámért s királyomért
32 4, 1| hátrafelé úgy megtanult volna menni, hogy ura farkán fogva
33 5, 2| Te, kire üdvömet bíztam volna - úgy mondj el, Endre, úgy
34 5, 2| néked bukni kell. Óh, maradt volna nyitva egy kis út, melyen
35 5, 2| szándok soha nem vezérle, ha volna kincsem, aranyom, odaadnám,
|