Felvonás,  jelenés

 1  1,  1|  Isten, s igazság előtt tiéd, melyet most idegen bitorol. Ne
 2  1,  4|      hogy tetszett hát regém, melyet imént beszéltem?~JOHANNA~
 3  1,  5|       Ismét néhány édes perc, melyet elraboltak tőlünk. Óh, pedig
 4  2,  2|       tudni csak az alkalmat, melyet mindenkinek ád a kalandorok
 5  2,  4|        hogy uraljon lelkemen, melyet a kétségbeesés sápadása
 6  3,  3|     ott is egy boldogabb lét, melyet többé nem zavar földi részünk,
 7  4,  1|    királyné, mint az ifjúság, melyet személyesít, csak kéjt áraszt
 8  4,  2|       emberek, itt aranyatok, melyet pazaroltatok reám, mindegyik
 9  5,  2|      világnak, hogy két szív, melyet az ármány oly soká ülde,
10  5,  2| rémkép volt az egész veszély, melyet egy áruló idéze elő. Térjetek
11  5,  3|  Aversában, egy vak teremmel, melyet kárpit födöz s erkéllyel.