Felvonás, jelenés
1 1, 2 | gyöngyét, Johannát. Isten! Mi boldog, ki külhonban is
2 1, 3 | kezöket tartva)~Így barátim! Mi egy örök, egy szent szövetséget
3 1, 4 | most a napok, én nem tudom mi, egy titkos érzés nem hágy
4 1, 4 | pillanatot vetett Endre reám, s mi hosszú oktatást tartott
5 1, 4 | egyetlen életen, Philippa, mi volna úgy az, mi kármentesítene
6 1, 4 | Philippa, mi volna úgy az, mi kármentesítene lemondásainkért?~
7 1, 4 | engem tévutakra vezetsz, mi volna hát, mi visszatartana
8 1, 4 | tévutakra vezetsz, mi volna hát, mi visszatartana örülni a tiltott
9 1, 4 | tiltott kéjek édenével, mi volna, mi a lemondás szent
10 1, 4 | kéjek édenével, mi volna, mi a lemondás szent hitét tartaná
11 1, 4 | hitét tartaná meg velünk. Mi volna, mi a mindennel szűkölködőnek
12 1, 4 | tartaná meg velünk. Mi volna, mi a mindennel szűkölködőnek
13 1, 4 | férfi. - Beszéljünk másról, mi szép est a mai, mint ragyognak
14 1, 4 | lantkísérettel.)~JOHANNA~Mi ez? Mi édes hangok, mint
15 1, 4 | lantkísérettel.)~JOHANNA~Mi ez? Mi édes hangok, mint érintik
16 1, 5 | szépen ége, mint ma, míg mi csak egymásban élve, nem
17 1, 5 | Taranto, könyörüljön.~TARANTO~Mi édes visszhang ez a multból.
18 1, 5 | sokat engedsz meg magadnak, mi nékem bút okoz, a magyar
19 1, 5 | viseleteden zúg.~JOHANNA~Anyám - mi - én - itt.~PHILIPPA~Estveli
20 1, 5 | Alkalmasint.~PHILIPPA~S mi nem édesebben töltöttük-e
21 1, 5 | örökkévalóság, s benne semmi, mint mi és szerelmünk.~JOHANNA~Mennyit
22 1, 5 | Johanna sikolt.)~TARANTO~Mi ez?~BARÁT~Fegyvertárs és
23 1, 6 | az igazi színnel.~ENDRE~Mi tehát panaszod?~ARSZLÁN~
24 1, 6 | dolog, hisz majd végeznénk mi az olasz cinegékkel amúgy
25 1, 6 | martalékra a farkas, nem tudom, mi keresetben van.~ENDRE~Távozz,
26 1, 6 | itt az udvarnál?~CABANIS~Mi volna más a szolgának, mint
27 1, 6 | ENDRE~Egy negyed után, mi hosszú idő a vágyó kebelnek.
28 2, 1 | semmivé oszolt. S a könnyek mi kevesek, a keserűség szülte
29 2, 1 | szokás könnyeit levonjuk, s mi könnyen leszáradnak azok
30 2, 2 | CABANIS~Úgy, úgy elfelejtém, mi rövid a nagyok emlékezete.
31 2, 2 | beszélje el ön néki, Philippa, mi ártalmasak a szépségnek
32 2, 2 | nagy árt kívánnék azért, mi majdnem munka nélkül jött.
33 2, 2 | egy test-e a nő és a férj, mi kegyetlen férj lenne tehát,
34 2, 2 | Ládd fiam, nem mondtam-e, mi lesz a jövevény hálája,
35 2, 3 | Artúr kimegy.)~TARANTO~Mi szép ön ma ismét királyné,
36 2, 3 | RÓBERT~Lehetetlen.~TARANTO~Mi kéj lenne nézni önt egy
37 2, 5 | ERZSÉBET~Gyermekem!~ENDRE~Mi édes hang! Mi szent emlékek
38 2, 5 | Gyermekem!~ENDRE~Mi édes hang! Mi szent emlékek kapcsolvák
39 2, 5 | megy át a színen.)~ERZSÉBET~Mi ez? Magyarország királynéját
40 2, 5 | itt helyed, öntsd ki ide, mi kebledet nyomja. Óh! Kinek
41 3, 1 | Sanchia jő) De ki jő, mi szép, mi bájoló teremtés
42 3, 1 | Sanchia jő) De ki jő, mi szép, mi bájoló teremtés és mégis
43 3, 1 | az udvar.~ENDRE~Sanchia! Mi kedves név ily szép alaknak -
44 3, 1 | nyugalomnak. (Kezét fogva.) Mi szép vagy így, óh, a lány
45 3, 1 | örökké szeretni.~SANCHIA~Mi volna a nő, királyom! Ha
46 3, 1 | bíbor, váltságod minden, mi édes életünkben, rólad lepattan
47 3, 1 | szerelem.~SANCHIA~Istenem, mi sötét kép.~ENDRE~Úgy van,
48 3, 1 | csak én kesergenék.~ENDRE~Mi szép, mi szokatlan hang
49 3, 1 | kesergenék.~ENDRE~Mi szép, mi szokatlan hang ez e bűnök
50 3, 1 | ez e bűnök csarnokában, mi kedves nemtő a vétkek súlya
51 3, 1 | többé nem kecsegtet.~ENDRE~Mi édes ily kebelben az ifjú
52 3, 1 | királyom, mindenre kérem, mi szent előtte, hallgassa
53 3, 2 | elment, megfoghatatlan, mi szép volt mint angyal, ki
54 3, 2 | ki a halandót óvni jő. De mi ez ismét? Mi zaj riaszt
55 3, 2 | óvni jő. De mi ez ismét? Mi zaj riaszt fel álmaimból,
56 3, 2 | élvezni kéjperceinket. Óh, mi kevesek pedig e percek,
57 3, 2 | melyekért élni érdemes, mi hosszú keserveken keresztül
58 3, 3 | nap. Vajmi szép az élet, mi édes élni, ha még oly ifjú
59 3, 3 | ha még oly ifjú a kebel, mi szörnyű a sötét halál! De
60 3, 3 | jőj ki.~SANCHIA~Ah, atyám! Mi szörnyű vagy, így sosem
61 3, 3 | vagy, mint ég homlokod, mi lázasan hullámzik a hókebel.~
62 3, 4 | szabad, mint bárki más, mi kéj lesz karjaiban. De ha
63 3, 4 | szabad, ő jó, ne tudja meg, mi ördög vagyok. De csitt,
64 3, 4 | halhatatlanságról álmodott, ha, ha! Mi nyugalmasan fekszik itt
65 3, 4 | gyűrűjében ez egyremegy. Mi magas országtudományi okokban
66 3, 4 | nemzedékek bukásodat, s mi alacsonyan fekszik az, de
67 3, 4 | dúljatok fel villámok mindent, mi él, s a feltárt sírokban
68 3, 4 | nézz le Isten népedre, mi nyomorú az. (Elrohan.)~~
69 3, 5 | leszek általad.~GILLET~De mi ez? Egy holt tetem.~ENDRE~
70 4, 1 | örvényt.~ENDRE~Érzeni szép; mi az élet költészet nélkül,
71 4, 1 | valóság rideg napjaiban mi érzetinket kielégíteni képes,
72 4, 1 | érzetinket kielégíteni képes, mi reményinknek megfelel.~ENDRE~
73 4, 1 | ha, ha, ha van valami, mi emlékemet foglalkoztatja,
74 4, 1 | terveimet. Átkozott tettetés, mi nehezen tudtam kicsikarni
75 4, 2 | JOHANNA~S nem tesszük-e ezt mi is? Nem teszi-e ezt a nagy
76 4, 2 | az arany zsinórt?~TARANTO~Mi boldog lesz, ki e szép művet
77 4, 2 | talán - nem érzi-e keble, mi közel állunk a pillanathoz,
78 4, 3 | esküdj az égre, mindenre, mi szent előtted, leányod emlékére
79 4, 3 | Leányom emlékére - óh, pokol, mi húrt pendíte meg ön szívemben,
80 4, 3 | GILLET~Elégtelenek levénk-e mi már kibontakozni sorsunk
81 4, 3 | Végrendeletem átok az embereknek, mi egymásnak mitsem köszönhetünk,
82 4, 3 | tett. Királyné!~PHILIPPA~Mi síri hang ez?~CABANIS~Királyné!
83 5, 1 | nem merem meggondolni, mi szörnyen vétkezém ellene. -
84 5, 1 | máris átkozódol, óh, pedig mi kis részét ismered csak
85 5, 1 | nyugtot nem adna ott is. Mi jóvátehető, tegyük meg anyám,
86 5, 1 | megmentheted talán még, óh, mi könnyű lenne kimúlásom,
87 5, 2 | ha egy oroszlán elesik, mi számtalan féreg vesz életet
88 5, 2 | vigasztaló hitemet beléje. Vajh mi örömmel tenném azt. - De
89 5, 2 | áldozatul esett.~ENDRE~Istenem! Mi szörnyű büntetésed, a tátongó
90 5, 2 | közöttünk, pedig ez vajh mi páros bíró, mely a győzőt
91 5, 3 | vétkes nem lehet. - Hah! Mi zaj! (Az ajtón kocogás.)~
92 5, 3 | lankad.) Ördög és pokol mi ez? Világot, világot emberek!
93 5, 3 | Johannát át akarja ölelni)~Hah! Mi hideg ölelésed, Johanna!~
94 5, 3 | ölelésedért a szörnyű ár?~JOHANNA~Mi gúnyosan kacagsz fel, Taranto,
95 5, 3 | férjgyilkos vagy?~JOHANNA~Mi ez, Taranto! Így jutalmazol-e
96 Inf | trón ragyog kedvesen, de mi ismerjük, rossz faszék. -~
97 Inf | mondják a gazok: Oh, hisz mi jó barátok vagyunk. Csalják
|