Felvonás, jelenés
1 1, 1 | melyen keresztül őrökkel s apródokkal ellátott csarnokba
2 1, 1 | mellette két aranyozott karszék s több sorba helyezett ülések. -
3 1, 1 | mind ünnepélyesek, Endre s a magyar udvar nemzeti viseletben.
4 1, 1 | Durazzo komolyan jár fel s alá, Ágnes indulatos beszéd
5 1, 1 | ülésről hirtelen fölkél s az előszínre jő.)~DURAZZO~
6 1, 1 | vállait bíborpalást borítá, s parancsira egy nemzet figyelt,
7 1, 1 | reá, a karszékhez közelít, s azoknak egyikét feldönti.)
8 1, 1 | helyed! E hely az Isten, s igazság előtt tiéd, melyet
9 1, 1 | elszakít. - Kényelmetlen ülés? S ha az volna, ha volna kínpad, -
10 1, 1 | érckorona, körét kerüli az álom, s fénye hevében lefoszlanak
11 1, 1 | gyalázatot? Óh, lennék férfi, s te asszony a guzsalynál!~
12 1, 1 | intéseitől országok sorsa függ, s te sötét zugolyból lesed
13 1, 2 | király!" Róbert Endrétől s Johannától gyámolítva belép,
14 1, 2 | mellette Sancha, utánuk magyar s olasz főurak kísérettel.
15 1, 2 | és Sancha a trónon, Endre s Johanna karszékeiken foglalnak
16 1, 2 | üléseken. A különvált magyar s olasz kíséret a jobb oldalt
17 1, 2 | olasz kíséret a jobb oldalt s háttért foglalja el.)~CABASSOLE (
18 1, 2 | éven át küzdöm a vészt, s vihart, mely népemet fenyíti.
19 1, 2 | fenyíti. Erőt az öntudat, s népem boldogsága adott,
20 1, 2 | alatt elhamvadtak arcaim, s mint vészsújtott fenyű,
21 1, 2 | angyalát ültetem olajággal s őrül a had istenét állítom
22 1, 2 | kedvesebbet a trónnál, s a trón legszebb gyöngyét,
23 1, 2 | szerelme ád díjt a harc után, s erős új csatákra. - És én
24 1, 2 | vigalmaink dörögjék az égnek, s az ég visszhangozza szerte
25 1, 2 | osztozzanak öröminkben, s a szalmavityilló szűk ablakán
26 1, 3 | gyönge kebeledbe csepegteték, s légy boldog.~ENDRE~Meg fogsz
27 1, 3 | legyen ismét édeni béke, s szeretet közöttük.~BARÁT~
28 1, 3 | országot bízott reám az ég, s nem legszentebb hivatásom-é,
29 1, 3 | dicsőségét előmozdítanod? S hogy teheted ezt, ha nem
30 1, 3 | szolgáit e földön? Véded, s hogyan ha ellenségit ki
31 1, 3 | sajátját, a meggyőződést.~BARÁT~S a rossz útra tévedő gyermeknek
32 1, 3 | úgy, zavarok istene jőj, s ez összefont érdekekből
33 1, 4 | olasz ízlésű, ugró kutakkal s mulató házakkal ékített
34 1, 4 | Philippa, másra vágy.~PHILIPPA~S örökre lemondani e szép
35 1, 4 | fénylő pilléktől szabadon s imádva ragyoghatott volna.~
36 1, 4 | tetszett önnek.~JOHANNA~S minap, Philippa, midőn a
37 1, 4 | elesett, hisz tán emlékezel? - S Taranto fölemelte azt, és
38 1, 4 | midőn átvettem a kesztyűm, s kezeink természetesen érintkezének,
39 1, 4 | pillanatot vetett Endre reám, s mi hosszú oktatást tartott
40 1, 4 | Mindég félreértesz.~PHILIPPA~S hátha a barna ifjú nem bírt
41 1, 4 | szörnyű tűrni egy hosszú s tán egyetlen életen keresztül.~
42 1, 4 | tegyük azt magunk tömlöcévé, s nem kell lemondanunk.~JOHANNA~
43 1, 4 | más életre utasítjuk őket s lakomáinknál kacagunk!~JOHANNA~
44 1, 4 | csillogása gyermeknek tetszik, s mit megvet a férfi. - Beszéljünk
45 1, 4 | JOHANNA~Ezt tartá egy bölcs, s igaza volna?~PHILIPPA~Parancsolja,
46 1, 4 | Igen, szívben kélt e lant s szívet keres. - Ő bizonyosan
47 1, 4 | Ő bizonyosan szenved, s vele szenvedek én is. (A
48 1, 4 | mutatkoznom. - Engem illet? S ki volna az, kinek keblét
49 1, 5 | hatalmi látták szenvedésimet, s könyörültek fájdalmimon.
50 1, 5 | találnák. Ha férjem jönne, s ön itt! - Ah, ő férjem,
51 1, 5 | TARANTO~Vagy tudna-e a boldog s tán örökre elveszett korányból
52 1, 5 | csillagos égbe tekinténk, s szerelmünk csillaga oly
53 1, 5 | előtte, csak ez egy szót s én élek, én reménylek.~JOHANNA~
54 1, 5 | megveti a porbilincseket, s ha egy világ lép ellene
55 1, 5 | felkarolja annál kedvesebbjét, s egekbe tör.~PHILIPPA~Jő
56 1, 5 | Sancha jobbról jő.)~SANCHA~S még itt, leányom, én ágyban
57 1, 5 | felebarátunk üdvét előmozdítani, - s az imádságot megosztani
58 1, 5 | JOHANNA~Alkalmasint.~PHILIPPA~S mi nem édesebben töltöttük-e
59 1, 5 | mint az örökkévalóság, s benne semmi, mint mi és
60 1, 5 | a barát jő a kert felől, s figyelmesen megáll.)~TARANTO~
61 1, 6 | jő a kert felől.)~ENDRE~S most Johannámhoz!~(A jobboldali
62 1, 6 | vagyok megmutatni bárkinek, s torkába verni árulását.~
63 1, 6 | teremtése után az első nap, s ez legkisebb érdeme, a nápolyi
64 1, 6 | királyi napfény.~ARSZLÁN~S e leány atyja a gonoszok
65 1, 6 | termekben lakomázik.~ENDRE~S anyád?~CABANIS~Egy szegény
66 1, 6 | anyám gunyhójába betért, s mit akarhat mást az úr,
67 1, 6 | Értlek, ő elcsábítá anyádat, s elhagyá.~CABANIS~Elhagyá,
68 1, 6 | kéjhölgyek szerelmi mámorát, s az ártatlan, a szende nő
69 1, 6 | szerelmének üdvét akarta ízlelni. S mit gondol avval a gazdag,
70 1, 6 | CABANIS~De igen, a nyomor s a gyűlölet.~ENDRE~Micsoda
71 1, 6 | mint tűrni ura szeszélyeit, s tárgyul szolgálni elméncségének.~
72 1, 6 | Udvari rend, rendszabta idő? S nem szólhatok-e nőmmel,
73 2, 1 | szomjúzó mezőket, mint máskor. S ha egy világ alámegy, talán
74 2, 1 | el. Lerongyosul a gyász s a véle játszó gyermek nem
75 2, 1 | szövétnekek lobogása neki ünnep, s nem tudja, hogy mindannyiszor
76 2, 1 | éjjelében semmivé oszolt. S a könnyek mi kevesek, a
77 2, 1 | szokás könnyeit levonjuk, s mi könnyen leszáradnak azok
78 2, 1 | teremtől.~ENDRE~Búcsút, anyám? S itt hagynál-e minket, midőn
79 2, 1 | egykor boldog valék.~ENDRE~S nincsenek-e itt gyermekid?
80 2, 1 | tűrted az agg szeszélyeit, s áldásom érte reád.~ENDRE~
81 2, 1 | anyám!~SANCHA~Óh! De vannak, s ép azok, kiktől leginkább
82 2, 1 | vagyok, eltérek tehát előlük, s nem zúgolódom, felettek
83 2, 1 | Megsózzuk a nadályokat s ők lehullanak, csak el ne
84 2, 2 | A csarnok felől danolva s nevetve, félig elégett szövétnekekkel
85 2, 2 | félig elégett szövétnekekkel s fátyolos virágbokrokkal
86 2, 2 | ARTÚR~Én megragadnám üstökét s bevinném. (Nevetés.) Lám,
87 2, 2 | boszorkaság.~(Ágnes, Philippa s Róbert barát beszélgetésbe
88 2, 2 | az ifjú királynak.~RÓBERT~S az még kevésbé, hogy csak
89 2, 2 | készül védeni.~(Cabanis jő, s az ifjakhoz lép.)~DURAZZO~
90 2, 2 | hoztál-e jó hírt.~CABANIS~S mit kapok, ha hoztam?~ARTÚR~
91 2, 2 | légy frigyesem, egyetlenség s zavar istene.~ARTÚR~Ki hát
92 2, 2 | az ékszerárusnéért adott, s meg vagyok fizetve.~ARTÚR~
93 2, 2 | ártatlanságot nem szakaszt le, s ily nyomorult, mint én,
94 2, 2 | trónodra ülteted, nem hittél s ez a következés.~DURAZZO~
95 2, 2 | te őt elragadod; Endre s Johanna egyenetlenségöket
96 2, 2 | egyenetlenségöket Taranto szerelme s az örökösödési kérdés legjobban
97 2, 2 | a kormányra vágyó Róbert s a zavarokban halászó Philippa
98 2, 2 | halászó Philippa frigyesünk, s ha a kéjekbe fulladó Johanna
99 2, 2 | azon, ha tetszik?~ARTÚR~S ő mindjárt elfogadá ajánlatom?~
100 2, 2 | azaz megegyezett.~ARTÚR~S te?~CABANIS~Hallgattam,
101 2, 2 | Hallgattam, menni készülék.~ARTÚR~S ő?~CABANIS~Mit tesz az asszony,
102 2, 3 | vezetve jő a csarnok felől s mosolyogva üdvözli a jelenlevőket.
103 2, 3 | leülnek, kivévén Philippát s Cabanist.) Csak röviden
104 2, 3 | Legyenek azok szentek előtted s szentekké ősz fürteim emléke
105 2, 3 | királyné tüstént elérkezik, s fiát magával akarja vinni.~
106 2, 3 | ön egészen enyém.~JOHANNA~S a hadsereg?~ÁGNES (Tarantóhoz)~
107 2, 3 | itt kell maradni.~PHILIPPA~S könnyű lesz önnek kieszközölni,
108 2, 3 | kristály könnyeivel.~JOHANNA~S ha éppen sírni nem tudnék?~
109 2, 3 | királyné?~(Endre komolyan belép s az asztalhoz áll, csak akkor
110 2, 3 | felugornak, kivévén Johannát s Tarantót.)~ENDRE~Mint látom,
111 2, 3 | áldozat napja elérkezik. Ah! S amint látom, asszonyságok
112 2, 4 | mindazt tevé. Most eljő anyám, s ha látja mindezt, ha látja,
113 2, 5 | körültekint, Endre zavarodva áll s lesüti szemét; ekkor Taranto
114 2, 5 | Taranto feltett kalappal s danolva megy át a színen.)~
115 2, 5 | körülményeknek tulajdonítsd. S nem legszebb fogadásod-e
116 2, 5 | üldi az embert.~ERZSÉBET~S történet volt az is, hogy
117 2, 5 | a gyalázatosak!~ERZSÉBET~S Johanna nem tartá-e méltónak
118 3, 1 | nyitott csarnok, belülről zene s örömrivallások hallatszanak.
119 3, 1 | öljétek jobb feleteket a bor s kéjek mámorába, fojtsátok
120 3, 1 | boldogabbat határtalanul, hűn s örökké szeretni.~SANCHIA~
121 3, 1 | tünde fény, mely örvendeztet s nyom nélkül leszáll, a nőnek
122 3, 1 | lepattan a földi gyönyör s az ég legszebb leánya, a
123 3, 1 | hogy lenne mindenki boldog s mindenkiért csak én kesergenék.~
124 3, 1 | egyszer egész fényével s többé hamvaiból felkölteni
125 3, 1 | csalódás is, hol nyerni semmit s mit is lehet nyerni e világon,
126 3, 1 | vagy, nem lehetsz rossz s én mindezekre már eltompulék.~
127 3, 1 | kérésemet.~ENDRE~Te kérsz s csak kívánnod kellenék,
128 3, 1 | veszély fenyíti életét.~ENDRE~S kérelmed csak engem illet,
129 3, 1 | tehát nem állna oly pusztán s elhagyottan, volna ember,
130 3, 1 | ha kérted volna üdvömet, s vele neked szolgálhaték,
131 3, 1 | koronámat márvány homlokodra, s én minderről lemondok, de
132 3, 1 | buzgó imákra örök betűin s ön, király, nem hallgatand
133 3, 2 | mérges lehelleteddel vétket s halált szórsz magad körül.
134 3, 2 | körül. Takarodjatok haza s ha még egyszer itt talállak,
135 3, 3 | perccel siet előre kedveseinek s ha bűntudat terhelné az
136 3, 3 | sötéten jő, leteszi kardját s fövegét.)~CABANIS~Sanchiám,
137 3, 3 | irígylenének a szolga Cabanisnak, s elrablanák tőle. Ne fogadj
138 3, 3 | herceg, holtteste lábaidnál. S akkor levetem a szolga Cabanis
139 3, 3 | emberré születtem újra. S most a dologra.~TARANTO~
140 3, 3 | TARANTO~Hah, Endre! Trónod s nőd enyém lett.~CABANIS~
141 3, 3 | nőd enyém lett.~CABANIS~S enyém a szent, a drága szabadság.~(
142 3, 3 | ARSZLÁN~Istenemre leányka, s ha tíz életem volna, mind
143 3, 3 | életem volna, mind hazámért s királyomért odaadni lenne
144 3, 3 | lenne dicsőségem.~SANCHIA~S ha e földön egy szerető
145 3, 3 | elűzni a gond fellegeit s te lemosolyogtad azokat -
146 3, 3 | tehát olykor Sanchiádra, s ha egykor kiszenvedél, s
147 3, 3 | s ha egykor kiszenvedél, s lelked felemelődik a boldogokhoz,
148 3, 4 | hallatszanak, Cabanis előbbre lép s figyel.)~CABANIS~Öt - hat -
149 3, 4 | hat - hét, az óra eljött, s Cabanis nem lesz többé a
150 3, 4 | csókdosni a szolga lábporát. S ha majd elédbe lépek Sanchiám,
151 3, 4 | Sanchia Endre köntösében s kalapjában föllép, Cabanis
152 3, 4 | osztályrészével akarta megcsalni, s a halhatatlanságról álmodott,
153 3, 4 | nyugalmasan fekszik itt s kinek egy ország szűk volt
154 3, 4 | közepette, két perccel ezelőtt s égi származású arcodat csakhamar
155 3, 4 | fogja. Egy ember elesett s egy ember lett helyette,
156 3, 4 | késő nemzedékek bukásodat, s mi alacsonyan fekszik az,
157 3, 4 | betölt. (Fölemeli a köntöst s meredve néz.) Hah! Ördög
158 3, 4 | villámok mindent, mi él, s a feltárt sírokban recsegjetek
159 3, 5 | te megkoronáztatol.~ENDRE~S akkor vége minden szenvedésnek,
160 3, 5 | Óh, Gillet, kinek barátja s honja van, az nem lehet
161 3, 5 | száműzöm a cselszövők ezredét, s Johannám meg lesz mentve,
162 3, 5 | fölébredt az oroszlán, s bosszúja szörnyű lesz.~GILLET~
163 3, 5 | dacolni fogok egy pokollal s vagy győzök, vagy súlya
164 3, 5 | kitudjam az ördögi frigyet, s megsemmisítsem munkálódásait.~~
165 4, 1 | vegyületben, többen álarcosan, s a tánczene éppen megszűnik.
166 4, 1 | elkészíték már.~DURAZZO~S Máriám ismértető jele?~PHILIPPA~
167 4, 1 | Érzelmek gyermeke a költő s tenger az érzés, mely legszebb
168 4, 1 | az érzelgésben öljük el, s míg a tettre jövünk, tetterőnk
169 4, 1 | önmaguknak alkotnak világot s ezek azok, kiket a hajnal
170 4, 1 | korcs utóvilág.~PETRARCHA~S éppen ezekkel oly édes társaloghatni.~
171 4, 1 | édes társaloghatni.~ENDRE~S azt hiszi ön, hogy társaloghat
172 4, 1 | országokat szabadítnak meg, s rablelkök e munkát hazájok
173 4, 1 | fejét a tisztelet ciprus ága s a szerelem rózsái.~JOHANNA~
174 4, 1 | szem rajtunk van.~GILLET~S vehetni-e rossz néven, ha
175 4, 1 | találjuk el a jókort.~JOHANNA~S hogy tudja Vulcan, hogy
176 4, 1 | őt annyi közül.~TARANTO~S nem-e találta Vulcan is
177 4, 1 | hogyha végigmegyek az utcán, s azt mondják az emberek,
178 4, 1 | koldus csoportot, elpirulok, s ez fáj, atyám. Rendeljen
179 4, 1 | hogy ön már több rossz s mellékutakon járt a legtestesültebb
180 4, 1 | ezt tartsa meg, atyám. - S ha sikerülne mégis, látott-e
181 4, 1 | fogott nyulat ura falatozza s unszolásai terhesekké levének,
182 4, 1 | csontot dobtak az ajtó elébe s kizárták? (El.)~RÓBERT~Egy
183 4, 1 | csonttal kizárták, ez nem lehet s ha mégis - (Johanna, Gillet
184 4, 1 | JOHANNA~Igen kegyes.~PETRARCHA~S ha tökélyeinek egy ezredrészét
185 4, 1 | olvastam e napokban.~PETRARCHA~S mit mond a mese?~ENDRE~Badarságot,
186 4, 1 | város órái szerint igazítni, s innen azon hamis következtetést
187 4, 1 | fent az égben, utána tört, s e gyönge fuvalom csakhamar
188 4, 1 | kerékbe állnak. Endre tapsol s a háttérben egy fekete ember
189 4, 1 | mely más, mint becsület s bosszú, el véle - mátul
190 4, 1 | bosszú! (Gillet megragadja s ki igyekszik vezetni.)~GILLET~
191 4, 1 | GILLET~Bocsánat uraim s asszonyságaim, Endre megőrült.~
192 4, 1 | menthetém őt meg, de majd jő idő s reménylem igen hamar jő,
193 4, 1 | a percek, egy kockavetés s rajta a lét vagy nemlét
194 4, 2 | hozatik be, Róbert írásokkal s Johanna jő.)~RÓBERT~Többrendbeli
195 4, 2 | halálítélet inkább ijesztéseül s kegyelem reményéből hozatott.~
196 4, 2 | szentségtörés az égi szeretet ellen. S ez?~RÓBERT~Rablógyilkos.~
197 4, 2 | emberérzetét kába kincs miatt. S ez?~RÓBERT~Hűtlen nő.~JOHANNA (
198 4, 2 | takarítá útból.~JOHANNA~S nem tesszük-e ezt mi is?
199 4, 2 | egyszer. (Fölkél.)~RÓBERT~S a többiek?~JOHANNA~Legyenek
200 4, 2 | Férjgyilkos tehát? (Gondolkodva.) S vizsgálta-e a bíróság szíve
201 4, 2 | Philippával jő, Johanna egy kék s arany zsinórt fon.)~TARANTO~
202 4, 2 | korán kelt (Kezet csókol.) s ismét oly szép, hogy szerényen
203 4, 2 | Megfoghatatlan.~JOHANNA~S mégis talán e zsinórral
204 4, 2 | halántékimat, elfonnyadt s én eldobom őt, Óh, Lajos!
205 4, 2 | virági is így lefoszlanak s akkor ha megbánná, Taranto!~
206 4, 2 | szenvedély lobogása lenne, s én mindent feláldoznék önért,
207 4, 2 | tekintetétől várva életet s halált, sokáig, s ön most
208 4, 2 | életet s halált, sokáig, s ön most engem egy üdvvel
209 4, 2 | Halálra ítéltem a pórnőt s ez ékes zsinórral Endrét
210 4, 2 | léptekkel közelg a határnap, s minket az ég hatalma oly
211 4, 2 | kinevezési oklevelet.~JOHANNA~S Petrarcha?~RÓBERT~Tőle mitsem
212 4, 2 | titkainkba ön igen beavatta, s félek, hűsége csak álszín,
213 4, 2 | mindnyájan el látszottak feledni, s ki mindezek közt legveszélyesb
214 4, 2 | legveszélyesb nagyságra nőlt, s ez a Durazzo ház.~JOHANNA~
215 4, 2 | Fájdalom, úgy van.~PHILIPPA~S erről egészen elfeledkezénk.~
216 4, 3 | Gillet Cabanist behurcolja, s Arszlán.)~GILLET~Ide gonosztevő,
217 4, 3 | Gillet. (Egy oszlop ledől s Cabanist lezúzza, kívül
218 4, 3 | de te megmentéd a királyt s mindent jóvá tevél.~CABANIS~
219 4, 3 | Megmentém, azt mondja, királyát s e kis szolgálatot se tette
220 4, 3 | álbarátod, ő tud mindent, s elárul, igyekezz őt megelőzni.~
221 5, 1 | súlyát.~ÁGNES~Ő megbocsájt, s én pirulva nagylelkűsége
222 5, 1 | Hallj meg tehát mindeneket, s utáld meg anyádat. Endrét,
223 5, 2 | hogy adniok ne kelljen, s ez álarc alatt bíbort viselnek.
224 5, 2 | ő hitét kacagva, trónját s nejét bitorolja.~ENDRE~Ha,
225 5, 2 | mely felett csak óriási erő s rendületlen bizalom győzhet.~
226 5, 2 | megvettetett, bosszút esküvék s bosszúját csak vérem olthatja
227 5, 2 | veszélyeztetni hazudta, s ím, a vérengző csorda mint
228 5, 2 | kerül lecsendesítni őket, s te megölted azt, kit hozzád
229 5, 2 | királyom, mint üvölt a nép s büdös lehelletével fejedelmi
230 5, 2 | fényes vadászatot adunk ott s egy nemzet színe előtt üljük
231 5, 2 | a béke második, de szebb s örökfrigyű lakodalmát. Tegyük
232 5, 2 | végre megtalálta egymást s szent frigye örök lesz.~
233 5, 2 | lesz.~ENDRE~Ah, Johanna, s előidézhetjük-e ismét az
234 5, 2 | Bűnhődjék, azt mondá, az áruló, s hát áruló-e Gillet.~(Gilletet
235 5, 2 | sápadása leng, te meghalsz - s én? - Óh, sors! Minek élek
236 5, 2 | mely védelmedre fölkélt s a véd nélkül maradt barát
237 5, 3 | teremmel, melyet kárpit födöz s erkéllyel. Társaság tarka
238 5, 3 | Óh, de a megrögzött bűn s az ártatlanság nem pirul.
239 5, 3 | Róbert, Taranto tőrrel s két álarcos a selyemzsinórral.)~
240 5, 3 | ki egy székkel védi magát s az első rohanást visszaveri.)~
241 5, 3 | áll előttetek, ki Isten s igazság előtt igaz királytok!~
242 5, 3 | Hódoljatok királytok előtt s bocsánat bűnötökért. ~(Az
243 5, 3 | Tőrt ragad, Endrének megy s lankad.) Ördög és pokol
244 5, 3 | magát védő Endrére törnek s őt az erkélyre kinyomják.)~
245 5, 3 | fesd le a történeteket. S tudom, Budáról, mint hatalmas
246 5, 3 | pokol megrázkódik beléje s véres lakomát ül áldozatjain. -
247 Inf | Gábor rendezte sajtó alá, s az általa szerkesztett Madách
248 Inf | end jeles jövő időket, s a fiatal Madáchra jellemző
249 Inf | semmit, csak lányát szerető s eleinte a pénzt.~Leánya.
250 Inf | által megkért római pápa, s beleszeret a királynéba.~
251 Inf | becsülik egymást.~Papi, s női cselnek Isten sem dacolhat.~
252 Inf | van, mert tudja titkait, s tennie kell.~Eddig Endre
253 Inf | fiának, ez utálja. ~A király s királyné kísérete civódnak.~
254 Inf | nyúlból egy csontot dobnak ki, s kizárják.~S a kőnek nem
255 Inf | csontot dobnak ki, s kizárják.~S a kőnek nem dicsőség, melyen
256 Inf | barátságban nem hisznek, s mégis azt mondják a gazok:
|