Levél

  1 1|             is, de az Istennek áldása és irgalmassága mindenkor velem
  2 1|     irgalmassága mindenkor velem volt és vagyon; és másokkal is jót
  3 1|       mindenkor velem volt és vagyon; és másokkal is jót tehetek.
  4 1|              tehetek. Az Úrnak jósága és segítsége nem lévén meghatározva,
  5 1|             pedig háláadással vennem, és kérnem őtet a hazámnak békességben
  6 2|       öcsémuram!~Másképpen az okosság és az atyafi szeretet meg nem
  7 2|           szeretném tudni esztendejét és napját halálának, akiért
  8 2|              való, ha vannak-é öcséim és hugaim. A magam állapotjáról
  9 2|           kegyelmes gondviselése volt és vagyon rajtam; a szükséget
 10 2|               fordítására szenteltem, és sok francia könyveket magyarrá
 11 2|        szeressük az Istent, az ő fiát és evangyéliumát, és úgy soha
 12 2|              ő fiát és evangyéliumát, és úgy soha meg nem halunk.~
 13 3|           levelit nagy gyönyörűséggel és szívem vigasztalásával vettem,
 14 3|           érzem, de ki nem mondhatom, és azt csak a testvératyafiak
 15 3|              régtől fogva gyakorolom, és holtig fogom gyakorolni.
 16 3|         pecséten mindjárt megütköztem és szomorodtam. Felnyitám a
 17 3|          gondolván, hogy ked megholt, és Huszár József adja tudtomra
 18 3|            Sokáig búsultam, törődtem, és sok keserves gondolatok
 19 3|         gondolatok jöttek az elmémbe, és az igen nehéz volt, hogy
 20 3|             írnak az öcsém haláláról, és hogy ki légyen az a Huszár
 21 3|           szomorúság elmúlék, az öröm és a vigasztalás foglalá el
 22 3|      vigasztalás foglalá el szívemet, és akkor láttam, hogy a névnek
 23 3|               esztendőkig viselhesse, és a maradéki per saecula et
 24 3|               az atyafiságos szeretet és a hűség viszi kegyelmedet
 25 3|          büntetésit, mint igazságost, és kérnem az Istent, hogy az
 26 3|             akaratjának kell tartanom és bűneimért való ostorának,
 27 3|         ostort holtig kell csókolnom, és reménlenem, hogy a keresztet
 28 3|    természetet mintegy felébresztette és bujdosásomat súlyosabbá
 29 3|        bujdosásomat súlyosabbá tette. És szüntelen szívem, kedvem,
 30 3|              utozásom gyönyörűségemre és mulatságomra vált, és amely
 31 3| gyönyörűségemre és mulatságomra vált, és amely utozást napjában gyakorta
 32 3|          véghez igen kevés költséggel és fáradsággal.~Az itt lévő
 33 3|              mások tanuljanak rajtam, és a hazájokat el ne hagyják.
 34 3|         madaraknál drágábbak vagyunk, és hogy az ő bőséges keze nemcsak
 35 3|               hogy kívánjuk, ohajtsuk és reméljük, hogy megegyezünk
 36 3|              sárt, oda el kell menni, és ott kell meghalni. Azt nem
 37 3|        örömmel olvastam a ked fiairól és leányáról való információját,
 38 3|              akit az Isten tartsa meg és kedvében éltesse. Csak azt
 39 3|             mulatom imádkozni érettek és innya az egészségekért,
 40 3|    egészségekért, kivált Sándor öcsém és Zsuzsi húgomért, de József
 41 3|              tartsa meg mind a kettőt és légyenek atyjoknak örömére.
 42 3|         erkölcsbe, mind a tudományba, és lehessen követője mind patronussának,
 43 3|  patronussának, mind atyjának. Kriska és Zsuzsi édes hugaimat innet
 44 3|             tartsa meg mind a kettőt, és légyen jelen szentséges
 45 3|          előtt, akihez én holtig való és örökös kötelességgel tartozom,
 46 3|               akire én jól emlékezem, és aki felől azt mondotta az
 47 3|               az úr Bornemisza öcsém- és sógoruram az anyja után
 48 3|           olvasom, mint kedves öcsém- és sógoruramnak familiáját.
 49 3|            hasznos, mind szent dolog, és megegyezik az Isten rendelésivel,
 50 3|               rettentő sok bor terem, és sokszor mód nélkül édesek,
 51 3|            gyümölcsök pedig többfélék és jobbak vagynak Erdélybe.
 52 3|            birsalmák sokkal nagyobbak és jobbak. Ezekből áll az itt
 53 3|        köszönteni Bornemiszáné húgom- és ángyomasszonyt, akinek Istentől
 54 3|       gazdasszonynak egyiptomi kakast és tyúkot, kivált a kakasnál
 55 3|               szebb állat, igen nagy, és a fejire mintha egy veres
 56 3|    Megláthatja ked, hogy micsoda okos és hasznos tanácsit mulattam
 57 3|               idők visszá nem térnek, és az Istennek büntető rendelésit
 58 3|           levelemnek itt vége vagyon, és ez is lehet az utolsó. Az
 59 3|         ajánlom kedet a kedves öcséim és húgaimmal együtt, adja lelki
 60 3|          húgaimmal együtt, adja lelki és testi bő áldását kedre.
 61 3|          nékünk az Isten fia.~Maradok és leszek kedves öcsémuramnak~
 62 3|            küldjön ked kalendáriumot, és jegyezze fel ked a kedves
 63 4|              hogy igen későre vettem, és csaknem esztendőre, amely
 64 4|       irtóztató idő a válaszvárásnak, és ha Abafája Amerikában volna,
 65 4|        örömmel látom a ked levelében, és amely egynehány fonttal
 66 4|            megvál, nemcsak a pecsétje és köntöse, hanem minden világi
 67 4|        imádsággal, belső gyászolással és olyan szomorúsággal, amely
 68 4|    ellenkezzék. E' pedig belső szokás és kötelesség, amelynek mindenkor
 69 4|           holtig való gyászra ítélje, és gyászával a gyermekeinek
 70 4|           vagyon minden gyönyörűségek és örömök! Bizony ki-ki jónak
 71 4|               a főtisztek a fejedelem és az ország emberei, és nem
 72 4|       fejedelem és az ország emberei, és nem a magoké.~Azt írja ked,
 73 4|               eltemette, valamint én, és hogy a teremtésünk földje
 74 4|             ked élete a ked gyermekié és sok özvegyek, árváké. De
 75 4|            enni, hogy tovább tartson, és az élet hosszabbodjék, az
 76 4|          imádságiba ajánlom lelkemet, és akinek egy drága litániát
 77 4|         akinek jó egészséget kívánok, és igen alázatason arra kérek,
 78 4|               Farkast, Prinyi Miklóst és a fiát, Lászlót, még egy
 79 4|            akit a lelkemben hordozok, és akinek megújítom kérésemet,
 80 4|             az Isten szeretete lakik, és aki oly ártatlanságában
 81 4|          akármely tisztségben légyen, és amely oly alkalmatosságokban
 82 4|           sokkal idősebb az enyimnél, és csudáltam, mint emlékezik
 83 4|              De hogy jut ked eszében, és miért nem felejtette el
 84 4|              de bár jóért lett volna, és ne olyan rosszért, amelyet
 85 4|            már most bánom, mert tudom és kérem öcsémuramat, hogy
 86 4|       öcsémuramat, hogy bocsássa meg, és ne kívánjon bosszút állani.
 87 4|               dologról jól emlékezik, és a bérmálásról nem, az a
 88 4|          tartozom a szegény apánknak, és hogy gratiát nyert volt
 89 4|           csak az Istent kell éheznem és szomjúhoznom, aki az Istennel
 90 4|            mely édesek azok Abafáján, és mely keserűek nékem itt
 91 4|             ül, hogy nehezebb legyen, és így egyszersmind a búza
 92 4|             azért mihent a búza érik, és aratnak juniusnak a közepin,
 93 4|              okosak, valamint a kigyó és együgyűek, valamint a galambok.~
 94 4|            ugyan örömmel, aviditással és csudálva nézheti az ember
 95 4|        csudálva nézheti az ember őket és imádhatja teremtőjeket,
 96 4|          vagyon a lovak paradicsomja, és az asszonyok pokla.~Öcsémuram,
 97 4|           egyik szerzet istentelenebb és csalárdabb a másikánál,
 98 4|        elkezdi a sok zűrzavar áldást, és akkor az izlotot csak a
 99 4|              a mindenhatóhoz felment, és azon kérte az Istent, hogy
100 4|          gondviselése alá az ő népit, és tiszteletire hatvannapi
101 4|               A mindenható elfogadta, és jóváhagyta. Mikor leszállott
102 4|              Mahumet ismét felmégyen, és azon kéri az Istent, hogy
103 4|              Mahumet ismét felmégyen, és kéri az Istent, hogy engedjen
104 4|             Isten arra is reá állott, és úgy harmincat böjtölnek.
105 4|              üsmértem, Pálnak hítták, és idősebb volt nálamnál.~Kedves
106 4|             mind az úr nevet viselni, és akinek a kedvesebb erkölcse
107 4|              csak véginek kell lenni, és arra vigyázni, hogy unadalmas
108 4|              nékem az utolsó levelem. És kérem, hogy a kötelességgel
109 4|           kedves familiájával együtt, és ajánlom magamat kedves lelkem
110 4|              atyafiságos szeretetében és~maradok~alázatos szolgája,
111 5|               megáztattam szeretettel és örömmel való könnyhullatásimmal.
112 5|            meg kedet ángyomasszonnyal és a kis Antalkóval együtt,
113 5|              tél hideg, igen szellős,~És amellett igen esős.~Lakni
114 5|              Tavasz kezdete igen rút,~És a vége a széptől fut.~A
115 5|              törvények.~Itt a sok per és a patvar,~Amely véghezmégyen