Felvonás,  jelenés

 1  1,  1 |       igazság előtt tiéd, melyet most idegen bitorol. Ne irigyeld
 2  1,  2 |         a magyarok közt.)~RÓBERT~Most vigalmaink dörögjék az égnek,
 3  1,  2 |        szokatlan öröm.~SANCHA~És most templomba siessünk, hálákat
 4  1,  4 |         Philippa, de oly hosszúk most a napok, én nem tudom mi,
 5  1,  4 |        tartozik ez regémhez? Még most sem tudom, mint tetszett
 6  1,  5 |          Johanna, midőn így mint most, a csendes, a tiszta csillagos
 7  1,  5 |           mennyit töprenkedék és most mindennek vége, mindent
 8  1,  6 |        jő a kert felől.)~ENDRE~S most Johannámhoz!~(A jobboldali
 9  1,  6 |    beszélni akarok vele.~ARSZLÁN~Most itt ólálkodik az udvaron,
10  2,  2 |     rajta tapad.~ARTÚR~Ah, félre most ez oktalanságokkal, szólj
11  2,  2 |  csillogásáért üdvödet odaadnád, most így nyilatkozol.~CABANIS~
12  2,  2 | nyilatkozol.~CABANIS~Igen, gróf! Most ön mit sem fog elrontani,
13  2,  4 |  gyermeke boldogítására élte át, most kitaszítva azon egy díjtól
14  2,  4 |       meg, melyért mindazt tevé. Most eljő anyám, s ha látja mindezt,
15  2,  4 |  távoztasd el őket magadtól, még most kibontakozhatsz az átkos
16  3,  3 |     előérzés fogja el keblemet - most karjaimba gyermekem! Óh,
17  3,  3 |     kárhozatomban.~TARANTO~Félre most ezzel!~CABANIS~Félre ugye
18  3,  3 |        emberré születtem újra. S most a dologra.~TARANTO~Szerencsét
19  3,  3 |       életet tanultam ismerni és most? Tudja Isten, hogy így látlak,
20  3,  3 |       férfiú szemébe. Már látom, most nem boldogulunk, én csak
21  3,  4 |      veszi számba. De csendesen, most vagy soha.~(Sanchia Endre
22  3,  4 |          reád - ez jól talált és most szabad vagyok. De mért nem
23  3,  5 |        lehet boldogtalan.~GILLET~Most ismerek a régi Endrére ismét,
24  3,  5 |        nem vagy király.~ENDRE~El most e rideg ész tanácsival,
25  3,  5 |         GILLET~Már ennyire ment, most neked kell segítni undok
26  4,  1 |        földi szépség élteté azt; most lepte égi lesz, merész,
27  4,  1 |     melyben új erővel kiléphet - most hirtelenkedésével veszélybe
28  4,  1 |           Cabanis tehát avatott, most tőle kell kitudnom mindeneket.
29  4,  2 |    életet s halált, sokáig, s ön most engem egy üdvvel jutalmaz
30  5,  2 |      Büntetés alatt. (Be.)~ENDRE~Most mondd szemébe vádadat, Philippa!~
31  5,  2 |     hagyd, királyom. Isten veled most, sok munka vár reám még
32  5,  2 |       Hah, Gillet, igaz tehát? - Most minden világos előttem. -
33  5,  3 |             Vitéz urak, keressük most meg a halottat, fényes tisztelettel
34 Inf    |          királyné egykori társai most messze ágaztak. Az udvari