Felvonás, jelenés
1 1, 2| legjobbjai, melyen én az ég kegyéből negyven éven át
2 1, 2| dörögjék az égnek, s az ég visszhangozza szerte a világon,
3 1, 3| DURAZZO~Herceg, adja az ég, hogy mindazon remények
4 1, 3| országot bízott reám az ég, s nem legszentebb hivatásom-é,
5 1, 3| gyermekül megtagadod az ég reád pazaroló kegyét. De
6 1, 3| Legyen irgalmas hozzá az ég, én rajta nem segíthetek.~
7 1, 3| Poklot kell felhívnunk, ha az ég siket lett.~BARÁT~Azt is,
8 1, 4| térítse meg! Nem alkotá-e az ég e földet elég tágassá, ne
9 2, 1| vége, ő nincs többé. Óh, ég! Ha egy ember, egy király
10 2, 1| nem zúgolódom, felettek az ég fog ítélni.~ENDRE~Óh, anyám!
11 2, 1| búmmal és hitemmel, míg az ég megszánva szenvedésimet,
12 2, 5| fölöttök oly édesen a csillagos ég. Szeretett Gilletem! Az
13 3, 1| lepattan a földi gyönyör s az ég legszebb leánya, a szerelem.~
14 3, 1| zománcú csergeteg, melyből az ég fellegtelen képe mosolyg
15 3, 1| hamvaiból felkölteni az ég minden hatalma képtelen.~
16 3, 1| Változtat a mindenható ég is buzgó imákra örök betűin
17 3, 3| is azért adott nékem az ég, hogy kebled tisztasága
18 3, 3| Sanchiám, te beteg vagy, mint ég homlokod, mi lázasan hullámzik
19 3, 4| tágulj föld, szakadj le ég, hulljatok le örök csillagok,
20 4, 2| a határnap, s minket az ég hatalma oly szűk sajkába
21 4, 2| tieteket sem hallgassa meg az ég, ha a bűnhődés napja elérkezik.~
22 5, 1| ellene - bocsássa meg az ég, de valld meg, ne vidd az
23 5, 1| veled, könyörüljön rajtad az ég, ez életben többé nem találkozunk.~
24 5, 2| azáltal küldöd hatalmas ég, kire védelmemet bíztam,
25 5, 2| beléd - szívedet csak az ég ítéli meg.~GILLET~Köszönöm,
26 5, 3| arcán a boldogság mosolya ég - nem, nem, ki így képes
27 5, 3| tántorog.)~ENDRE~Látjátok! Az ég ítélete szent. (Bámulat,
|