Felvonás,  jelenés

 1  1,  2|        valátok velem megosztani a sors csapásit. Legyetek trónom
 2  1,  4| szűkölködőnek erőt adna dacolni a sors csapásival? Ha hatalmunkban
 3  1,  5|          ez nem lehet vak eset, a sors hatalmi látták szenvedésimet,
 4  3,  2|            ily röviden engedi-e a sors élvezni kéjperceinket. Óh,
 5  3,  3|     gyermekem! Óh, Isten! És én a sors ellen panaszkodom, midőn
 6  3,  3|          keserű percek, de őket a sors csak azért adá, hogy édes
 7  3,  3|         ha nem volnék többé, ha a sors irigy hatalma elragadna
 8  3,  4|          Nem, nem az nem lehet, a sors hatalmi játsszák ördögi
 9  4,  1|   karokkal kell néki megragadni a sors gyeplőit, én legalább azon
10  4,  2|         drága Johannám!~JOHANNA~A sors, nem én, Taranto! Koronázásába
11  5,  2|           nem, én nem zúgolódom a sors örök végzése ellen, én nyugodtan
12  5,  2|     lezárva, labdaként hányatom a sors hullámitól. (Kívül zaj.)~
13  5,  2|         te meghalsz - s én? - Óh, sors! Minek élek én!~GILLET~Hűségem