1009-csupa | dacar-felej | felek-homlo | honab-kiser | kisle-menth | mento-rem | reme-tekin | telje-vonta | vonul-zugol
Felvonás, jelenés
1502 1, 4 | semmi, mint a csillagok honában csapongó sóvár szeszély.~
1503 1, 6 | szeretett királyunk fiát ez új honba kísérendők, a királyi ház
1504 1, 2 | jövék közétekbe, egy drága honból, mely annyiszorta kedvesebb
1505 3, 5 | Gillet, kinek barátja s honja van, az nem lehet boldogtalan.~
1506 4, 1 | azon átkozott szokás, hogy honomban a király parancsol udvarának,
1507 3, 1 | világa, melyben egyedül honos, vedd tőle ezt el és nyomorúbb
1508 3, 1 | hivatása, rózsákat kötni a hősök homlokára. Szerelem a nő
1509 3, 3 | bűntudat terhelné az ez áron hosszabbá nyújtott életet, nem volna
1510 1, 4 | Azt nem, Philippa, de oly hosszúk most a napok, én nem tudom
1511 Inf | megy hozzá, csak a nagyhírű hőst szereti benne. Örökös szerelmeteskedésben
1512 4, 2 | egy asztal írószerekkel hozatik be, Róbert írásokkal s Johanna
1513 4, 2 | ijesztéseül s kegyelem reményéből hozatott.~JOHANNA~Voltak pör alatt?~
1514 4, 1 | legszebb jóslatoddal sem hozhatsz.~PHILIPPA~Isten velünk.~(
1515 4, 1 | hirtelenkedésével veszélybe hozná finomul szőtt terveimet.
1516 5, 3 | ajtót, aggasztó híreket hozok Budáról.~ENDRE~Aggasztó
1517 2, 3 | belépnek.)~JOHANNA~Isten hozta önöket, urak! (A püspöknek
1518 2, 2 | oktalanságokkal, szólj inkább, hoztál-e jó hírt.~CABANIS~S mit kapok,
1519 2, 2 | CABANIS~S mit kapok, ha hoztam?~ARTÚR~Utálatos, haszonleső
1520 1, 6 | PHILIPPA~Bocsánatot, de úgy hozza magával az udvari rend.~
1521 1, 1 | gúnnyal)~Úgy, úgy! Szegődj hozzájuk szolgául is, míg ők trónodon
1522 5, 2 | Gilletet fegyver-ravatalon hozzák be több magyar leventék.)~
1523 1, 5 | honába tér. De jőjj ide hozzám, keblemhez, hol összever
1524 5, 2 | bár kevésbé ékes beszédű, hűbb barátja mégis magasztalt
1525 5, 2 | Hah, Johanna! ~(Johanna hüledezve jő Róberttel.)~JOHANNA~Ah,
1526 5, 2 | labdaként hányatom a sors hullámitól. (Kívül zaj.)~JOHANNA~Igen,
1527 3, 3 | ég homlokod, mi lázasan hullámzik a hókebel.~SANCHIA~Úgy -
1528 1, 3 | fordulat?~BARÁT~Rossz földbe hullattak az Isten igéi. - Uram, én
1529 3, 4 | tágulj föld, szakadj le ég, hulljatok le örök csillagok, én gyermekemet
1530 3, 1 | boldogabbat határtalanul, hűn s örökké szeretni.~SANCHIA~
1531 Inf | található, jelzete: 2066 Quart. Hung. 31 levél, címlap hiányzik.
1532 1, 4 | érintik a szívek legrejtettebb húrjait. - Igen, szívben kélt e
1533 4, 3 | emlékére - óh, pokol, mi húrt pendíte meg ön szívemben,
1534 1, 6 | kísérendők, a királyi ház iránti hűségből, magyar becsülésből tevénk.~
1535 4, 2 | igen beavatta, s félek, hűsége csak álszín, lép, melyre
1536 2, 3 | JOHANNA (Sanguinettohoz)~Önnek hűségében helyzem bizalmamat, Provence-i
1537 5, 2 | ragadtál, szent záloga ez hűségednek a vészek napjaiban. De ez
1538 5, 2 | sors! Minek élek én!~GILLET~Hűségem pecsétje, Endre, e halál-seb.
1539 5, 2 | hogy az álnok világban hűt találtam. (Kürt.) Aversába
1540 Inf | örül ürügyet találni férje hűtlenségében.~Rabszolga. A körülmények
1541 2, 1 | Vannak, kik hasznot szeretnek húzni a zavarból, kik átkos nadályokul
1542 4, 1 | azon hamis következtetést húzza az író, hogy rosszul cselekedett,
1543 Inf | Madách Imre összes művei (I-II. k., Bp. Révai, 1942) első
1544 3, 1 | venné észre az alant viruló ibolyát, hol rózsák díszelegnek.~
1545 1, 1 | többé. - De hogyha az ifjú idegent egy félvilág csodálja, meg
1546 2, 5 | gyermekem? Hol tőlem az idegentől is kívánható tisztelet megtagadtatik.~
1547 2, 5 | Ötödik jelenés~(Kis ideig a színpad üresen marad,
1548 1, 6 | tehát a magyarok Istenének idejében soha árulóvá, ha nemzetem
1549 5, 2 | veszély, melyet egy áruló idéze elő. Térjetek haza polgárok
1550 2, 4 | bosszú, rémképedet miért nem idézhetem elő, hogy uraljon lelkemen,
1551 1, 5 | elveszett korányból még idézni egy pillanatot, csak egyet
1552 1, 5 | Ah, de az Istenért, ily időben, távozzon, herceg, kérem,
1553 5, 2 | többé, mint egykor szebb időkben, oly fellengző ragyogású
1554 Inf | az -and, -end jeles jövő időket, s a fiatal Madáchra jellemző
1555 1, 5 | nem édesebben töltöttük-e időnket, mint azt imákkal tettük
1556 5, 1 | legbensejét, mely számolható időre úgy elönti a kebel minden
1557 5, 2 | király, de meg fogja ismérni idővel, hogy Philippa bár kevésbé
1558 2, 2 | védeni.~(Cabanis jő, s az ifjakhoz lép.)~DURAZZO~Ah, Isten
1559 1, 4 | őt.~PHILIPPA~Hogyan? Oly ifjan gyémántüregbe lezárva, mit
1560 2, 3 | bűn, ön mérges mételyét az ifjúi kebelbe akarja önteni. És
1561 1, 2 | trónomat foglaljam el, hogy ifjúságom szent álmait, népemet naggyá,
1562 4, 1 | éppen megszűnik. Johanna az ifjúságot ábrázolja, Taranto mint
1563 3, 3 | jobban kiemeljék.~ARSZLÁN~Igazad van Sanchiám! Téged is azért
1564 1, 6 | barátság; ki kell indulnom az igazi színnel.~ENDRE~Mi tehát
1565 4, 1 | magát a város órái szerint igazítni, s innen azon hamis következtetést
1566 1, 3 | földbe hullattak az Isten igéi. - Uram, én ártatlan vagyok
1567 3, 1 | siket fülekbe zengnek-e el igéim? Változtat a mindenható
1568 5, 2 | Aversába hívsz? Jó, én megyek, ígérkezém. A jövő eseményeit sötét
1569 4, 1 | csontváz, melynek bíbor ajkai, igéző keble lerohadtak, melynek
1570 4, 1 | dalba öntetett érzés nem igézőbb, a nő nemcsak tökélyeit
1571 2, 5 | habzol, te állásodat takarni igyekszesz, óh, de azon a szerető anyai
1572 Inf | találták (első megjelenés: MÖM II. kötet, 718-721. l., szerk.
1573 3, 1 | elrezeg, míg csarnoktokba ér. Ijesszétek el kebletektől a lelkiismeret
1574 4, 2 | világos, a halálítélet inkább ijesztéseül s kegyelem reményéből hozatott.~
1575 1, 1 | Megállva.) Halhatatlanság? Illat, mely a lehullt virágot
1576 4, 1 | ha a virág napnak áldozza illatát, melytől életet nyert. Vehetni-e
1577 3, 1 | reá, a festett rózsának illatja nincs.~SANCHIA~Ön hízelg,
1578 1, 6 | már csak Nagyságos Urunkat illeti.~ENDRE (félre)~Óh, fájdalom,
1579 1, 6 | hazánkat gyalázzák; ha minket illetne a dolog, hisz majd végeznénk
1580 3, 1 | kérelmed csak engem illet, illetné-e tehát vesztem is kebledet.
1581 2, 4 | király, nőd vendégeit szebben illett volna üdvözölnöd.~ENDRE~
1582 2, 5 | királynéját nem méltatja-e Nápoly illőbb fogadásra; itten király-e
1583 4, 1 | folytatá a pályát.~TARANTO~Sok ilyen bamba lepe van, királyom!~
1584 1, 3 | királyi elmét, hogy benne imádjuk végtelen és örök hatalmát.
1585 1, 5 | Ha! Éljen aki él, ráérünk imádkozni, ha élni nem tudunk már,
1586 1, 5 | röpül.~JOHANNA~Igen, anyám! Imádkozunk. -~SANCHA~Úgy kedves leányom -
1587 2, 2 | tudja, mit tesz lemondani az imádottról, úgy tegye meg ezt értem.~
1588 1, 3 | TARANTO~Ámen! De itt az az imádság keveset segít. Itt tenni
1589 1, 5 | üdvét előmozdítani, - s az imádságot megosztani oly édes, mondá
1590 1, 5 | itt.~PHILIPPA~Estveli imádságunkat végezénk királyné, a természet
1591 1, 4 | fénylő pilléktől szabadon s imádva ragyoghatott volna.~JOHANNA (
1592 1, 5 | töltöttük-e időnket, mint azt imákkal tettük volna?~JOHANNA~Édesebben.~
1593 3, 1 | a mindenható ég is buzgó imákra örök betűin s ön, király,
1594 1, 2 | siessünk, hálákat adni buzgó imával - mert csak az amit Istenben
1595 1, 4 | tetszett hát regém, melyet imént beszéltem?~JOHANNA~Az aranyhajú
1596 1, 2 | boldogsága adott, fürteimen immár az idő moha fehérlik, országgondok
1597 5, 1 | is Durazzo; a nagyravágy incselkedő ördöge.~DURAZZO~Szörnyű!
1598 4, 2 | JOHANNA~Úgy, itt újra pört nem indítunk, ide vélek.~RÓBERT~Ha úgy
1599 1, 1 | komolyan jár fel s alá, Ágnes indulatos beszéd közt egyik ülésről
1600 1, 1 | megelégedés.~ÁGNES (mindég növekvő indulattal)~Óh, Ágnes, a Perigordok
1601 1, 6 | komaság, barátság; ki kell indulnom az igazi színnel.~ENDRE~
1602 4, 1 | látható, jelenik meg, gyászos induló.) Sápadtok ugye, a bűntudat
1603 Inf | Információ~NÁPOLYI ENDRE~CD-szöveg,
1604 3, 4 | közelg. Csendesen jő, térdei ingadoznak, arcát eltakarja, bűneit
1605 3, 3 | CABANIS~Nem herceg, ez nem ingerel, ez kis ár üdvömért.~TARANTO~
1606 Inf | Sámsonné szeretője, hogy interesszáljon, hideget játszik. ~A selyembogár
1607 1, 1 | egy félvilág csodálja, meg intéseitől országok sorsa függ, s te
1608 5, 2 | velem jő, király!~GILLET~Intettelek, nem hallgatál. (Kidobva
1609 5, 1 | száll.~DURAZZO~Óh, Isten, intézkedésid titkosak, de szörnyűk, mint
1610 4, 2 | törvény szól ellene. (Johanna ír.)~JOHANNA~Tovább ez?~RÓBERT~
1611 3, 1 | vetendi - hogy holtig hű valék iránta. Jó éjszakát. (Sebesen el.)~~
1612 2, 2 | tehát adós a gróf, én csak irántai szeretetből tevém ezt, ki
1613 3, 1 | hogy nem egészen közömbös irántam, ön meghallgatandja ugye
1614 4, 3 | végezz ki.~GILLET (az írásokat átnézve)~El, el Arszlán,
1615 4, 2 | írószerekkel hozatik be, Róbert írásokkal s Johanna jő.)~RÓBERT~Többrendbeli
1616 1, 3 | mindig elmerülve)~Legyen irgalmas hozzá az ég, én rajta nem
1617 1, 6 | gazdagabb vagy soknál, kit irigyel a kába tömeg boldogítni
1618 1, 1 | most idegen bitorol. Ne irigyeld őt, anyám, kényelmetlen
1619 1, 1 | hiszed, hogy boldog csak az irigyelt lehet.~~
1620 1, 5 | annyiszor édesebb, hogy oly irigyen kell őrzenünk az irigy világtól.~
1621 1, 4 | gyémántüregben? Ah, Philippa! Én irigylem őt.~PHILIPPA~Hogyan? Oly
1622 3, 3 | ne menj ki, ily kincset irígylenének a szolga Cabanisnak, s elrablanák
1623 2, 2 | arannyal hímezett köntös, irigyli tán a balga, ki nem tudja,
1624 2, 2 | mert ember lennék - vagy irigyli-e nékem nyomorú kárpótlásomat?~
1625 1, 3 | te is száműzni vágyod az irigység fondor kígyóit, hogy legyen
1626 4, 2 | JOHANNA~Ide velek, hagyj írjam alá.~RÓBERT~Hároman történetes
1627 4, 1 | következtetést húzza az író, hogy rosszul cselekedett,
1628 4, 3 | CABANIS~Itt, Gillet, vedd irományimat, belőlök minden kiviláglik.
1629 4, 2 | reggel lesz, egy asztal írószerekkel hozatik be, Róbert írásokkal
1630 1, 3 | hogyan ha ellenségit ki nem irtod. Ha felejtve hatalmad, világi,
1631 1, 2 | öröm napja, legyen vörösre írva az ünnepek sorában. Nyíljon
1632 4, 1 | RÓBERT~Amennyit annyit, még iskolaéveimből.~ENDRE~Látott-e tehát lovat,
1633 5, 1 | óh, pedig mi kis részét ismered csak a bűnnek, mely mázsányi
1634 1, 6 | volna.~ENDRE~Atyádat nem ismeréd?~CABANIS~Mondtam, hogy az
1635 3, 5 | boldogtalan.~GILLET~Most ismerek a régi Endrére ismét, kinek
1636 4, 1 | Petrarcha előre jő.)~ENDRE~Ismerem én ön költeményeit, ön csupa
1637 4, 1 | Durazzóhoz.)~Tenyerét ide, drága ismeretlen, boldog jövőt, szép jövőt
1638 3, 1 | Óh, királyom! Önök nem ismerik a szerelmet, a férfiú életében
1639 Inf | trón ragyog kedvesen, de mi ismerjük, rossz faszék. -~A barátságban
1640 5, 3 | jó! De csábítói rosszak, ismérjük a bizgatókat, ők lakolni
1641 3, 3 | mosolygóbb életet tanultam ismerni és most? Tudja Isten, hogy
1642 5, 2 | megbocsátom, király, de meg fogja ismérni idővel, hogy Philippa bár
1643 4, 1 | elkészíték már.~DURAZZO~S Máriám ismértető jele?~PHILIPPA~Fehér öltözet,
1644 5, 3 | hallám egykor, herceg, a vén Isoldtól, hogy azokat, kiket megjegyzett
1645 5, 2 | beléd, mint gyermek hisz Istenében, nem zúgolódom hallgatásodon,
1646 4, 1 | istene is áldozik a kegy - isteneknek?~GILLET~Vértem, mely dacol
1647 3, 1 | király! A szeretet nagy istenére kérem önt.~ENDRE~Nem Sanchiám,
1648 1, 2 | ültetem olajággal s őrül a had istenét állítom oldalához. Hogy
1649 3, 1 | Áldást kívánnék reád a kegy istenétől, de néked arra szükséged
1650 4, 1 | csakhamar ifjú nejét a harcok istenével?~(Elvonulnak. Endre Róbert
1651 3, 4 | ölnyi sír. El rossz fekély, Istennek gondolád magad a teremtés
1652 4, 2 | súlya nyom, látván, hogy Istennél létezik igazság! (Szelíden.)
1653 4, 1 | nem-e választá a szerelem istennője is őt annyi közül.~TARANTO~
1654 1, 3 | legyünk. Képére teremte kis istenül a világ közepette, szent
1655 5, 1 | változtatva az életnedveket, iszonyúan sodorja az elevenholt áldozatot,
1656 2, 2 | asszony, ha alkalmasnak ítél.~PHILIPPA~Alkalmasnak, óh,
1657 5, 1 | terveinkben, Durazzo! - Halálra ítélénk.~DURAZZO~Iszonyú. -~ÁGNES~
1658 5, 3 | ENDRE~Látjátok! Az ég ítélete szent. (Bámulat, kürtszó.)~
1659 5, 2 | nem marad egyéb az emberek ítéleténél, ez fog határozni közöttünk,
1660 1, 6 | fognak a bűnösök, szigorú ítéletet tartandok felettek. De nem
1661 5, 2 | beléd - szívedet csak az ég ítéli meg.~GILLET~Köszönöm, barátom!
1662 2, 5 | megtagadtatik.~ENDRE~Ne ítélj oly szigorúan, anyám, (Habozva.)
1663 4, 1 | de felemelve máris esésre ítélt. De vannak, kik önmaguknak
1664 4, 2 | egyet megbocsájthatatlannak ítélte a bíróság.~JOHANNA~Mit vétett? (
1665 2, 5 | Nápoly illőbb fogadásra; itten király-e gyermekem? Hol
1666 3, 1 | melyben a lélek e fűszerek ízleletében eltompul, melyben felretten
1667 4, 1 | az égieknek, mert általa ízleljük az életet, de nem maga az
1668 1, 6 | szerelmének üdvét akarta ízlelni. S mit gondol avval a gazdag,
1669 3, 2 | üdv, hol nincsen keserv, ízlelnők-e azt, ha ebben nem fogamznék.~(
1670 1, 4 | oszlopokkal, a háttért olasz ízlésű, ugró kutakkal s mulató
1671 Inf | eszköze, kém a családban. Oh jaj, ne hagyjátok beszélni, -
1672 3, 1 | mámorába, fojtsátok el a nyomor jajgatását harsogó zenével, óh, hisz
1673 2, 2 | védik őt, gonoszul vesz el a jámbor.~RÓBERT~Legyen meggyőződve,
1674 4, 3 | átnézve)~El, el Arszlán, járd be a várost, széltiben szólítsd
1675 4, 2 | adjátok vissza, koldusul fogok járni házról házra egy falat kenyérért
1676 4, 1 | órái rosszul, de egyenlőn jártak, élt egy ember, ki tudván,
1677 5, 3 | Megijeszt-e e gyermeki játék, ő meg volt etetve. - Fel,
1678 3, 4 | nem lehet, a sors hatalmi játsszák ördögi képeiket szemem elébe. -
1679 Inf | interesszáljon, hideget játszik. ~A selyembogár megcsinálja
1680 2, 1 | Lerongyosul a gyász s a véle játszó gyermek nem tudja, hogy
1681 5, 1 | elfordulsz anyádtól, ki érted játszotta el üdvét! Kit szereteted
1682 2, 3 | Squillace! Ön fog az ország javairól rendelkezni, ki önjavait
1683 Inf | ellenőrzött, több helyen javított, kiigazított változata.
1684 Inf | helyesírását. Természetesen nem javítottuk a dráma archaizmusait, az -
1685 1, 1 | Mely a világ gyönyörétől, jégihletével elszakít. - Kényelmetlen
1686 4, 2 | birtokosa a zsinórnak, a halál jegyajándéka ez.~TARANTO~Megfoghatatlan.~
1687 4, 2 | ajándokul nyerendi.~JOHANNA~Jegyajándokul talán, Taranto, de nem földi
1688 1, 5 | ágyban véltelek, mint szende jegyeshez illő. Későn éjjel még kint
1689 4, 1 | DURAZZO~S Máriám ismértető jele?~PHILIPPA~Fehér öltözet,
1690 4, 2 | Értem atyám, de meg nem jelenése az udvarnál máris feltűnik.~
1691 2, 2 | csoportozatot képezve. Ezen egész jelenet alatt élénk társalgás folyik,
1692 4, 1 | címere egy bárddal látható, jelenik meg, gyászos induló.) Sápadtok
1693 Inf | adta ki (915-1009. l.). Jelenlegi CD-szövegünk ennek a kiadásnak
1694 2, 3 | felől s mosolyogva üdvözli a jelenlevőket. Artúr kimegy.)~TARANTO~
1695 3, 3 | éj, melyben véres rém ne jelenne meg, nem volna nap, mely
1696 4, 1 | mint tespedni a szunnyadó jelennel?~ENDRE~Óh, igen, mert vajmi
1697 2, 5 | szeretete?~ERZSÉBET~Azt jelenté talán a bohóc általi üdvözöltetés.~
1698 5, 2 | kívántad.~ENDRE (kezét fogva, jelentősen)~Gilletem - én nem értelek,
1699 Inf | Sámson. Erődús, egyenes jellem. Népét boldogítni vágyó,
1700 Inf | SÁMSON (Nápolyi Endre)~Jellemek~Sámson. Erődús, egyenes
1701 Inf | időket, s a fiatal Madáchra jellemző egyéni szóalakokat, mint
1702 Inf | kézirattárában található, jelzete: 2066 Quart. Hung. 31 levél,
1703 1, 1 | Örülj, ha szolgálatodat egy jóakaró mosoly jutalmazza meg.~DURAZZO~
1704 4, 1 | velök kell társalognia, nem jobb-e a képzeletben élni, mint
1705 5, 3 | biztosnak érzi magát, hisz hű jobbágyi között áll. (Közikbe lép.)~
1706 2, 1 | csakhamar befolyja. (Sancha jő jobbfelől.) Ah, anyám!~SANCHIA~Én
1707 2, 3 | utcai gaznál, mely nem akar jobbnak látszani, mint igazán, nem
1708 1, 6 | ENDRE~S most Johannámhoz!~(A jobboldali ajtón Arszlán lép elébe.)~
1709 1, 5 | Taranto balra el, Sancha jobbról jő.)~SANCHA~S még itt, leányom,
1710 2, 3 | Károly.~JOHANNA~Kéjvadász. Jöhetnek. (A gondnokok belépnek.)~
1711 5, 3 | állhatok. (Ajtót nyit.) Jöhetsz, atyám, mondd híredet hazámról.~(
1712 3, 3 | Herceg, Isten hozott, korán jössz.~TARANTO~Nem sietünk-e oda,
1713 4, 2 | RÓBERT~El szolga, dicsekedni jössz-e rosszul végzett napszámoddal? (
1714 2, 1 | Tökéletem rendületlen, téged jövélek még megáldani.~ENDRE~Köszönöm
1715 5, 3 | DURAZZO~Megtörtént, későn jövénk! - Arszlán, siess Budára,
1716 2, 2 | nem mondtam-e, mi lesz a jövevény hálája, ha trónodra ülteted,
1717 4, 2 | zsinórral fonom életünk jövőjét.~TARANTO~Úgy százszorta
1718 5, 2 | kezedben fekszik kulcsa a sötét jövőnek, de én bízom beléd - szívedet
1719 4, 1 | öljük el, s míg a tettre jövünk, tetterőnk kiforrt. Az érzés
1720 2, 5 | nyomja. Óh! Kinek lenne joga bizalmadra, ha nem nekem,
1721 1, 3 | lennie - Perigord hercegnő jogait látja sértve - Taranto elveszett
1722 Inf | kell.~Eddig Endre volt a jogban, neje örül, midőn excedál. ~
1723 1, 4 | bizalmatlanság, az őrizet jogosítnak annak kijátszására. Ellenben
1724 1, 6 | kert felől.)~ENDRE~S most Johannámhoz!~(A jobboldali ajtón Arszlán
1725 2, 2 | Szívemből szólsz, hisz ha Johannának örököse nem lesz, akkor
1726 1, 2 | király!" Róbert Endrétől s Johannától gyámolítva belép, mellette
1727 4, 1 | ajánlja.~(Elvonulnak, Philippa Johannával előre jő.)~JOHANNA~Szerencsésen
1728 1, 5 | útról drága honába tér. De jőjj ide hozzám, keblemhez, hol
1729 2, 2 | voltam fogulva, hála, hogy jókor felébredék. De hogyan eszközölhető
1730 4, 1 | vajmi ritkán találjuk el a jókort.~JOHANNA~S hogy tudja Vulcan,
1731 4, 1 | ily kellemes hírt legszebb jóslatoddal sem hozhatsz.~PHILIPPA~Isten
1732 4, 1 | beszélj.~PHILIPPA~Ismétlem jóslatomat, mindent elkészíték már.~
1733 4, 1 | mint Mars, Philippa mint jósnő van öltözve. Durazzo fekete
1734 4, 1 | boldog jövőt, szép jövőt jósolok önnek.~DURAZZO~Ha aranyat
1735 5, 1 | nyugtot nem adna ott is. Mi jóvátehető, tegyük meg anyám, bocsánatot
1736 3, 3 | TARANTO~De mindeddig a jutalmat elhallgatád, kérj kincset,
1737 4, 2 | ön most engem egy üdvvel jutalmaz türelmemért.~JOHANNA~Üdvvel!
1738 5, 3 | JOHANNA~Mi ez, Taranto! Így jutalmazol-e meg szerelmemért? Melynek
1739 1, 1 | szolgálatodat egy jóakaró mosoly jutalmazza meg.~DURAZZO~A Durazzók
1740 1, 1 | pillantásait, akkor eszedbe jutok, de késő lesz. Örülj, vigadj
1741 2, 3 | azon haramia, ki országokat juttatott koldulásra, fogja ítélni
1742 Inf | Imre összes művei (I-II. k., Bp. Révai, 1942) első
1743 4, 2 | melyről annyit beszélnek a kábák; kedvcsapongás, rossz gyomor,
1744 1, 2 | elsőség! (Az olasz kíséret kacag és tapsol, a hátravonuló
1745 1, 1 | szolgául is, míg ők trónodon kacagnak. Örülj, ha szolgálatodat
1746 5, 3 | TARANTO~Ez ördögi vonáson kacagok, Johanna, mely szád körül
1747 5, 3 | ár?~JOHANNA~Mi gúnyosan kacagsz fel, Taranto, mint áldozatja
1748 1, 4 | utasítjuk őket s lakomáinknál kacagunk!~JOHANNA~Nem, nem Philippa,
1749 5, 2 | árnyába fogódzik, ő hitét kacagva, trónját s nejét bitorolja.~
1750 2, 2 | Asszony, barátim, pedig kacér, szeszélyeivel kell őt tudni
1751 1, 4 | egyformaság, semmi vigalom, semmi kaland. Felkelünk, hogy újra lefeködjünk,
1752 2, 2 | melyet mindenkinek ád a kalandorok Istene. De hát lássuk az
1753 3, 4 | Sanchia Endre köntösében s kalapjában föllép, Cabanis leszúrja.)~
1754 2, 5 | szemét; ekkor Taranto feltett kalappal s danolva megy át a színen.)~
1755 3, 1 | harsogó zenével, óh, hisz a kalibák fohásza könnyen elrezeg,
1756 1, 3 | összefont érdekekből alakíts káoszt, melyből én magamnak világot
1757 5, 2 | elfeledkezném magamról. (Kardjához kap.)~PHILIPPA~Nem, Gillet,
1758 2, 5 | édes hang! Mi szent emlékek kapcsolvák e drága szóhoz, az örökre
1759 5, 3 | országtudós személyedet martalékul kapja is a sátán, az ajtó előtt
1760 4, 2 | oklevelet, ő mától udvari káplánom. (Aláírja.)~RÓBERT~Vélekedésem
1761 4, 3 | Harmadik jelenés~KÁPOLNA BELSEJE~(Gillet Cabanist
1762 3, 4 | Fákkal beültetett sétatér, kápolnával a színfenéken, messzebbről
1763 1, 1 | Szép álom volt, anyám! Kár, hogy az álmot ébredés szokta
1764 5, 2 | átkos csomót, mint halálos kardcsapással?~ENDRE~Hogyan, Johanna?
1765 5, 2 | elfeledkezném magamról. (Kardjához kap.)~PHILIPPA~Nem, Gillet,
1766 3, 3 | Cabanis sötéten jő, leteszi kardját s fövegét.)~CABANIS~Sanchiám,
1767 3, 3 | CABANIS~Fogansz, ha te üdvöd kárhozatomban.~TARANTO~Félre most ezzel!~
1768 3, 3 | ezzel!~CABANIS~Félre ugye kárhozatommal, csak ön legyen boldoggá.~
1769 5, 3 | Melynek üdvömet áldozám fel? Kárhozatot váltottam-e magamnak e földön
1770 3, 1 | gyászos éjjelével. Csak én kárhoztam-é el, mint törött hajó a tenger
1771 4, 2 | hatalma oly szűk sajkába kárhoztatott az élet zajgó tengerén,
1772 3, 4 | mint bárki más, mi kéj lesz karjaiban. De ha kérdeni fogja, min
1773 3, 3 | irigy hatalma elragadna karjaidból, szent lenne-e emlékem előtted.~
1774 3, 3 | fogja el keblemet - most karjaimba gyermekem! Óh, Isten! És
1775 1, 4 | Philippa, mi volna úgy az, mi kármentesítene lemondásainkért?~PHILIPPA~
1776 2, 2 | mert ő, mint hallám, Martel Károlytól reámaradt jogát erősen készül
1777 5, 3 | szerencsével, te is elhagysz. (A kárpitot fölemeli, Johanna alva látszik. )
1778 2, 2 | irigyli-e nékem nyomorú kárpótlásomat?~ÁGNES (Tarantohoz)~Úgy,
1779 1, 4 | átküzdött fáradalmikért dicső kárpótlást nyujta szerelmök. - Nos,
1780 2, 1 | mely a veszejtettekért némi kárpótlásul lehet.~SANCHA~Nem Endre,
1781 1, 1 | mellette két aranyozott karszék s több sorba helyezett ülések. -
1782 1, 2 | trónon, Endre s Johanna karszékeiken foglalnak helyet, a főurak
1783 1, 4 | asztal gyertyákkal. Johanna karszéken ül, hárfa kezében, Philippa
1784 1, 1 | felett, hogy anyám beszél. (A karszéket fölállítja.)~ÁGNES (gúnnyal)~
1785 1, 1 | követni. (Nem figyelve reá, a karszékhez közelít, s azoknak egyikét
1786 2, 3 | mérges mételyét az ifjúi kebelbe akarja önteni. És ti Philippa,
1787 1, 3 | tanításimat, melyeket gyönge kebeledbe csepegteték, s légy boldog.~
1788 2, 4 | és színleljem-e azt, mit kebelem nem érez? Óh, a könny, a
1789 5, 2 | könyörület angyala szállott kebelembe, fájt elárulva látnom önt
1790 3, 4 | keblemen melegítem meg hideg kebelét, éltet lehelek márvány homlokára.
1791 2, 3 | férj a nőhöz, mint kebel kebelhez, és minden kiviláglik. Te
1792 3, 3 | szenvedés. Igen, ki tiszta kebellel tér át, az boldog lesz,
1793 1, 6 | után, mi hosszú idő a vágyó kebelnek. De nem lesz majd ez így,
1794 1, 4 | szép világról, nem lelni kebelt, mely öröminket megossza,
1795 1, 3 | szellemének szikráját oltva kebelünkbe, a győzedelmes, a királyi
1796 3, 1 | mosolygó szemében, kígyó keblében pokol ül. Tán míg szerelemszínlő
1797 3, 3 | te lemosolyogtad azokat - kebleden egy szebb, egy mosolygóbb
1798 3, 1 | Tán míg szerelemszínlő kebléhez szorít, első csókja mérget
1799 1, 2 | boldog, ki külhonban is rokon keblekre talál! Ő majd nehéz napokban
1800 3, 3 | tehát.~CABANIS~Van egy érzés keblemben, mely azt súgja, hogy emberré
1801 3, 3 | sötét előérzés fogja el keblemet - most karjaimba gyermekem!
1802 1, 4 | becsülni nem tudónak hervadni keblén; midőn az élet tavaszdad
1803 1, 4 | illet? S ki volna az, kinek keblét érdekelném, ki volna az,
1804 3, 1 | csarnoktokba ér. Ijesszétek el kebletektől a lelkiismeret rémét, majd
1805 4, 1 | iszonyú habjaival megrengeti keblünk belseit.~PETRARCHA~E szókkal,
1806 3, 1 | szétboncolt rózsa többé nem kecsegtet.~ENDRE~Mi édes ily kebelben
1807 Inf | dacolhat.~Bájaid szűzéi, kedélyed gyermeké. Nem retteg a rossz
1808 4, 2 | annyit beszélnek a kábák; kedvcsapongás, rossz gyomor, ez az egész. (
1809 1, 1 | van-é oly pulya, ki fösvény kedve életével nem vetné azt oda
1810 3, 3 | vidám, a csintalan Sanchiát kedvelem, így inkább távozom.~SANCHIA~
1811 3, 5 | szenvedésnek, akkor teljesülnek kedvenc álmaim. Óh, Gillet, kinek
1812 1, 2 | birtokodat bíztad reám, kedvesebbet a trónnál, s a trón legszebb
1813 1, 5 | csatára, felkarolja annál kedvesebbjét, s egekbe tör.~PHILIPPA~
1814 3, 3 | csak egy perccel siet előre kedveseinek s ha bűntudat terhelné az
1815 Inf | ember bukik. ~A trón ragyog kedvesen, de mi ismerjük, rossz faszék. -~
1816 1, 3 | sértve - Taranto elveszett kedvesén keserg - a gyönyörök leánya,
1817 1, 4 | beszédét folytatólag)~Elrablott kedvesével túlment a havasok eget emelő
1818 2, 3 | Taranto, ti a királyné kegye napforgói, ti gyalázatos
1819 1, 2 | legjobbjai, melyen én az ég kegyéből negyven éven át küzdöm a
1820 2, 2 | összekelését elősegítheti.~TARANTO~Kegyed ellenben Johanna iránti
1821 2, 2 | asszony, azért választá kegyencéül Arturt.~ARTÚR~Asszony, barátim,
1822 1, 3 | megtagadod az ég reád pazaroló kegyét. De megtagadja tőled ő is
1823 2, 2 | test-e a nő és a férj, mi kegyetlen férj lenne tehát, ki nője
1824 1, 4 | áldozatául esett volna a kegyetlennek. Óh, oly férfi rabszolgálójául
1825 2, 5 | túlemelődve a gaz udvaroncok kegyvadászatán, úgy döröghesse el parancsait,
1826 2, 2 | Philippa frigyesünk, s ha a kéjekbe fulladó Johanna magtalan
1827 2, 3 | kincseivel akarja tartani kéjhölgyeit, azon kincsekkel, melyeken
1828 1, 6 | de ő megunta mindennapi kéjhölgyek szerelmi mámorát, s az ártatlan,
1829 1, 3 | költséget más viszi - a kéjlepkék fájlalják az elveszett ünnepélyek
1830 3, 2 | engedi-e a sors élvezni kéjperceinket. Óh, mi kevesek pedig e
1831 1, 6 | gondol avval a gazdag, ha kéjperceit elélte, siratják-e keserű
1832 1, 6 | könnyekkel késő nemzedékek kéjperceket.~ENDRE~Néked tehát tőle
1833 2, 3 | RÓBERT~Artus Károly.~JOHANNA~Kéjvadász. Jöhetnek. (A gondnokok
1834 1, 3 | nagyszerű házat adá nékik, a kékboltú világot. Tudom, te is száműzni
1835 5, 2 | e szűk boltozatban, mint kelepcében a királyi oroszlán, egész
1836 1, 6 | vádakat, melyek mindenfelől keletkeznek ellened; te voltál az, ki
1837 4, 1 | a fűzért magyarázva)~A kellem gyöngyvirágitól könnyezett
1838 4, 2 | mögé, mert versenyezni ily kellemekkel nem mer.~JOHANNA~Látja,
1839 4, 1 | Köszönöm Philippa, ily kellemes hírt legszebb jóslatoddal
1840 1, 6 | voltak az udvar hölgyei, nem kellett volna csak választania,
1841 5, 2 | magukat, hogy adniok ne kelljen, s ez álarc alatt bíbort
1842 4, 2 | TARANTO~Ön ma oly korán kelt (Kezet csókol.) s ismét
1843 1, 4 | húrjait. - Igen, szívben kélt e lant s szívet keres. -
1844 Inf | hízelg is. A papok eszköze, kém a családban. Oh jaj, ne
1845 4, 3 | Arszlán el.) Endréhez addig kemény őrizetet rendelek, nehogy
1846 1, 4 | jön - mit tenne ő nálam? (Kendőjét leejti.) Philippa, kendőm
1847 1, 4 | Kendőjét leejti.) Philippa, kendőm leesett, hozd fel csak Philippa,
1848 1, 5 | önkénytelenül ejti el a kendőt, sőt haragszik, hogy éppen
1849 1, 5 | Ötödik jelenés~TARANTO (a kendővel jő)~Mint álmodom az esetet,
1850 4, 2 | járni házról házra egy falat kenyérért gyermekemmel. - Vagy nem
1851 3, 4 | hatalmi játsszák ördögi képeiket szemem elébe. - De, én nem
1852 3, 1 | bánatomtól, üldöztetni sötét képektől, melyek lelkem fenekén fogansznak. (
1853 1, 3 | hogy boldoggá legyünk. Képére teremte kis istenül a világ
1854 2, 2 | jönnek, külön csoportozatot képezve. Ezen egész jelenet alatt
1855 1, 2 | örülni tud. De ki komoly képpel jő lakomámra, annak büntetésül
1856 4, 1 | társalognia, nem jobb-e a képzeletben élni, mint tespedni a szunnyadó
1857 5, 2 | mégis önkénytelen tolakodtok képzetem elébe sötét ábrázatok, ő
1858 5, 2 | talán agyrémekkel tölté el képzetét, hogy addig a királyné szerelmét
1859 3, 4 | kéj lesz karjaiban. De ha kérdeni fogja, min váltád szabadságodat
1860 4, 1 | rajta a lét vagy nemlét kérdése függ. (El.)~~
1861 2, 2 | fedezésére egy marok ércet kérek; de ha ti barátságot színeltek
1862 4, 1 | meglepetést. (Mindnyájan kerékbe állnak. Endre tapsol s a
1863 3, 1 | fenyíti életét.~ENDRE~S kérelmed csak engem illet, illetné-e
1864 1, 4 | szívben kélt e lant s szívet keres. - Ő bizonyosan szenved,
1865 3, 4 | országtudományi okokban keresendik késő nemzedékek bukásodat,
1866 1, 6 | a farkas, nem tudom, mi keresetben van.~ENDRE~Távozz, vitézlő
1867 Inf | csellel, ármánnyal, kín.~Jó keresetük a susogóknál, hol a ház
1868 5, 3 | áldozatjain. - Vitéz urak, keressük most meg a halottat, fényes
1869 5, 3 | visszaveri.)~ENDRE~Bitor királyt kerestek, emberek? Úgy rosszul jövétek,
1870 2, 5 | beszéd közt a színfenék közt keresztülmennek, Erzsébet vizsgálódva körültekint,
1871 2, 2 | tesz az asszony, ha nem kérik, ő kér.~ARTÚR~Köszönetemet,
1872 Inf | egészen morális hatalmuk alá kerítik. - Szeszélyes, bűntársainak
1873 5, 2 | az emberiség szent nevére kérlek, királyom, el ne hagyd e
1874 3, 1 | első kérésemet.~ENDRE~Te kérsz s csak kívánnod kellenék,
1875 1, 4 | Parancsolja, hogy folytassam?~(A kertben ének, lantkísérettel.)~JOHANNA~
1876 1, 4 | midőn az élet tavaszdad kertében körülrepdezve fénylő pilléktől
1877 5, 2 | Endre, neked csak egy szódba kerül lecsendesítni őket, s te
1878 1, 1 | anyám, az érckorona, körét kerüli az álom, s fénye hevében
1879 1, 2 | Isten veled Johanna, nem kések soká! Hogyan is késne az,
1880 3, 1 | boldog s mindenkiért csak én kesergenék.~ENDRE~Mi szép, mi szokatlan
1881 1, 5 | JOHANNA~Mit ér az, annál keserűbb lesz a vesztés, óh, Taranto!
1882 2, 1 | a könnyek mi kevesek, a keserűség szülte könnyek, ha a hízelgés
1883 3, 2 | van-e ott üdv, hol nincsen keserv, ízlelnők-e azt, ha ebben
1884 3, 2 | élni érdemes, mi hosszú keserveken keresztül kell átküzdenünk
1885 1, 2 | büntetésül borba fullasztjuk keservét.~ENDRE (A csarnokig kísérve
1886 5, 2 | Második jelenés~(Keskeny szoba, Endre merengve ül
1887 1, 2 | nem kések soká! Hogyan is késne az, kit ily kedves karok
1888 1, 1 | sújtanák.~ÁGNES (elfojtott, de később kitörő haraggal)~Jól van,
1889 1, 2 | is, kik elhagyva mindent, készek valátok velem megosztani
1890 2, 4 | belépve)~A pipereasztal készen áll. (El.)~JOHANNA~Sietnem
1891 4, 1 | Megálljatok, megálljatok, én is készítek vendégeimnek egy kis meglepetést. (
1892 5, 2 | ablakhoz fellépve)~Nápoly! Hála készségedért, mellyel fejedelmed védelmére
1893 2, 2 | Károlytól reámaradt jogát erősen készül védeni.~(Cabanis jő, s az
1894 2, 2 | CABANIS~Hallgattam, menni készülék.~ARTÚR~S ő?~CABANIS~Mit
1895 2, 2 | bilincselni.~ÁGNES~Miféle készületek ezek itt, atyám!~RÓBERT~
1896 5, 1 | cselédek! Nyergeljetek lovat, készüljetek útra, szaporán cselédim. -
1897 5, 2 | szívemet érték. Óh, hogy kétkedni mertem egy pillanatig!~GILLET~
1898 2, 4 | uraljon lelkemen, melyet a kétségbeesés sápadása szárnyal át. (Ki.)~~
1899 5, 2 | elhagyatva, míg kebelében a kétségek átkos mérge forr.~ENDRE~
1900 1, 1 | nézőktől két ajtó, balra kettes trón, mellette két aranyozott
1901 4, 1 | ENDRE~Óh, igen, mert vajmi kevesen vannak, kik önmagoknak tudnak
1902 1, 3 | Ámen! De itt az az imádság keveset segít. Itt tenni kell.~BARÁT (
1903 4, 1 | hisz én fényt nem űzök, kevéssel beérem, marad elég a lakomákra
1904 1, 5 | herceg gazdag. (Magában.) Kéz kezet mos, innen pártolást
1905 2, 3 | vétetik észre, midőn beszélni kezd, mindnyájan felugornak,
1906 2, 2 | parancsolnak, vagy hogyan kezdéd?~CABANIS~A dolognál, gróf.~
1907 1, 2 | mert csak az amit Istenben kezdénk, végződhetik tetszően az
1908 4, 1 | ENDRE~Sok, herceg! (A zene kezdődik.) Megálljatok, megálljatok,
1909 3, 1 | előttük, nehogy a való rideg keze sorvassza le virágit. Csak
1910 5, 2 | Gilletem - én nem értelek, kezedben fekszik kulcsa a sötét jövőnek,
1911 1, 4 | midőn átvettem a kesztyűm, s kezeink természetesen érintkezének,
1912 4, 2 | ki e szép művet még szebb kezektől ajándokul nyerendi.~JOHANNA~
1913 3, 4 | De, én nem álmodok, ez kezem, ez fejem. - Óh, Isten,
1914 4, 2 | RÓBERT~Rablógyilkos.~JOHANNA~Kezemre tapad a bűn nehéz mocska,
1915 4, 2 | Nem, nem, atyám! Felőle én kezeskedem.~TARANTO~Még egy van, egy,
1916 Inf | összes művei~A Nápolyi Endre kézirata az OSzK kézirattárában található,
1917 2, 5 | nekem, anyádnak.~ENDRE~[A kéziratból itt 2 levél hiányzik.]~GILLET~
1918 Inf | Nápolyi Endre kézirata az OSzK kézirattárában található, jelzete: 2066
1919 1, 3 | ördögi szégyen!~ENDRE (kezöket tartva)~Így barátim! Mi
1920 Inf | Jelenlegi CD-szövegünk ennek a kiadásnak újra ellenőrzött, több helyen
1921 1, 4 | volna.~JOHANNA (felkelve)~Kiállhatatlan. - Három napja gyötrő már
1922 3, 1 | súlya alatt lankadó léleknek kibékítésére az emberiséggel, mint a
1923 5, 2 | nyitva egy kis út, melyen kibeszélhetném az árulásból, melyen megmenthetném
1924 2, 4 | őket magadtól, még most kibontakozhatsz az átkos kötelékekből. Kössünk
1925 5, 1 | öröklét küszöbén vagy, melyen kibontakozik lelked a bűnös földi salakból.
1926 4, 3 | Elégtelenek levénk-e mi már kibontakozni sorsunk viszonyiból, hogy
1927 5, 1 | vadászat ürügye alatt fogják kicsalni a gonoszok.~DURAZZO~Hah,
1928 4, 1 | tettetés, mi nehezen tudtam kicsikarni általad titkaidat. De hagyján,
1929 4, 2 | rosszul végzett napszámoddal? (Kidobja.)~CABANIS~Átok, átok fejetekre! (
1930 5, 2 | Intettelek, nem hallgatál. (Kidobva leszúrja.)~PHILIPPA~Gyilkos! -
1931 2, 1 | leszáradnak azok arcainkról. Míg a kidőlt geréb helyét ezernyi új
1932 4, 1 | napjaiban mi érzetinket kielégíteni képes, mi reményinknek megfelel.~
1933 Inf | zárt, uralkodni vágyó, kielégítés nélkül, mindent eszköznek
1934 3, 3 | hogy édes perceinket jobban kiemeljék.~ARSZLÁN~Igazad van Sanchiám!
1935 2, 3 | PHILIPPA~S könnyű lesz önnek kieszközölni, királyné, szeminek kristály
1936 2, 5 | is Endre koronázását kell kieszközölnünk, hogy mint király túlemelődve
1937 2, 2 | ARTÚR~Köszönetemet, Cabanis, kifejezni elégtelen vagyok.~CABANIS~
1938 4, 1 | tettre jövünk, tetterőnk kiforrt. Az érzés szent ajándoka
1939 4, 2 | segítség! (kívül zaj, kifutnak.)~RÓBERT~Kislelkűek, ha,
1940 5, 3 | figyeljetek reá, nyelve sima, mint kígyóé, le vele!~(Johanna felül,
1941 1, 3 | vágyod az irigység fondor kígyóit, hogy legyen ismét édeni
1942 2, 3 | ön árnyadban nem látod a kígyókat, melyek körülsziszegnek,
1943 1, 1 | családját, nemzetét. - De benned kiholt a férfi önérzet, ki a nemzetiség.~
1944 Inf | ellenőrzött, több helyen javított, kiigazított változata. CD-kiadásunkban
1945 1, 4 | őrizet jogosítnak annak kijátszására. Ellenben a becsületünkre
1946 Inf | apróságokra megy át. - Bűntársait kijátszhatni reményli, de azok egészen
1947 1, 5 | lég tiszta már. (Taranto kijő.)~TARANTO~Ismét néhány édes
1948 4, 1 | bamba lepéről, mely midőn kikelt hernyójából a magas ágon,
1949 4, 1 | görhedt lovakon, mint vásárrul kikergetett koldus csoportot, elpirulok,
1950 5, 1 | az elevenholt áldozatot, kikerülhetetlen sírja felé. - Róbert megelőzött -
1951 2, 3 | ifjúságnak fényes csábjait kikerülni nehéz, de becsüld meg, óh,
1952 1, 6 | Arszlán el, Endre az ablakon kikiált.) Cabanis! (Cabanis jő.)~
1953 2, 3 | Ezalatt egymásután mindnyájan kikotródtak.)~~
1954 1, 1 | ellátott csarnokba nyílik a kilátás. - Jobbra a nézőktől két
1955 4, 1 | hamar jő, melyben új erővel kiléphet - most hirtelenkedésével
1956 2, 4 | Sanchát is e gyalázatos had kimarta fészkiből, agg napjaira
1957 4, 1 | ereklyéket halász, mindég kimeríthetetlen marad. Mely olykor ha a
1958 1, 6 | természet mindenható malasztját kimért órákba szorítja? (Előre
1959 5, 1 | még, óh, mi könnyű lenne kimúlásom, ha ezt tehetnéd.~DURAZZO~
1960 2, 2 | kincsem elég nagy hálámat kimutatni, de kívánj.~CABANIS~Lelkiisméretlenül
1961 2, 2 | kit értetek megütlegelnek, kin a kisült gazság szégyene
1962 Inf | de csellel, ármánnyal, kín.~Jó keresetük a susogóknál,
1963 5, 1 | DURAZZO~El, el anyám dőre kincseiddel, címjeiddel, melyekre a
1964 2, 3 | is! Talán a köztársaság kincseivel akarja tartani kéjhölgyeit,
1965 4, 1 | tenger, melyben mérhetetlen kincsek vesztegelnek, melyből ha
1966 2, 3 | tartani kéjhölgyeit, azon kincsekkel, melyeken az adózók véres
1967 1, 6 | elrabolni annak világit, ha kincsét elrabolta.~ENDRE~Értlek,
1968 3, 3 | világ előtt, minőt a király kincsrakásival szerezni nem bír. Isten
1969 1, 4 | lezárva, mit értek neki kincsrakások, melyek környezék. Az ifjú
1970 4, 1 | csak királyának e végre a kincstárból nehány forintot, hisz én
1971 Inf | Sámson-Nápolyi Johanna.) ~A gyűlésen kineveti a gondnokokat.~Éva is mosolyogva
1972 4, 2 | Róbert jő.)~RÓBERT~Elhoztam a kinevezési oklevelet.~JOHANNA~S Petrarcha?~
1973 4, 1 | mit tudsz csúnya rémkép, kinézésed szerint a sírontúli dolgok
1974 5, 3 | férjedre tekintél, midőn kinézted áldozatul. És bízhatok-e
1975 Inf | Rabszolga. A körülmények által kínkacagó, minden nyomoron örülő,
1976 5, 2 | védelmemet bíztam, pedig oly kínos csatában elesni, ha nem
1977 2, 4 | puszta gyanúkkal akarod-e kínozni nődet? Valóban, nem tudom,
1978 1, 1 | S ha az volna, ha volna kínpad, - midőn díja halhatatlanság;
1979 5, 3 | törnek s őt az erkélyre kinyomják.)~TARANTO (Johannát át akarja
1980 3, 5 | fájdalomnak, mely ha betölt, kiözönlik. Reszkessetek gonoszok,
1981 1, 2 | könnyeinél, nem látok egyéb kiontott vért a csendháborítóénál.
1982 3, 2 | Olaszország - akasztófára a bitor királlyal - a földönfutóval. Endre
1983 2, 5 | illőbb fogadásra; itten király-e gyermekem? Hol tőlem az
1984 4, 1 | fáj, atyám. Rendeljen csak királyának e végre a kincstárból nehány
1985 4, 3 | CABANIS~Megmentém, azt mondja, királyát s e kis szolgálatot se tette
1986 Inf | római pápa, s beleszeret a királynéba.~Endre jó barátja, ki elveszi
1987 1, 6 | nejéhez akar menni, a király a királynéhoz.~PHILIPPA~Bocsánatot, de
1988 2, 5 | ERZSÉBET~Mi ez? Magyarország királynéját nem méltatja-e Nápoly illőbb
1989 2, 2 | Philippa asszony, sokat tehet a királynénál, beszélje el ön néki, Philippa,
1990 2, 2 | kérésem, ne hagyja szeretett királynénk jogát a trónra bárki által
1991 Inf | óhajtó, rossz társasága hat a királynéra.~Fia.~Egy pap. Minden élvezetnek
1992 Inf | szövegből egyes részeket a Mária királynő-be és egy tervbe vett Sámson
1993 3, 3 | Te ugye meg tudnál halni királyodért, igen, Arszlán, te meg tudnál,
1994 1, 2 | Közelít a nap, melyben a királyok királya számadásra hív!
1995 3, 3 | életem volna, mind hazámért s királyomért odaadni lenne dicsőségem.~
1996 1, 6 | királyunk fiát ez új honba kísérendők, a királyi ház iránti hűségből,
1997 Inf | utálja. ~A király s királyné kísérete civódnak.~A pap: Csalatni
1998 1, 2 | el.)~CABASSOLE (a magyar kísérethez, mely az olasz előtt akar
1999 1, 2 | utánuk magyar s olasz főurak kísérettel. Róbert és Sancha a trónon,
2000 3, 1 | ENDRE~Bár szép álmaid holtig kísérjenek, bár szentségtelen kezekkel
2001 1, 5 | vak éjen keresztül képe kisért, a déli nap sugarában képe
2002 2, 3 | ha! Szegény jó atyám! Még kísértésbe jő egy mosolyomért hivatalán
2003 1, 2 | keservét.~ENDRE (A csarnokig kísérve Johannát, elragadtatással)~
|