Felvonás, jelenés
1 1, 1| előszínre jő.)~DURAZZO~Vesszen tehát a Durazzók ezer éven át
2 1, 4| PHILIPPA~Természetesen.~JOHANNA~Tehát akkor, midőn átvettem a
3 1, 4| Egy ősz szakállú bölcs tehát azt tartá, hogy a bizalmatlanság,
4 1, 5| Taranto.~TARANTO~Úgy, úgy, tehát ismét egy szép csalódásból
5 1, 5| próféta.~SANCHA~Jó éjszakát tehát, leányom, Isten veled.~PHILIPPA~
6 1, 6| tetszik.~ARSZLÁN~Nem is lennék tehát a magyarok Istenének idejében
7 1, 6| igazi színnel.~ENDRE~Mi tehát panaszod?~ARSZLÁN~Hogy ott
8 1, 6| kéjperceket.~ENDRE~Néked tehát tőle semmi örököd nem maradt?~
9 2, 1| csak gátul vagyok, eltérek tehát előlük, s nem zúgolódom,
10 2, 2| magát.~TARANTO~Mit tennél tehát te?~ARTÚR~Én megragadnám
11 2, 2| ÁGNES (Tarantohoz)~Úgy, tehát áll az alku.~TARANTO~Becsületemre.~
12 2, 2| Kedves Cabanis, 11 órakor tehát, óh, hogy felejteném ezt
13 2, 2| mi kegyetlen férj lenne tehát, ki nője kedvesének nem
14 2, 2| vagyok.~CABANIS~Maradjon véle tehát adós a gróf, én csak irántai
15 2, 3| élő.~RÓBERT~Kormányzókká tehát következőket nevezem: Cabassone
16 2, 4| hiszel.~JOHANNA~Miért hányod tehát azt szememre? Ha Sanchának
17 3, 1| halál szakít.~ENDRE~Úgy tehát te már szeretsz, (Csend.)
18 3, 1| tarthatálak.~SANCHIA~Hallgassa meg tehát királyom, mindenre kérem,
19 3, 1| kellenék, leányka.~SANCHIA~Úgy tehát bizonyságul annak, hogy
20 3, 1| csak engem illet, illetné-e tehát vesztem is kebledet. Sírom
21 3, 1| vesztem is kebledet. Sírom tehát nem állna oly pusztán s
22 3, 3| üdvömért.~TARANTO~Kívánj tehát.~CABANIS~Van egy érzés keblemben,
23 3, 3| távozom.~SANCHIA~Úgy vegyünk tehát búcsút, igen-igen sokára.~
24 3, 3| elszakaszt.~SANCHIA~Gondolj tehát olykor Sanchiádra, s ha
25 4, 1| iskolaéveimből.~ENDRE~Látott-e tehát lovat, mely hátrafelé úgy
26 4, 1| Endrém megismerése. Cabanis tehát avatott, most tőle kell
27 4, 2| meg.~JOHANNA~Férjgyilkos tehát? (Gondolkodva.) S vizsgálta-e
28 4, 2| a sírnak.~TARANTO~Végre tehát mégis eltökéléd, egyetlen
29 4, 3| esküszöm.~GILLET~Aversában tehát holnapi egy óra van kitűzve?~
30 5, 1| remélj.~ÁGNES~Hallj meg tehát mindeneket, s utáld meg
31 5, 2| Philippa!~PHILIPPA~Én ismétlem tehát, ő áruló!~GILLET~Hah! Ide
32 5, 2| ő elárul!~GILLET~Pokolra tehát veled - díjadat magad kívántad.~
33 5, 2| ENDRE~Hah, Gillet, igaz tehát? - Most minden világos előttem. -
34 5, 2| Gillet elvitetik.) Találtam tehát mégis egy hű baráti szívet
35 5, 3| Miért nem beszélsz többé tehát oly édes mosollyal, melytől
|