Felvonás, jelenés
1 1, 1 | öltözetek mind ünnepélyesek, Endre s a magyar udvar nemzeti
2 1, 2 | Róbert és Sancha a trónon, Endre s Johanna karszékeiken foglalnak
3 1, 2 | boldogak és boldogítsatok.~ENDRE (megindulva)~Atyám! Nápoly!
4 1, 2 | borba fullasztjuk keservét.~ENDRE (A csarnokig kísérve Johannát,
5 1, 3 | Harmadik jelenés~(Endre, Durazzo, Taranto, Róbert
6 1, 3 | épít reá, teljesüljenek.~ENDRE~Kezét, herceg, - hiszek
7 1, 3 | Féltérdre ereszkedik.)~ENDRE~Fel, herceg! Az Istenért,
8 1, 3 | halkan)~Hah, ördögi szégyen!~ENDRE (kezöket tartva)~Így barátim!
9 1, 3 | csepegteték, s légy boldog.~ENDRE~Meg fogsz elégedni vélem,
10 1, 3 | fennmarad az égi dicsőség.~ENDRE~Épp ez, atyám! Ő nékünk
11 1, 3 | világ sírrá lesz is felette.~ENDRE~Atyám! Ugye, te nem gondolod
12 1, 3 | kezekkel törsz hatáskörükbe.~ENDRE~Ne többet erről, atyám!
13 1, 3 | örökké gyermek a hitben.~ENDRE~Becsülöm buzgalmadat, atyám!
14 1, 3 | herceg, mint férfihez illő.~ENDRE~Köszönöm, barátom.~DURAZZO~
15 1, 3 | Tőled e névre büszke vagyok.~ENDRE~Atyám, Isten veled. (Durazzóval
16 1, 4 | minő pillanatot vetett Endre reám, s mi hosszú oktatást
17 1, 5 | szerelemnek lehetetlent.~JOHANNA~Endre férjem - minden elveszett!~
18 1, 6 | jelenés~~(Philippa az ajtónál, Endre jő a kert felől.)~ENDRE~
19 1, 6 | Endre jő a kert felől.)~ENDRE~S most Johannámhoz!~(A jobboldali
20 1, 6 | ARSZLÁN Nagyságos Úr!~ENDRE~Mit kívánsz, levente?~ARSZLÁN~
21 1, 6 | torkába verni árulását.~ENDRE~A dologra, vitézlő úr! Ha
22 1, 6 | indulnom az igazi színnel.~ENDRE~Mi tehát panaszod?~ARSZLÁN~
23 1, 6 | magyar becsülésből tevénk.~ENDRE~Miért örökké háládatos leszek.~
24 1, 6 | Nagyságos Urunkat illeti.~ENDRE (félre)~Óh, fájdalom, hogy
25 1, 6 | Nápoly leggazdagabb embere.~ENDRE~Nem, nem, levente, - téged,
26 1, 6 | magas fényű csillagoknál.~ENDRE~Óh, levente, ha ily leányt
27 1, 6 | gonoszok egyike, Cabanis.~ENDRE~Cabanis, emlékszem e névre,
28 1, 6 | tudom, mi keresetben van.~ENDRE~Távozz, vitézlő levente,
29 1, 6 | jó éjszakát. (Arszlán el, Endre az ablakon kikiált.) Cabanis! (
30 1, 6 | Cabanis! (Cabanis jő.)~ENDRE~Neved Cabanis?~CABANIS~Úgy
31 1, 6 | CABANIS~Úgy hívnak az emberek.~ENDRE~Atyád?~CABANIS~Alkalmasint
32 1, 6 | tündöklő termekben lakomázik.~ENDRE~S anyád?~CABANIS~Egy szegény
33 1, 6 | szerencsétlenségemre szép volt.~ENDRE~Szerencsétlenségedre?~CABANIS~
34 1, 6 | máskép nem lettem volna.~ENDRE~Atyádat nem ismeréd?~CABANIS~
35 1, 6 | világit, ha kincsét elrabolta.~ENDRE~Értlek, ő elcsábítá anyádat,
36 1, 6 | nemzedékek kéjperceket.~ENDRE~Néked tehát tőle semmi örököd
37 1, 6 | a nyomor s a gyűlölet.~ENDRE~Micsoda hivatalod van itt
38 1, 6 | szolgálni elméncségének.~ENDRE~Sajnállak sorsodért. De
39 1, 6 | nincs itt a rendszabta idő.~ENDRE~Rendszabta idő? A férj nejéhez
40 1, 6 | magával az udvari rend.~ENDRE~Udvari rend, rendszabta
41 1, 6 | negyed után, ha tetszik.~ENDRE~Egy negyed után, mi hosszú
42 2 | mindinkább távozó gyász-zene. Endre egyszerű fekete öltözetben,
43 2, 1 | Első jelenés~ENDRE (midőn minden elnémul, fájdalmasan)~
44 2, 1 | jövék venni e teremtől.~ENDRE~Búcsút, anyám? S itt hagynál-e
45 2, 1 | melyekben egykor boldog valék.~ENDRE~S nincsenek-e itt gyermekid?
46 2, 1 | kárpótlásul lehet.~SANCHA~Nem Endre, jól látom én, hogy az agg
47 2, 1 | szeszélyeit, s áldásom érte reád.~ENDRE~Kedves anyám!~SANCHA~Óh!
48 2, 1 | felettek az ég fog ítélni.~ENDRE~Óh, anyám! Meg ne átkozd
49 2, 1 | magához hív a béke honába.~ENDRE ~Nem, nem anyám! Te igen
50 2, 1 | téged jövélek még megáldani.~ENDRE~Köszönöm anyám, de engedj,
51 2, 2 | Máriát, a királyné testvérét, Endre öccsének akarja eljegyezni,
52 2, 2 | örökös lesz is a súrlódás, Endre csak úgy lehet király, mint
53 2, 2 | rendezünk el, te őt elragadod; Endre s Johanna egyenetlenségöket
54 2, 3 | ha ki nem eszközli, hogy Endre itt maradjon.~RÓBERT~Nincs-e
55 2, 3 | asszony-e ön, királyné?~(Endre komolyan belép s az asztalhoz
56 2, 3 | kivévén Johannát s Tarantót.)~ENDRE~Mint látom, itt tanácskozáshoz
57 2, 4 | szabad-e beszélni barátival?~ENDRE~Nem Johanna! Hidd el nekem,
58 2, 4 | illett volna üdvözölnöd.~ENDRE~Nem úgy, Johanna, tudom
59 2, 4 | alávalóul gyanusítanod.~ENDRE~Hallgass meg, Johanna! Ládd,
60 2, 4 | udvarunkkal, úgy nem tehetek róla.~ENDRE~Tudom én, hogy mindezt nem
61 2, 4 | azért már ő eleget élt.~ENDRE~E szókat is ördög sugallta
62 2, 4 | ő ezt nem fogja látni.~ENDRE~Színlelhető-e a boldogság
63 2, 4 | nem a boldogság.~JOHANNA~Endre!~ENDRE~Látom Johanna! Jobb
64 2, 4 | boldogság.~JOHANNA~Endre!~ENDRE~Látom Johanna! Jobb feled
65 2, 4 | Öltözködési órám eljár! (El.)~ENDRE~Öltözködési órád eljár,
66 2, 5 | marad, azután jő Erzsébet, Endre, Vait, Nagy, Gillet több
67 2, 5 | Gillet több magyar urakkal.)~ENDRE~Szeretett anyám!~ERZSÉBET~
68 2, 5 | anyám!~ERZSÉBET~Gyermekem!~ENDRE~Mi édes hang! Mi szent emlékek
69 2, 5 | vizsgálódva körültekint, Endre zavarodva áll s lesüti szemét;
70 2, 5 | tisztelet megtagadtatik.~ENDRE~Ne ítélj oly szigorúan,
71 2, 5 | bohóc általi üdvözöltetés.~ENDRE~Hidd meg nekem, anyám, merő
72 2, 5 | ablakiból szemét dobatott?~ENDRE (tűzzel)~Hah! Ezt merték
73 2, 5 | férjének anyját a fogadásra?~ENDRE~Ő öltözni ment.~ERZSÉBET~
74 2, 5 | öltözni ment.~ERZSÉBET~Nem, Endre! Te habzol, te állásodat
75 2, 5 | keresztül hatott. Ugye, Endre! Te boldogtalan vagy. (Endre
76 2, 5 | Endre! Te boldogtalan vagy. (Endre hallgatva fejét lebocsátja.)
77 2, 5 | ha nem nekem, anyádnak.~ENDRE~[A kéziratból itt 2 levél
78 2, 5 | semmivé teszem. Először is Endre koronázását kell kieszközölnünk,
79 3, 1 | örömrivallások hallatszanak. Endre komolyan jő a kert felől.)~
80 3, 1 | komolyan jő a kert felől.)~ENDRE~Vigadjatok csak, öljétek
81 3, 1 | szép?~SANCHIA~Királyom!~ENDRE~Áldást kívánnék reád a kegy
82 3, 1 | SANCHIA~Igen kegyes, királyom!~ENDRE~Óh, szólj, hogy hívják a
83 3, 1 | Sanchiának hív az udvar.~ENDRE~Sanchia! Mi kedves név ily
84 3, 1 | hol rózsák díszelegnek.~ENDRE~Óh, e szép templomot szép
85 3, 1 | véget csak a halál szakít.~ENDRE~Úgy tehát te már szeretsz, (
86 3, 1 | SANCHIA~Istenem, mi sötét kép.~ENDRE~Úgy van, drága leányka,
87 3, 1 | mindenkiért csak én kesergenék.~ENDRE~Mi szép, mi szokatlan hang
88 3, 1 | világomat legszebb ékétől.~ENDRE~Bár szép álmaid holtig kísérjenek,
89 3, 1 | rózsa többé nem kecsegtet.~ENDRE~Mi édes ily kebelben az
90 3, 1 | lenne még egy kérésem is.~ENDRE (megváltozva)~Úgy, ha, ha,
91 3, 1 | bocsájtanom szenvedésiért.~ENDRE~Köszönöm, Sanchiám, óh,
92 3, 1 | hallgassa meg első kérésemet.~ENDRE~Te kérsz s csak kívánnod
93 3, 1 | veszély fenyíti életét.~ENDRE~S kérelmed csak engem illet,
94 3, 1 | nagy istenére kérem önt.~ENDRE~Nem Sanchiám, ha kérted
95 3, 1 | nem, ne mondja senki, hogy Endre gyermekként reszket élteért.~
96 3, 1 | király, nem hallgatand meg.~ENDRE~Nem Sanchiám, ez egyszer.~
97 3, 2 | Második jelenés~ENDRE~Ő elment, megfoghatatlan,
98 3, 2 | királlyal - a földönfutóval. Endre eleikbe lép.)~ENDRE~Megálljatok,
99 3, 2 | földönfutóval. Endre eleikbe lép.)~ENDRE~Megálljatok, el a fegyverekkel,
100 3, 3 | atyám, mit is véthetett neki Endre, hisz ő oly jó, ő néki nem
101 3, 3 | nem vétkezik.~TARANTO~Hah, Endre! Trónod s nőd enyém lett.~
102 3, 4 | ember, ő szabad lesz. Jőj Endre, jőj, régi számadásunk van
103 3, 4 | most vagy soha.~(Sanchia Endre köntösében s kalapjában
104 3, 5 | Ötödik jelenés~~(Gillet és Endre jönnek.)~GILLET~Igen, Endrém!
105 3, 5 | ellenére, te megkoronáztatol.~ENDRE~S akkor vége minden szenvedésnek,
106 3, 5 | boldogítni embertársaid.~ENDRE~Igen, én száműzöm a cselszövők
107 3, 5 | De mi ez? Egy holt tetem.~ENDRE~És köntösöm felette, ez
108 3, 5 | bosszúja szörnyű lesz.~GILLET~Endre, az Istenért! Te fájdalmadtól
109 3, 5 | tudod, még nem vagy király.~ENDRE~El most e rideg ész tanácsival,
110 4, 1 | Durazzo fekete dominóban, Endre, Petrarcha és Róbert álarc
111 4, 1 | Isten velünk.~(Elvonulnak, Endre és Petrarcha előre jő.)~
112 4, 1 | és Petrarcha előre jő.)~ENDRE~Ismerem én ön költeményeit,
113 4, 1 | rejti az iszonyú örvényt.~ENDRE~Érzeni szép; mi az élet
114 4, 1 | dominóval mögöttük kimegy.)~ENDRE~De megvallom, én azt tartom,
115 4, 1 | mi reményinknek megfelel.~ENDRE~Igen, mert legjobb erőnket
116 4, 1 | tespedni a szunnyadó jelennel?~ENDRE~Óh, igen, mert vajmi kevesen
117 4, 1 | oly édes társaloghatni.~ENDRE~S azt hiszi ön, hogy társaloghat
118 4, 1 | istenével?~(Elvonulnak. Endre Róbert lábaihoz ül.)~RÓBERT~
119 4, 1 | Istenért, királyom! (Felkél.)~ENDRE~Maradjon, maradjon, felséges
120 4, 1 | felséges úr!~RÓBERT~Királyom!~ENDRE~Felséged parancsol.~RÓBERT~
121 4, 1 | máris figyelmet gerjeszt.~ENDRE~Azt teszem, mit rendelni
122 4, 1 | Istenért, ily helyre ülni.~ENDRE~Nem legillendőbb hely-e
123 4, 1 | Róbert barát vagyok csak.~ENDRE (felugorva)~Ah, úgy, igaza
124 4, 1 | RÓBERT~Hogyan, Felséges úr!~ENDRE~Csak úgy, atyám. De látja,
125 4, 1 | felségednek és ha ő nem találja.~ENDRE (szavába vágva)~Igaza van
126 4, 1 | Különös kérdés, Felséges úr!~ENDRE~Miért, atyám? Tudom, hogy
127 4, 1 | annyit, még iskolaéveimből.~ENDRE~Látott-e tehát lovat, mely
128 4, 1 | Hálátlan tanítás is lenne az.~ENDRE~Hálátlan, atyám, pedig az
129 4, 1 | van, onnan távozik a gond.~ENDRE (előre lépve Petrarchához)~
130 4, 1 | PETRARCHA~S mit mond a mese?~ENDRE~Badarságot, én nem hiszem,
131 4, 1 | rosszul járt különcködéseivel.~ENDRE (Taranto előre jő.)~Több
132 4, 1 | bamba lepe van, királyom!~ENDRE~Sok, herceg! (A zene kezdődik.)
133 4, 1 | Mindnyájan kerékbe állnak. Endre tapsol s a háttérben egy
134 4, 1 | vezetni.)~GILLET~El, el, Endre, el. (Zavar.)~ENDRE~Nem,
135 4, 1 | el, Endre, el. (Zavar.)~ENDRE~Nem, hagyj Gillet, hagyd
136 4, 1 | GILLET~El az Istenért.~ENDRE~Eressz. (Kivezettetik.)~
137 4, 1 | Bocsánat uraim s asszonyságaim, Endre megőrült.~MIND~Megőrült -
138 5, 1 | ördögi frigybe vonj. - Óh, Endre, bocsánatod jobban fáj,
139 5, 1 | ugyanazon percben, midőn Endre felett győzelmét ünnepelendi,
140 5, 2 | jelenés~(Keskeny szoba, Endre merengve ül egy kőpadon.)~
141 5, 2 | merengve ül egy kőpadon.)~ENDRE~Ismét alkonyodik - éltem
142 5, 2 | bíztam volna - úgy mondj el, Endre, úgy néked bukni kell. Óh,
143 5, 2 | kétségek átkos mérge forr.~ENDRE~Mit kívánsz tőlem, Philippa?~
144 5, 2 | Gillettől jöttem önt óvni.~ENDRE~Nem, nem Philippa, téged
145 5, 2 | világ örök tengelyénél.~ENDRE~El gyáva sajnálkozásoddal
146 5, 2 | trónját s nejét bitorolja.~ENDRE~Ha, ha! Dicső, felséges
147 5, 2 | megveté a hűtlen barátot.~ENDRE~Valóban első, kinek hódolatát
148 5, 2 | leventék! Büntetés alatt. (Be.)~ENDRE~Most mondd szemébe vádadat,
149 5, 2 | díjadat magad kívántad.~ENDRE (kezét fogva, jelentősen)~
150 5, 2 | barátom! Nagy kort élünk, Endre, mely felett csak óriási
151 5, 2 | rendületlen bizalom győzhet.~ENDRE~Te merő titok vagy Gilletem,
152 5, 2 | vár reám még alkonyatig. -~ENDRE~Gilletem! (Gillet el.) Ő
153 5, 2 | Róberttel.)~JOHANNA~Ah, Endre, el akarsz-e veszteni minket,
154 5, 2 | mint halálos kardcsapással?~ENDRE~Hogyan, Johanna? Én, ki
155 5, 2 | Kívül zaj.)~JOHANNA~Igen, Endre, midőn Gillet tőlem megvettetett,
156 5, 2 | csorda mint üvölt halálomért.~ENDRE~Iszonyú.~JOHANNA~Igen, Endre,
157 5, 2 | ENDRE~Iszonyú.~JOHANNA~Igen, Endre, neked csak egy szódba kerül
158 5, 2 | lehelletével fejedelmi életet kér.~ENDRE~Hah, Gillet, igaz tehát? -
159 5, 2 | szent frigye örök lesz.~ENDRE~Ah, Johanna, s előidézhetjük-e
160 5, 2 | hogy eljő. - (kívül zaj.)~ENDRE~Ígérem.~JOHANNA~Drága Endrém!~
161 5, 2 | Ígérem.~JOHANNA~Drága Endrém!~ENDRE~Sötét érzéssel, ah, Johanna,
162 5, 2 | meg az üvöltő vérkutyákat!~ENDRE (az ablakhoz fellépve)~Nápoly!
163 5, 2 | ablakhoz)~Bűnhődjék az áruló!~ENDRE~Megelégszel, királyné?~JOHANNA~
164 5, 2 | királyné?~JOHANNA~Köszönöm, Endre, megmentettél a bódultvérű
165 5, 2 | Aversában, Isten veled.~ENDRE~Isten veled! - (Johanna
166 5, 2 | leventék! - Itt tegyetek le. -~ENDRE~Óh, Isten, Gilletem! (Reáborul.)
167 5, 2 | GILLET~Hűségem pecsétje, Endre, e halál-seb. Te megtörted
168 5, 2 | maradt barát áldozatul esett.~ENDRE~Istenem! Mi szörnyű büntetésed,
169 5, 2 | pillanatig!~GILLET~Isten veled, Endre, lélegzetem fogy, hallgasd
170 5, 2 | Ne menj. (Int és meghal.)~ENDRE (nyugalommal fölemelkedik)~
171 5, 3 | vegyületben búcsúzóban, Endre házi öltözetben.)~ENDRE~
172 5, 3 | Endre házi öltözetben.)~ENDRE~Isten önökkel, urak, jó
173 5, 3 | TARANTO~Jó éjszakát, királyom!~ENDRE~Dajkámtól hallám egykor,
174 5, 3 | TARANTO~Mondják, királyom.~ENDRE~Én azt nem hiszem, mert
175 5, 3 | RÓBERT~Isten önnel, királyom!~ENDRE~Még egyet atyám, te tudsz
176 5, 3 | RÓBERT~Hogyan, királyom?~ENDRE~Tőled hallottam, úgy hiszem,
177 5, 3 | úgy, királyom? - Az igaz.~ENDRE~Lám, minő elsőséged van
178 5, 3 | aggasztó híreket hozok Budáról.~ENDRE~Aggasztó híreket Budáról?
179 5, 3 | első rohanást visszaveri.)~ENDRE~Bitor királyt kerestek,
180 5, 3 | Úgy rosszul jövétek, mert Endre áll előttetek, ki Isten
181 5, 3 | nyughatatlansággal, az álarcosok Endre méltóságos tekintete előtt
182 5, 3 | előtt meredten állnak.)~ENDRE~El tőreitekkel királytok
183 5, 3 | bátrak, díjatok elvesz!~ENDRE (eldobva a széket)~Ím, itt
184 5, 3 | Egy székre tántorog.)~ENDRE~Látjátok! Az ég ítélete
185 5, 3 | JOHANNA (borzadva)~El, el, Endre vére tapad ruhádon, bemocskolsz.~
186 Inf | Információ~NÁPOLYI ENDRE~CD-szöveg, Madách Imre összes
187 Inf | Imre összes művei~A Nápolyi Endre kézirata az OSzK kézirattárában
188 Inf | feljegyzései között a Nápolyi Endre c. drámára vonatkozóan a
189 Inf | Gábor):~SÁMSON (Nápolyi Endre)~Jellemek~Sámson. Erődús,
190 Inf | Egy másik pap, kit küld az Endre által megkért római pápa,
191 Inf | beleszeret a királynéba.~Endre jó barátja, ki elveszi a
192 Inf | ki elveszi a jó lányt. Endre mond, hogy legyenek boldogok,
193 Inf | titkait, s tennie kell.~Eddig Endre volt a jogban, neje örül,
|