Felvonás,  jelenés

 1  1,  1 |     gyalázatot? Óh, lennék férfi, s te asszony a guzsalynál!~DURAZZO~
 2  1,  1 |   intéseitől országok sorsa függ, s te sötét zugolyból lesed pillantásait,
 3  1,  2 |            nevelni valósíthassam. - Te legdrágább birtokodat bíztad
 4  1,  3 |            atyám! - Óh, hisz tudom, te az embereket boldogoknak
 5  1,  3 |            kékboltú világot. Tudom, te is száműzni vágyod az irigység
 6  1,  3 |         felette.~ENDRE~Atyám! Ugye, te nem gondolod ezt? Te nem
 7  1,  3 |          Ugye, te nem gondolod ezt? Te nem hiszed, hogy az élet,
 8  1,  3 |             legyen.~BARÁT~Úgy, úgy! Te hálátlan gyermekül megtagadod
 9  1,  4 |  lemondanunk.~JOHANNA~Ah, Philippa, te engem tévutakra vezetsz,
10  1,  5 |           élni nem tudunk már, mint te jó királyné.~JOHANNA~Ah,
11  1,  5 |       Johannát bevezeti.) Philippa, te őrködsz, a herceg gazdag. (
12  1,  6 |    mindenfelől keletkeznek ellened; te voltál az, ki az egész udvar
13  2,  1 | feleslegessé lőn e vigalom lakában. Te jó vagy, te gyermekül tűrted
14  2,  1 |        vigalom lakában. Te jó vagy, te gyermekül tűrted az agg
15  2,  1 |              ENDRE ~Nem, nem anyám! Te igen fekete színekben látod
16  2,  2 |            TARANTO~Mit tennél tehát te?~ARTÚR~Én megragadnám üstökét
17  2,  2 |       ártatlanság nevében. (Félre.) Te, te légy frigyesem, egyetlenség
18  2,  2 |   ártatlanság nevében. (Félre.) Te, te légy frigyesem, egyetlenség
19  2,  2 |       Cabanis, én téged nem értlek, te ki a pénznek élsz, ki csillogásáért
20  2,  2 |           álarcosbált rendezünk el, te őt elragadod; Endre s Johanna
21  2,  2 |           azaz megegyezett.~ARTÚR~S te?~CABANIS~Hallgattam, menni
22  2,  3 |            JOHANNA~Szegény Marszán, te grófsági szabadalmaid oklevelébe
23  2,  3 |     kebelhez, és minden kiviláglik. Te ön árnyadban nem látod a
24  2,  4 |              hogy mindezt nem tevéd te, de ők, kiket barátidnak
25  2,  4 |          sugallta neked, ezek nem a te gondolatid, ő, ki életét
26  2,  5 |          ment.~ERZSÉBET~Nem, Endre! Te habzol, te állásodat takarni
27  2,  5 |     ERZSÉBET~Nem, Endre! Te habzol, te állásodat takarni igyekszesz,
28  2,  5 |      keresztül hatott. Ugye, Endre! Te boldogtalan vagy. (Endre
29  3,  1 |       kedves név ily szép alaknak - te elpirulsz, te szemed csillagit
30  3,  1 |             alaknak - te elpirulsz, te szemed csillagit földre
31  3,  1 |             szakít.~ENDRE~Úgy tehát te már szeretsz, (Csend.) értelek,
32  3,  1 |            ne titkold előttem, hisz te nem vagy, nem lehetsz rossz
33  3,  1 |           meg első kérésemet.~ENDRE~Te kérsz s csak kívánnod kellenék,
34  3,  2 |              nincs senkinek is. Ah, te is itt, Cabanis! Te, ki
35  3,  2 |             Ah, te is itt, Cabanis! Te, ki minden bűntettben található,
36  3,  2 |              mint fekélyen a varjú. Te, ki mérges lehelleteddel
37  3,  3 |     csakhamar tágulnia kell és újra te fogsz uralkodni, királyi
38  3,  3 |            ő néki nem véthetett. De te áldozatot kívánsz , ím itt
39  3,  3 |         hisz én megtiltottam neked, te jó leány vagy. Hány az óra,
40  3,  3 |              hogyne lennék az, hisz te szeretsz, leányom. Ugyebár
41  3,  3 |          terem.~CABANIS~Fogansz, ha te üdvöd kárhozatomban.~TARANTO~
42  3,  3 |           jő.)~SANCHIA~Óh, Arszlán! Te ugye meg tudnál halni királyodért,
43  3,  3 |         királyodért, igen, Arszlán, te meg tudnál, hisz a magyar
44  3,  3 |        minden bája, minden reménye, te lemondva mindezekről kész
45  3,  3 |           elűzni a gond fellegeit s te lemosolyogtad azokat - kebleden
46  3,  3 |        előérlete.~ARSZLÁN~Sanchiám, te beteg vagy, mint ég homlokod,
47  3,  5 |            mégis a cselek ellenére, te megkoronáztatol.~ENDRE~S
48  3,  5 |            Sanchia! Dicső teremtés, te jobb sorsra voltál érdemes,
49  3,  5 |       költözél angyal testvéridhez. Te tévedésből jövél ez álnok
50  3,  5 |          GILLET~Endre, az Istenért! Te fájdalmadtól elragadtatol,
51  4,  1 |          üvöltnek-e fejeitek körül? Te reszketsz, - te is, te is -
52  4,  1 |     fejeitek körül? Te reszketsz, - te is, te is - ha, ha, ha van
53  4,  1 |              Te reszketsz, - te is, te is - ha, ha, ha van valami,
54  4,  3 |          súlya nyomhat, Cabanis, de te megmentéd a királyt s mindent
55  5,  1 |             ki őt elárulá! - Anyám, te engem szörnyen rászedhetél,
56  5,  1 |             Szörnyű! Szörnyű!~ÁGNES~Te elborzadol, elfordulsz anyádtól,
57  5,  1 |          ércért tudja odadni.~ÁGNES~Te máris átkozódol, óh, pedig
58  5,  2 |            Gilletem, elárulál-e hát te is? - Te, kire üdvömet bíztam
59  5,  2 |             elárulál-e hát te is? - Te, kire üdvömet bíztam volna -
60  5,  2 |  rendületlen bizalom győzhet.~ENDRE~Te merő titok vagy Gilletem,
61  5,  2 |          hallgatásodon, óh, hisz ha te is elárulsz, akkor testvér
62  5,  2 |         kerül lecsendesítni őket, s te megölted azt, kit hozzád
63  5,  2 |      Arcodon a halál sápadása leng, te meghalsz - s én? - Óh, sors!
64  5,  2 |       pecsétje, Endre, e halál-seb. Te megtörted a határtalan bizalmat,
65  5,  2 |          Nyugodj békével, hű barát! Te boldog vagy a pályabérnél,
66  5,  3 |              ENDRE~Még egyet atyám, te tudsz ugyebár két alakban
67  5,  3 |           nem pirul. Nyugtató álom, te álnok barát, ki búcsút veszel
68  5,  3 |          változó arcú szerencsével, te is elhagysz. (A kárpitot
69  5,  3 |           TARANTO~Nem, nem Johanna, te bizgattál fel, te voltál
70  5,  3 |          Johanna, te bizgattál fel, te voltál a bűnös. (Sötéten
71 Inf    |              tudsz-e szeretni? Nem, te sem tudsz." Taranto szól