Felvonás,  jelenés

 1  1,  1 |           volna, ha volna kínpad, - midőn díja halhatatlanság; van-é
 2  1,  3 |     boldogoknak, mint Isten akarta, midőn testvéri lakul e nagyszerű
 3  1,  4 |            tudónak hervadni keblén; midőn az élet tavaszdad kertében
 4  1,  4 |          JOHANNA~S minap, Philippa, midőn a táncnál kesztyűm elesett,
 5  1,  4 | Természetesen.~JOHANNA~Tehát akkor, midőn átvettem a kesztyűm, s kezeink
 6  1,  4 |             elrepült korány felett, midőn annyi szép, annyi szabad
 7  1,  5 |      közöttünk tátong. Ah, Johanna, midőn így mint most, a csendes,
 8  2,  1 |                 Első jelenés~ENDRE (midőn minden elnémul, fájdalmasan)~
 9  2,  1 |             S itt hagynál-e minket, midőn oly szükségünk van szívre,
10  2,  3 |           csak akkor vétetik észre, midőn beszélni kezd, mindnyájan
11  3,  3 |             sors ellen panaszkodom, midőn ily drága kincs enyém, enyém
12  3,  5 |             e rideg ész tanácsival, midőn szenvedélyem óriás nagy.
13  4,  1 |        tükrözi vissza kedves arcát, midőn tudja, hogy nélküle nincsen
14  4,  1 |            látott-e már ebet, kinek midőn az általa fogott nyulat
15  4,  1 |             egy bamba lepéről, mely midőn kikelt hernyójából a magas
16  4,  3 |     Királyné! El az oltártul akkor, midőn a pokol beszél, Gillet álbarátod,
17  5,  1 |               de ugyanazon percben, midőn Endre felett győzelmét ünnepelendi,
18  5,  2 |          zaj.)~JOHANNA~Igen, Endre, midőn Gillet tőlem megvettetett,
19  5,  3 |             mint férjedre tekintél, midőn kinézted áldozatul. És bízhatok-e
20 Inf    |     csodálók tetszenek a lánykának.~Midőn a pap Sámsonnét a gyilkosságba
21 Inf    |           volt a jogban, neje örül, midőn excedál. ~Egymás titkait
22 Inf    |       használhassuk, meg kell ölni.~Midőn haldokol, megvallja bűneit
23 Inf    |  nagyságától megrendül.~Legédesebb, midőn vesztét határozta.~