Felvonás,  jelenés

 1  1,  3|     is felette.~ENDRE~Atyám! Ugye, te nem gondolod ezt? Te
 2  1,  4|   JOHANNA~Nem, nem Philippa, ugye tréfálsz, vond vissza e
 3  1,  5|     könyörültek fájdalmimon. Ugye Johanna, e percnyi üdvöt
 4  2,  2|     Gondolod, herceg, néktek ugye sohasem sül el rosszul,
 5  2,  2|      a nagyok emlékezete. De ugye gróf, ha ebének lábára hajtám
 6  2,  3|  kezét.) Kedves jó atyám, ön ugye el nem hágy engem, hol lelnék
 7  2,  5| anyai szem keresztül hatott. Ugye, Endre! Te boldogtalan vagy. (
 8  3,  1|     csalódás, mondd Sanchia, ugye küldtek, ne titkold előttem,
 9  3,  1|  irántam, ön meghallgatandja ugye kérésemet. Csak ez egyet
10  3,  1|    holnap gyovonni nem megy, ugye nem, csak holnap nem, királyom,
11  3,  1|     Arszlánnak mondja meg, - ugye királyom, e kérésemet meg
12  3,  3|     Nem voltál kint leányom, ugye nem voltál, hisz én megtiltottam
13  3,  3|    most ezzel!~CABANIS~Félre ugye kárhozatommal, csak ön legyen
14  3,  3|      SANCHIA~Óh, Arszlán! Te ugye meg tudnál halni királyodért,
15  3,  4|  Megrúgja a holtat) Esküdtem ugye, esküm oldva van. (Lábát
16  4,  1|     Ha aranyat nyújtok vele, ugye, de lássuk mit tudsz csúnya
17  4,  1|    gyászos induló.) Sápadtok ugye, a bűntudat fekete szárnyai