Felvonás,  jelenés

 1  1,  3|     fondor kígyóit, hogy legyen ismét édeni béke, s szeretet közöttük.~
 2  1,  5|         TARANTO~Úgy, úgy, tehát ismét egy szép csalódásból ébredek.
 3  1,  5|          Taranto kijő.)~TARANTO~Ismét néhány édes perc, melyet
 4  2,  3|           TARANTO~Mi szép ön ma ismét királyné, mint nap, mely
 5  2,  3|    melyek körülsziszegnek, légy ismét Johannám! (Ezalatt egymásután
 6  3,  1|       megváltozva)~Úgy, ha, ha, ismét egy csalódás, mondd Sanchia,
 7  3,  2|      halandót óvni jő. De mi ez ismét? Mi zaj riaszt fel álmaimból,
 8  3,  3|        akkor én foglak fogadni, ismét mosolyogva, vidáman ismét,
 9  3,  3|       ismét mosolyogva, vidáman ismét, csakhogy ott többé nem
10  3,  5|     Most ismerek a régi Endrére ismét, kinek reménye büszke, mint
11  4,  2|    korán kelt (Kezet csókol.) s ismét oly szép, hogy szerényen
12  5,  2| merengve ül egy kőpadon.)~ENDRE~Ismét alkonyodik - éltem egén
13  5,  2|      Johanna, s előidézhetjük-e ismét az ifjú kebel minden vágyait