Felvonás,  jelenés

 1  2,  1|       jő jobbfelől.) Ah, anyám!~SANCHIA~Én örök búcsút jövék venni
 2  3,  1|     lelkem fenekén fogansznak. (Sanchia jő) De ki jő, mi szép, mi
 3  3,  1|        Megszólítom. Drága szép?~SANCHIA~Királyom!~ENDRE~Áldást kívánnék
 4  3,  1|     néked arra szükséged nincs.~SANCHIA~Igen kegyes, királyom!~ENDRE~
 5  3,  1|          nevedet mondd, lányka.~SANCHIA~Sanchiának hív az udvar.~
 6  3,  1|  Sanchiának hív az udvar.~ENDRE~Sanchia! Mi kedves név ily szép
 7  3,  1|         rózsának illatja nincs.~SANCHIA~Ön hízelg, királyom, ki
 8  3,  1|          hűn s örökké szeretni.~SANCHIA~Mi volna a nő, királyom!
 9  3,  1|    legszebb leánya, a szerelem.~SANCHIA~Istenem, mi sötét kép.~ENDRE~
10  3,  1|    távol föld embere nem látja.~SANCHIA~Vajh, ha egy világnak szenvedéseit
11  3,  1|        minden hatalma képtelen.~SANCHIA~Ne vegye el szent hitemet,
12  3,  1|     mint itt, semmit nem lehet.~SANCHIA~Ah, ön igen-igen boldogtalan
13  3,  1|         álmait újra megtalálni.~SANCHIA~De királyom! Nekem lenne
14  3,  1|       ismét egy csalódás, mondd Sanchia, ugye küldtek, ne titkold
15  3,  1|      mindezekre már eltompulék.~SANCHIA (neheztelve)~Királyom! Nem
16  3,  1|     nézve bűnösnek tarthatálak.~SANCHIA~Hallgassa meg tehát királyom,
17  3,  1|     kívánnod kellenék, leányka.~SANCHIA~Úgy tehát bizonyságul annak,
18  3,  1|     viráglepelt varázsolna reá.~SANCHIA~Mostan ne erről, ígérje
19  3,  1|    gyermekként reszket élteért.~SANCHIA~Végszándéka ez, királyom
20  3,  1|       Nem Sanchiám, ez egyszer.~SANCHIA (hirtelen)~Királyom, ha
21  3,  3|     bútorozva, két oldalt ajtó, Sanchia nyugtalanul jár fel-le).~
22  3,  3|        nyugtalanul jár fel-le).~SANCHIA~A gyönyörű regg újra felmosolyg,
23  3,  3|      Sanchiám, kedves Sanchiám!~SANCHIA~Ah, atyám! (Ölelkezés.)~
24  3,  3|          Hány az óra, Sanchiám?~SANCHIA~Hat múlt, atyám!~CABANIS~
25  3,  3|    kinek kívüled nincs semmije.~SANCHIA~Jól van, atyám!~CABANIS~
26  3,  3|      parancsimat - Isten veled.~SANCHIA (kifelé megy)~Viszonlátig
27  3,  3|      CABANIS~Leányom, Sanchiám!~SANCHIA~Parancsolsz?~CABANIS~Az
28  3,  3| szerezni nem bír. Isten veled. (Sanchia kifelé.) Sanchia! Míg nem
29  3,  3|        veled. (Sanchia kifelé.) Sanchia! Míg nem hívlak, ne jőj
30  3,  3|      Míg nem hívlak, ne jőj ki.~SANCHIA~Ah, atyám! Mi szörnyű vagy,
31  3,  3|      leányom. Ugyebár szeretsz?~SANCHIA~Atyám!~CABANIS~Becsülsz,
32  3,  3|         leányom, Isten veled. ~(Sanchia el, Taranto jön.)~CABANIS~
33  3,  3|  szabadság.~(Elmennek, Arszlán, Sanchia jő.)~SANCHIA~Óh, Arszlán!
34  3,  3| Elmennek, Arszlán, Sanchia jő.)~SANCHIA~Óh, Arszlán! Te ugye meg
35  3,  3|       odaadni lenne dicsőségem.~SANCHIA~S ha e földön egy szerető
36  3,  3|       választani.~ARSZLÁN~Igen, Sanchia, nem tartanám különben magamat
37  3,  3|         szerelmedre érdemesnek.~SANCHIA~Köszönöm Arszlán, ezt vártam
38  3,  3|     ARSZLÁN~De miért ily búsan, Sanchia? Máskor, ha beleunva a világ
39  3,  3|       szinte én is elkeseredem.~SANCHIA~Vannak percek az életben
40  3,  3|        romlott udvar közepette.~SANCHIA~Mondd Arszlán igazán, ha
41  3,  3|   kedvelem, így inkább távozom.~SANCHIA~Úgy vegyünk tehát búcsút,
42  3,  3|        ARSZLÁN~De miért sokára?~SANCHIA~Sokára Arszlán, de nem örökre.~
43  3,  3|     kötelesség tőle elszakaszt.~SANCHIA~Gondolj tehát olykor Sanchiádra,
44  3,  3|    lázasan hullámzik a hókebel.~SANCHIA~Úgy - nem, nem Arszlán,
45  3,  3|      Isten veled, de hová mégy?~SANCHIA~Dicsőbb hazába, viszontlátig
46  3,  4|     csendesen, most vagy soha.~(Sanchia Endre köntösében s kalapjában
47  3,  4|      föllép, Cabanis leszúrja.)~SANCHIA~Isten!~CABANIS~Átok reád -
48  3,  4|      lehelek márvány homlokára. Sanchia! Szegény atyád kér! (Felugrik.)
49  3,  5|      volt szánva. (Föltakarja.) Sanchia! Dicső teremtés, te jobb