Felvonás,  jelenés

 1  1,  1|       ünnepélyesek, Endre s a magyar udvar nemzeti viseletben. Durazzo
 2  1,  3|             sugarát, így az asszonyi udvar miénk; nem megvető párt,
 3  1,  5|       mindent. De nem csoda, önre az udvar mosolyg, önt egy szerető
 4  1,  5|             nékem bút okoz, a magyar udvar viseleteden zúg.~JOHANNA~
 5  1,  6| csillogásáért. De vigyázz, a nápolyi udvar légköre mérges, gyönge virágodnak
 6  1,  6|         Elhagyá, pedig ott voltak az udvar hölgyei, nem kellett volna
 7  1,  6|            te voltál az, ki az egész udvar szemében kíséretemet meggyaláztad,
 8  2,  4|           boldogságunkat a cselszövő udvar, mint alkot magának romjain
 9  2,  5|              is, hogy kíséretemre az udvar ablakiból szemét dobatott?~
10  3,  1|            SANCHIA~Sanchiának hív az udvar.~ENDRE~Sanchia! Mi kedves
11  3,  1|           felvirul. Vonulj vissza az udvar álfényű köréből, vonulj
12  3,  3|         tűnjön fel előttem e romlott udvar közepette.~SANCHIA~Mondd