Felvonás,  jelenés

 1  1,  2|             Hogyan is késne az, kit ily kedves karok ölelése vár.~(
 2  1,  3|           barátság, célunk a közjó. Ily szent frigy örökös lesz,
 3  1,  3|         szerelem szent érzetét vevé ily áldozat kedves legyen.~BARÁT~
 4  1,  4|          semmitől. Óh, de Philippa, ily boldogok csak angyalok lehetnek
 5  1,  4|           el feloldhatatlanul kötve ily férjhez, letépve egy becsülni
 6  1,  4|         Philippa, a házasság mindig ily unalmas?~PHILIPPA~Kinek
 7  1,  4|        szeszély.~PHILIPPA~Ne mindég ily gyászosan - majd regélek.
 8  1,  5|         herceg! Ah, de az Istenért, ily időben, távozzon, herceg,
 9  1,  5|           tanácsosabb lesz bemenni. Ily ügyeket közbenjáró nélkül
10  1,  6|            levente, - téged, tudom, ily alacsony érdek visszatartani
11  1,  6| csillagoknál.~ENDRE~Óh, levente, ha ily leányt találtál, úgy gazdagabb
12  2,  2|          ördög, hisz tudom, mit ért ily üdvözlés alatt a világ.~
13  2,  2|             gondjai, mint öregít az ily munkálkodás - érti - azután,
14  2,  2|           által is csonkíttatni. Ha ily érdemes emberek, mint atyám,
15  2,  2|    ártatlanságot nem szakaszt le, s ily nyomorult, mint én, nem
16  2,  2|        CABANIS~Gondolja; nem, gróf, ily kontárral nem akarok többé
17  2,  3|              Csak röviden kérem, az ily dolgok oly untatók.~RÓBERT (
18  2,  3|             a dologhoz, atyám, hogy ily öreg urak oly szenvedéllyel
19  2,  4|        rabszolgálónédat nem kellene ily alávalóul gyanusítanod.~
20  3,  1|        ENDRE~Sanchia! Mi kedves név ily szép alaknak - te elpirulsz,
21  3,  1|            kecsegtet.~ENDRE~Mi édes ily kebelben az ifjú kor minden
22  3,  2|           zaj riaszt fel álmaimból, ily röviden engedi-e a sors
23  3,  3|       leányom szobádba, ne menj ki, ily kincset irígylenének a szolga
24  3,  3|            ellen panaszkodom, midőn ily drága kincs enyém, enyém
25  3,  3|             tőled.~ARSZLÁN~De miért ily búsan, Sanchia? Máskor,
26  4,  1|            adva)~Köszönöm Philippa, ily kellemes hírt legszebb jóslatoddal
27  4,  1|        ellenséges nyilaknak, nem óv ily szemek pillantásitól.~JOHANNA~
28  4,  1|          fel királyom, az Istenért, ily helyre ülni.~ENDRE~Nem legillendőbb
29  4,  1|          látkörén és azt hivé, hogy ily magasra senki sem repült
30  4,  2|     föllegek mögé, mert versenyezni ily kellemekkel nem mer.~JOHANNA~
31  4,  2|             Óh, Lajos! Ha érzése is ily könnyű negéd volt, múlékony
32  5,  2|            Nem, nem Philippa, téged ily tiszta szándok soha nem
33  5,  3|           szent esküdet már egyszer ily szörnyen megtöréd?~JOHANNA~