1-foisp | fokep-latja | latna-szaz | szazf-zurza
Levél
1501 5| hogy itt bővséges.~Sok százféle árut hoznak,~Mellyel boltokat
1502 4| miért nem felejtette el ked százszor a sütőházban való embertelen
1503 3| ha mód volna benne, mert szebbet nem lehet kigondolni, mint
1504 4| béküldeném. Ide gyakorta jőnek szebeni kereskedők. Az első könyvet
1505 4| közepin, ha azt érem, magam szedek a violaszínű búzából, akkor
1506 4| igen sovány, a lakosok igen szegények, igen sok katolikus vagyon
1507 3| fordították, a franciából székely nyelvre.~Kedves öcsémuram,
1508 4| azokat a nagy jámborságra, szelidségre, a nagy gravitásra, hogy
1509 5| lakásáról.~A tél hideg, igen szellős,~És amellett igen esős.~
1510 4| mondom vágódik, mert a széllyes, vastag szánforma deszkák
1511 3| igen nagyok, aminthogy egy szem szőllő egy szilványi nagyságú,
1512 5| fejek van bépolálva,~Csak a szemek van kinyitva.~Azt nem mondom,
1513 3| üszögös, pedig gyönyörű sárga szemekkel tele. Hadd szóljak már a
1514 3| való büntetést nem a magam személyiben tett vétekért szenvedem,
1515 4| mint egy dió. Ezeket mind szenteknek tartják, mert meg nem házasodnak.
1516 4| eddig, csak az Istennek szentelhessem ezt a kevés ideig tartó
1517 2| életet a könyvek fordítására szenteltem, és sok francia könyveket
1518 3| szegény anyánk felől, hogy a szentségek felvételek után holt volna
1519 4| hogy ked, ha a hetedik szentséget felvette is, de a másodikát
1520 4| katolikus vagyon közöttök, a Szentszéket üsmérik fejeknek a vallás
1521 3| személyiben tett vétekért szenvedem, hanem hogy úgy mondjam,
1522 1| mivel ha sok pirongatást szenvedett is, de gyermekkorunkba velem
1523 5| Akkor válik, mint tekinti,~Szép-é, rút-é, kell szeretni.~Lakja
1524 4| hanem csudálni azoknak szépségeket, amelyeket a képíró le nem
1525 5| kezdete igen rút,~És a vége a széptől fut.~A nyár meleg, minden
1526 3| hogy megegyezünk az Isten szerelmes fiának lábainál. Az Isten
1527 4| alkalmatosságokban lehet, hogy nagy szerencséjivé fordul. Annál is inkább,
1528 4| kötelez, ha szinte olyan szerencsétlen vagyok is, hogy a kegyelmes
1529 3| Kedves öcsémuram, az én szerencsétlenségem hozta azt magával, hogy
1530 2| anyaszentegyházában vagyok.~Kedves öcsém, szeressük az Istent, az ő fiát és
1531 4| azt nékem megírják; ezt szeretem már én. Öcsémuram, az első
1532 4| kötelességgel megegyező atyafiságos szeretetből még éltemben ki ne rekesszen,
1533 4| húgomat, akiben az Isten szeretete lakik, és aki oly ártatlanságában
1534 4| öcsémuramnak atyafiságos szeretetében és~maradok~alázatos szolgája,
1535 3| hozzám mutatott atyafiságos szeretetét szívesen köszönöm, amelyet
1536 4| hozzám való atyafiságos szeretetével, amelyet örömmel látom a
1537 4| nagy csendességű lovakot szeretik. Ki a pompákban olyankor
1538 5| Itt a bíró igazságot~Ha szeretne, s nem jószágot,~A nép hamis,
1539 3| képemhez hasonlít, ki ne szeretné a magához hasonlóját, de
1540 5| tekinti,~Szép-é, rút-é, kell szeretni.~Lakja várost négy nemzetség,~
1541 4| szerzetből állanak, az egyik szerzet istentelenebb és csalárdabb
1542 4| házasodnak. Ezek is egynéhányféle szerzetből állanak, az egyik szerzet
1543 4| szegény török, amit esztendeig szerzett, egy holnap alatt elkölti.
1544 4| igen nagy raritás, Málta szigetiből hozák, csak elhiszem, hogy
1545 3| aminthogy egy szem szőllő egy szilványi nagyságú, a több hozások
1546 3| örökösön nyugosztalja szent színe előtt, akihez én holtig
1547 4| ártatlan lelkeknek fekete színt látni mindenkor egy olyanon,
1548 4| emberi törvény kötelez, ha szinte olyan szerencsétlen vagyok
1549 5| Fizetni kell a perlőnek,~Szintén úgy a másik résznek.~Ha
1550 3| kalásza egészen violasetét színű. Egy abafáji ember ha látná,
1551 4| septembris datált levelét csak a szíveknek vizsgálója tudhatja, mely
1552 3| a vigasztalás foglalá el szívemet, és akkor láttam, hogy a
1553 3| levelemet, bölcs ítéletivel a szívemnek igaz voltát is általlátta,
1554 3| az ökonomiáról vagyon a szó, hadd írjam meg öcsémuramnak
1555 5| atyafiakkal.~Van menyasszony más szobába~Asszonyokkal mint rabságba,~
1556 4| tarthatja annak az országnak a szokását, ahol a főtiszteknek nem
1557 3| mondom, hogy természetté, de szokássá válik. Mivel azt elmondhatom,
1558 4| Annál is inkább, ha hadi szolgálatra adja ked, amelyre gondolom,
1559 3| köszönöm, amelyet meg nem szolgálhatom egyébbel, hanem méltatlan
1560 3| sárga szemekkel tele. Hadd szóljak már a szőllőről is. Az igaz,
1561 5| Szép oldalra van építve,~Szőllőheggyel körülvéve.~Szépnek várost
1562 4| elegyes. A hétszer hozó szőllőmagból sem küldhetek, venigét küldhetnék,
1563 3| nem szabad tartani. Minden szőllőmunka abból áll, hogy szüret után
1564 3| tele. Hadd szóljak már a szőllőről is. Az igaz, hogyha az abafáji
1565 4| Maros vize hathatósabb a szőllősi víznél. Azt írja öcsémuram,
1566 4| ked, hogy Sándor öcsémuram Szőllősön vagy Terebesen fog megházasodni;
1567 3| sem más munka nincsen a szőllővel; itt a gyönyörűséges veres
1568 5| rabságba,~Nem kell enni, se nem szólni,~Keservesen csak kell ülni.~
1569 5| Péntek itten a töröké,~Szombat pedig a zsidóé,~Vasárnapot
1570 4| az Istent kell éheznem és szomjúhoznom, aki az Istennel bé nem
1571 3| mindjárt megütköztem és szomorodtam. Felnyitám a levelet, de
1572 5| a partján, akik laknak,~Szomorúan suhajtoznak.~Régen napot
1573 3| ír. A levelet olvasván, a szomorúság elmúlék, az öröm és a vigasztalás
1574 4| belső gyászolással és olyan szomorúsággal, amely az Isten akaratjával
1575 3| névnek elváltoztatása okozta szomorúságomat. A megcsalatkoztatásomon
1576 4| gyermekeinek holtig való szomorúságra okot adjon? Csak énnekem
1577 3| lakásokat, mert az én időmbe a szomszédságot Haller István bírta, de
1578 5| mint egy kísértő.~Fekete szőr a mentéjek,~Fedezve van
1579 4| kényeztetéssel, micsoda szorgalmatossággal, micsoda nagy tisztasággal
1580 4| nyelv, amelyre mindennap szüksége lehet, akármely tisztségben
1581 5| nem találsz.~Az élethez mi szükséges,~Mondhatom, hogy itt bővséges.~
1582 4| ahhoz tartozandó móddal, szükséges-é, hogy ked magát a holtig
1583 4| nyelv. Hová lehet pedig szükségesebb nyelv, mint a német nyelv,
1584 4| az a pauper, aki minden szükségestől megfosztatott. Nem is tudom,
1585 3| szerencsés lesz, mert burokba született. Kedet kedves öcsémuram,
1586 3| megtudja ked, én 90-dikbe születtem augustusba.~ ~
1587 3| szőllőmunka abból áll, hogy szüret után mindjárt megmetszi,
1588 3| megkapálja, azután a bő szüretet várja. Itt nem tudják, mi
1589 4| valamint egy képíró. A szürke ló, a fürjészet, a sütőház
1590 3| hogy öcsémuram egy kevessé szűkön írt a kedves atyámfiairól,
1591 5| Mikes m. pr.~A magok között talál a nagy öcsémuram 11 követ.
1592 4| élnek nyárba. A magok között találkoznak gyűrűben való vagy pecsétnyomó
1593 4| mennyekben akart menni, úgy találkozott, hogy egy gombostő volt
1594 4| olyankor ha valamely paripa meg találná magát nyeríteni, a' bizonyos,
1595 3| semmiféle kalendáriumba nem találok Kriskát.~Hogy megtudja ked,
1596 5| De szép várost itt nem találsz.~Az élethez mi szükséges,~
1597 4| nékem, de a gratia meg nem talált. Ha megtalált volna, nem
1598 4| égből, a harmadik égben találta a Krisztust, aki kérdette
1599 4| mellett leülve egy dervist találunk. A dervis felkél, hozzám
1600 4| Mahumet ismét a harmadik égben találván a Krisztust, elébeszélli,
1601 3| egy bujdosó, akinek egy talpalatni földje nincsen, ment az
1602 3| micsoda okos és hasznos tanácsit mulattam el. Már most a
1603 5| nép kiáltozva~Kíséri őket táncolva.~A vőlegény férfiakkal~Vigadoz
1604 4| hogy nincsen otthon, a tanulásban foglalatoskodik. De öcsémuram,
1605 3| engemet egyedül, hogy mások tanuljanak rajtam, és a hazájokat el
1606 3| tengeren pedig félnapi. Itt a tarlót novemberbe vagy decemberbe
1607 3| súlyosabb, mert minden bujdosó társaimat eltemettem. De az Isten
1608 4| barát, mert ők egymással társalkodhatnak, beszélnek, de énnékem nincsen
1609 4| olyan ritka jó erkölcsű társát vette el kedtől magának,
1610 4| öcsémuram, hogy aki kedves társától megvál, nemcsak a pecsétje
1611 3| Felsége akaratjának kell tartanom és bűneimért való ostorának,
1612 3| ne írjam eziránt a török tartást. Azt mondják, hogy az Isten
1613 4| örömök! Bizony ki-ki jónak tarthatja annak az országnak a szokását,
1614 5| mondhatni,~Se azt rútnak nem tarthatni.~Ez országban akárhol jársz,~
1615 3| aki csak valamirevalónak tartja magát, metszett lóra nem
1616 4| szentelhessem ezt a kevés ideig tartó életemet. Mi kell egyéb,
1617 4| alázatos legkisebb hívének tartom magamat, erre mind az isteni,
1618 4| nemzetet coptoknak híják, a tartomány igen sovány, a lakosok igen
1619 3| valamely helyről, valamely tartományból vészi az angyal azt a sárt,
1620 3| Felsége engemet még úgy tartott, mint az égi madarat, akinek
1621 3| meg, mert én mindenkor azt tartottam, azon esztendőtől fogvást,
1622 4| véghezvivén minden ahhoz tartozandó móddal, szükséges-é, hogy
1623 4| kímélve enni, hogy tovább tartson, és az élet hosszabbodjék,
1624 5| pediglen tőlle félünk,~Ahhoz tartva közelítünk.~Okát annak kitalálnád,~
1625 4| vagyon, nem akartak adni, tartván attól, hogy elegyes ne légyen
1626 5| Tavasszal itt sokat sétál.~Tavasz kezdete igen rút,~És a vége
1627 5| okod éppen nincsen,~Mert a tavaszt másutt várják~Nagy örömmel,
1628 4| Krisztus mondotta néki, hogy: a te híveid azt az ötven napot
1629 5| Húsz mélyföldhöz még ötöt tégy.~Szép oldalra van építve,~
1630 5| csalárd lenne,~Istenre sem tekintene.~Ez a jó föld azért tetszik,~
1631 5| bírhatja.~Akkor válik, mint tekinti,~Szép-é, rút-é, kell szeretni.~
1632 5| Hallgass kedves lakásáról.~A tél hideg, igen szellős,~És
1633 5| változó,~Amint a nép hazudozó.~Télbe délig tüzet gyújthatsz,~
1634 3| gyönyörű sárga szemekkel tele. Hadd szóljak már a szőllőről
1635 4| sokszor látta egy Prinyinek a temetésit barátok temploma előtt,
1636 4| Prinyinek a temetésit barátok temploma előtt, tudom, a históriáját
1637 5| estve sok gyertyával.~Ki templomba vőlegénnyel~Megesküszik
1638 4| a húgom sokáig marad-é a templomban, ha későn fekszik-é le,
1639 3| foglyot, amely hasonlít a tengelichez, lába, orra, szeme veres;
1640 5| Régen napot jőni látjuk~A tengerből, s azt suhajtjuk.~Város
1641 3| város kétnapi járóföld ide, tengeren pedig félnapi. Itt a tarlót
1642 5| ÖCSÉMURAMNAK ~ Lakunk partján a tengernek~Töltjük napját életünknek.~
1643 2| hogy másokkal is lehet jót tennem. Az Isten ő szent Felséginek
1644 4| öcsémuram Szőllősön vagy Terebesen fog megházasodni; a másodikában,
1645 4| hogy ángyomasszony várja Terebesről az atyjafiait. Tudom, hogy
1646 3| Itt pedig rettentő sok bor terem, és sokszor mód nélkül édesek,
1647 4| valamint én, és hogy a teremtésünk földje jó sükeres volt.
1648 3| Isten minden embert a sárból teremti, egy angyalnak vagyon gondja
1649 4| ember őket és imádhatja teremtőjeket, mert ezek mind ama filagra
1650 1| mivel a szegény asszony terhes volt az úrral öcsémurammal
1651 4| fonttal súlyosabbnak tészi terhét kedtől való elrekesztésemnek.
1652 2| hatvannyolc esztendőnek terhit kezdem érezni. Tudom, hogy
1653 3| öcsémuramtól rekesztve. A természet arra ösztönöz, hogy kívánjam
1654 3| ítéletet tehetek az öcsémuram természetéről is, amely ítélet arra viszen,
1655 3| atyafiságos szeretet bennem a természetet mintegy felébresztette és
1656 1| inkább elhittem, mert változó természetit üsmértem, mivel ha sok pirongatást
1657 3| létel, azt nem mondom, hogy természetté, de szokássá válik. Mivel
1658 4| ked, hogy savanyó borai termettek, oh! mely édesek azok Abafáján,
1659 3| az elmúlt idők visszá nem térnek, és az Istennek büntető
1660 3| húgaimmal együtt, adja lelki és testi bő áldását kedre. Imádkozzunk
1661 3| ítélet arra viszen, hogy mint testvératyafi az Istent áldjam.~A mostoha
1662 3| mondhatom, és azt csak a testvératyafiak érezhetik, még azok is,
1663 4| Prinyi Jánost, ezek egy testvérek voltak, Prinyi Farkast,
1664 5| Ott keszkenyőt a nyakára~Tésznek, meg mást a vállára.~Onnét
1665 3| mintha egy veres rózsát tettek volna; a két húgaimnak pedig,
1666 4| hogy sokat ígértél, azt a tiéid soha meg nem tartják. Mahumet
1667 3| öcsémuramat, de még az okosság tiltja lehetetlent kívánnom Istentől.
1668 4| szorgalmatossággal, micsoda nagy tisztasággal bánnak itt vélek, hogy az
1669 4| öcsémuramat, ne sajnálja a tiszteletes plebánus uramat köszönteni,
1670 4| gondviselése alá az ő népit, és tiszteletire hatvannapi böjtöt fog rendelni
1671 3| levelét mindeddig szíves tisztelettel megtartottam, de az Isten
1672 3| Felséges fejedelmünk ellen. Tisztelnem kell büntetésit, mint igazságost,
1673 4| esőt nem szereti. Küldök tisztító seprűnek a magját, amely
1674 4| szüksége lehet, akármely tisztségben légyen, és amely oly alkalmatosságokban
1675 5| ked levele franciáson volt titulálva, azt nem hittem volna, hogy
1676 4| monumentumból vonta ki azt a szép titulusát, de azt tudom, hogy ebben
1677 2| szabadsággal, annál is inkább, hogy tizennyolc esztendőtől fogva kegyelmed
1678 4| öcsémuram, az elmúlt esztendőben tizenötödik septembris datált levelét
1679 3| a magához hasonlóját, de tízszer beszélek napjába azolta
1680 4| becsületit elvesztené, soha többé pompára nem vinnék, mert
1681 3| Más egyéb gyümölcsök pedig többfélék és jobbak vagynak Erdélybe.
1682 4| micsoda nemesember volt. A többi között egy tréfás úr monda
1683 4| mind ama filagra munkák a többihez képest. De meg hogy tanítják
1684 5| Lakunk partján a tengernek~Töltjük napját életünknek.~Annak
1685 3| Istennek hálá, csendességben töltöttem napjaimat, hanem amiotától
1686 5| azért látszik,~Hogy itt töltünk esztendőket,~Unadalmas sok
1687 4| a szalma is igen apróra törődik, vágódik; mondom vágódik,
1688 3| megholt. Sokáig búsultam, törődtem, és sok keserves gondolatok
1689 5| vasárnapot ülnek.~Péntek itten a töröké,~Szombat pedig a zsidóé,~
1690 4| vagyon, hogy közel vagyon a törökök böjtje, akkor bővebb a mészárszék,
1691 5| nemzetség,~Örmény, görög, zsidó, törökség.~Ez mindenik tart más vallást,~
1692 4| kimentem sétálni, aki tudott törökül. Egy híd mellett leülve
1693 4| az isteni, mind az emberi törvény kötelez, ha szinte olyan
1694 5| keresztyének~Üllik, mert ez a törvények.~Itt a sok per és a patvar,~
1695 4| Krisztust, aki kérdette tőle, hogy mi dologban volt a
1696 4| felkél, hozzám jő, azt kérdi tőlem, ha van-é pénz nálam? Egy
1697 5| azt ohajtják.~Itt pediglen tőlle félünk,~Ahhoz tartva közelítünk.~
1698 5| nem mondom, hogy szaladnál~Tőllök, ha vannak házoknál,~Mert
1699 2| egyik keze, amit elvészen tőllünk igazsággal, a másika megsegít
1700 3| fiátfalvi atyafiak Nemesek, Tormák közül kik élnek? Tudom,
1701 4| igen kímélve enni, hogy tovább tartson, és az élet hosszabbodjék,
1702 4| volt. A többi között egy tréfás úr monda a prímásnak: a'
1703 1| meglehet, mivel ők az itt lévő trinitáriusoknak elküldik.~Én pediglen az
1704 4| volt. Én Kemény Simon urat tudakozom, ha él-é még. Ne sajnálja
1705 4| bocsánatot is várhatok, mert a tudatlanul való cselekedetet nem tulajdonítják
1706 4| csak a szíveknek vizsgálója tudhatja, mely szívesen vettem, annál
1707 3| szüretet várja. Itt nem tudják, mi a karódzás, se sem más
1708 3| kivévén, a cselédim meg nem tudnák becsülleni, azért öcsémuramnak
1709 3| mind a jó erkölcsbe, mind a tudományba, és lehessen követője mind
1710 3| ott lévő atyafiakról való tudósítást; nemcsak mulatságomra, hanem
1711 4| messze kimentem sétálni, aki tudott törökül. Egy híd mellett
1712 4| nagyságod atyját az egész falu tudta, hogy micsoda nemesember
1713 5| nép hazudozó.~Télbe délig tüzet gyújthatsz,~Délután ablakot
1714 4| tudatlanul való cselekedetet nem tulajdonítják véteknek.~Kedves öcsémuram,
1715 5| ut videas filios filiorum tuorum et pacem super Israël.~maradok~
1716 3| kérésért. Kedves öcsémuram, ex Turcia nulla redemtio. Már én azt
1717 3| gazdasszonynak egyiptomi kakast és tyúkot, kivált a kakasnál nem lehet
1718 4| király, akinek szüntelen való udvarlói voltanak, mégis azt mondotta:
1719 3| reménlenem, hogy a keresztet üdvességemre fordítja. Éntőllem semmimet
1720 4| lehet. Mindazonáltal azon ügyekezem, hogy a kereskedőktől elküldhessem
1721 4| fognak, aki hajtja, a szánra ül, hogy nehezebb legyen, és
1722 5| Vasárnapot keresztyének~Üllik, mert ez a törvények.~Itt
1723 3| magát, metszett lóra nem ülne. Mindazonáltal ebben az
1724 5| hétnek~Három vasárnapot ülnek.~Péntek itten a töröké,~
1725 4| fő úton, amelyen a lelkem üsmereti is megnyugszik, de átallom
1726 4| öcsémuram, ilyen formában minden üsmeretségből kifogytam Erdélybe, nem
1727 1| Mikes-familiából többet kettőnél nem üsmerhettem, mivel a szegény asszony
1728 4| János úrról írja ked, hogy üsmérhettem, úgy tetszik, hogy akit
1729 5| vőlegény menyasszonyát~Nem üsméri oldalcsontját.~Öt nap tart
1730 4| ked, hogy gyermekkorbéli üsmerőseit ked is eltemette, valamint
1731 4| talám valamelyiket maga is üsmérte. Az öreg Prinyi Imrét, a
1732 3| látná, azt mondaná, hogy üszögös, pedig gyönyörű sárga szemekkel
1733 4| ritkán kell vetni. Küldök még ugorkamagot; amikor szokták, ezt is
1734 5| halak jádzanak,~Örömökben ugrándoznak.~De a partján, akik laknak,~
1735 4| is szándékja vagyon, mert ugyanis gyönyörűséggel lehet a gazétákban
1736 4| étszaka esznek viradtig. Úgyannyira, hogy egy szegény török,
1737 4| József öcsémuramnak még más ugyanolyan hasznos nyelvet megtanulni,
1738 4| az apró jó szalmát eszi. Úgyis már az idén már csak ősszel
1739 3| amelyek nincsenek Erdélybe, úgymint az új ángyomasszonynak egy
1740 4| jova hátravan az áldásnak. Újontában elkezdi a sok zűrzavar áldást,
1741 3| maradéki per saecula et ultra.~Elmondhatom, hogy holtig
1742 4| gazétákban olyan erdélyi uraknak neveket olvasni, akik a
1743 4| sajnálja a tiszteletes plebánus uramat köszönteni, akinek szent
1744 4| kegyesség volt. Én Kemény Simon urat tudakozom, ha él-é még.
1745 4| emlékezem már másról, egy nagy úron kívül, aki ha még él, sokkal
1746 1| szegény asszony terhes volt az úrral öcsémurammal azon esztendőben,
1747 4| fiai. Amely Béldi János úrról írja ked, hogy üsmérhettem,
1748 3| volt még egy fia Haller úrtól, Jánosnak hívták, mintegy
1749 5| a kis Antalkóval együtt, ut videas filios filiorum tuorum
1750 4| nem vinnék, mert a török utálja a lónyerítést, kivált maga
1751 5| Előtte mégyen pompáson.~Az utcákot hogy béjárván,~Elég ajándékot
1752 5| örömmel.~Másnap menyasszonyt utcákra~Viszik házakról házakra.~
1753 5| köntösbe vannak,~Mint mikor az utcán járnak.~Örmény, görög lakadalmon~
1754 3| volna koporsója, valamely útjában a lovak elragadván a hintót,
1755 3| Abafáján vagyon, az oda való utozásom gyönyörűségemre és mulatságomra
1756 3| mulatságomra vált, és amely utozást napjában gyakorta viszem
1757 4| vetni. Az idevaló nem olyan vad, mint ott nálunk, nem csipkés,
1758 3| pedig többfélék és jobbak vagynak Erdélybe. Hanem itt a birsalmák
1759 3| égi madaraknál drágábbak vagyunk, és hogy az ő bőséges keze
1760 3| metszetlen lovat nem kaphat. Valahol még eddig jártam, az erdélyi
1761 5| úgy a másik résznek.~Ha valakit itt megvernek,~Fizetni kell
1762 4| addig nem is lehetett ked, valamíg az iskolában Kolozsvárra
1763 3| Egyszóval, itt aki csak valamirevalónak tartja magát, metszett lóra
1764 1| öcsémuramnak tetszik énnékem válaszolni, a Károlyvárában lévő trinitáriusok
1765 4| Abafája Amerikában volna, a választ későbbre nem lehetett volna
1766 4| esztendőre, amely irtóztató idő a válaszvárásnak, és ha Abafája Amerikában
1767 5| nyakára~Tésznek, meg mást a vállára.~Onnét elébb megindítják,~
1768 4| Szentszéket üsmérik fejeknek a vallás dolgában. Ott ám a lovakat
1769 5| törökség.~Ez mindenik tart más vallást,~Külön-különféle szokást.~
1770 3| lehetetlent kívánnom Istentől. A vallásunk pedig arra int, hogy kívánjuk,
1771 4| minden világi dolgok feketévé válnak. Engedje meg ked, hadd mondjam
1772 4| elrekesztésemnek. De a keresztet nem válogatni, hanem hordozni kell.~Azt
1773 2| helyesnek ítéli a levelemre való váloszolást, a Károlyvárában lévő trinitáriusok
1774 3| gyönyörűségemre és mulatságomra vált, és amely utozást napjában
1775 3| a kalendáriumot meg nem változtatják, de Kriskáért fél pohár
1776 2| francia könyveket magyarrá változtattam, amelyekből, ha alkalmatosságom
1777 4| jő, azt kérdi tőlem, ha van-é pénz nálam? Egy polturát
1778 4| tudja. Talám bocsánatot is várhatok, mert a tudatlanul való
1779 5| nincsen,~Mert a tavaszt másutt várják~Nagy örömmel, s azt ohajtják.~
1780 4| de a dervis azt feleli: várjatok, mert még a jova hátravan
1781 4| köszörülte; látta, hogy nehezen várjuk végit a sok berbitelésinek,
1782 3| köszönetet pedig csak akkor várom, mikor az ajándékot vészik.~
1783 5| azt mind teszik,~Császár városában viszik.~Itt az aer oly változó,~
1784 3| meg öcsémuramnak ennek a városnak ökonomiáját, mert én mindenkor
1785 3| napjában gyakorta viszem véghez igen kevés költséggel és
1786 5| sok per és a patvar,~Amely véghezmégyen hamar.~A bíróhoz aki mégyen,~
1787 4| szokás, amely a gyász, azt véghezvivén minden ahhoz tartozandó
1788 4| látta, hogy nehezen várjuk végit a sok berbitelésinek, ő
1789 4| azon kérte az Istent, hogy vegye gondviselése alá az ő népit,
1790 4| Krisztust, elébeszélli, hogy mit végzett volna. A Krisztus mondotta
1791 4| engedelmével, hogy a fő úton vehesse öcsémuram. De akármikor
1792 3| volt, hogy válaszát nem vehettem öcsémuramnak. Sok búsulásom
1793 1| sok jó erkölcsiért tette vele. A szegény öregúrnak halálát
1794 4| tisztasággal bánnak itt vélek, hogy az ugyan bálványozás.
1795 4| olyan gyönyörű szép kis vendég érkezvén Abafájára, azt
1796 4| szőllőmagból sem küldhetek, venigét küldhetnék, de nem lehet
1797 3| kedves öcsémuram, csak a vér viszi arra, hogy valamely
1798 3| ked véve Huszár Borbára vériből való atyafiakkal. Nem Isten
1799 5| megvernek,~Fizetni kell a verőnek.~A vertet is láncra teszik,~
1800 5| lett volna,~Tehát meg nem verték volna.~Itt a bíró igazságot~
1801 5| Fizetni kell a verőnek.~A vertet is láncra teszik,~Fizetésre
1802 5| Okát ennek csak azt adja,~Vertnek bűne nem lett volna,~Tehát
1803 4| deszkák egészen bé vannak alól verve kovákkal, amely könnyű dolog,
1804 3| hintót, a hintóba lett volna veszedelmes halála; tehát engemet rosszul
1805 3| reménlettem, hogy a ked válaszát veszem. De a fekete pecséten mindjárt
1806 1| lévén meghatározva, mindenek veszik az ő bő kezének irgalmasságát.
1807 3| várom, mikor az ajándékot vészik.~Azon panaszolkodik öcsémuram,
1808 4| cselekedetet nem tulajdonítják véteknek.~Kedves öcsémuram, ne sajnálja
1809 3| soha csak gondolattal sem vétettem a Felséges fejedelmünk ellen.
1810 4| mert sok van, ott a kertben vethetni; olyan magos, valamint a
1811 4| az idén már csak ősszel vetné el ked a búzát, azért mihent
1812 4| Ő is nevette, mint reá vett.~De már azt is meg kell
1813 3| Isten áldása-é a'? Csak egy vettetett ki azok közül, valamint
1814 3| öcsém, közbe vagyon ked véve Huszár Borbára vériből való
1815 5| lenne,~Mert kétfelől azt vezetik,~Öregasszonyok segítik.~
1816 5| kis Antalkóval együtt, ut videas filios filiorum tuorum et
1817 5| táncolva.~A vőlegény férfiakkal~Vigadoz atyafiakkal.~Van menyasszony
1818 5| vőlegény házához,~Hol kezdenek vigassághoz.~Ott a sok nép kiáltozva~
1819 5| lakadalmon~Ne kapj ott a vigasságon.~A hegedűt ott rángatják,~
1820 3| gyönyörűséggel és szívem vigasztalásával vettem, amely vigasztalást
1821 3| vigasztalásával vettem, amely vigasztalást érzem, de ki nem mondhatom,
1822 3| Elmondhatom, hogy holtig való vigasztaló hírt írt öcsémuram a szegény
1823 3| sírót (az asszonyok mindenre vigyáznak). Tehát az úr Bornemisza
1824 4| véginek kell lenni, és arra vigyázni, hogy unadalmas ne legyen.
1825 5| mégyen,~A markában pénzt is vigyen.~Fizetni kell a perlőnek,~
1826 4| soha többé pompára nem vinnék, mert a török utálja a lónyerítést,
1827 3| feje vagy a kalásza egészen violasetét színű. Egy abafáji ember
1828 4| azt érem, magam szedek a violaszínű búzából, akkor tudom, hogy
1829 4| is, hanem étszaka esznek viradtig. Úgyannyira, hogy egy szegény
1830 3| öcsémuram sok számos esztendőkig viselhesse, és a maradéki per saecula
1831 4| életre, mind az úr nevet viselni, és akinek a kedvesebb erkölcse
1832 4| visszáadja-é, ígéri, hogy visszáadja. Azután elkezdi a rettentő
1833 4| elvészi, én megkérdem, ha visszáadja-é, ígéri, hogy visszáadja.
1834 4| hitetlennek erszényiben visszámégyen, a'már az én szent szakállomhoz
1835 4| minden csudálta, mikor estve visszátért a mezőről, mint fénylett
1836 3| utozást napjában gyakorta viszem véghez igen kevés költséggel
1837 3| természetéről is, amely ítélet arra viszen, hogy mint testvératyafi
1838 3| elítélhetem, hogy innét vitt volt az angyal sárt Zágonba.~
1839 4| tudom azt, hogy a Maros vize hathatósabb a szőllősi víznél.
1840 3| hosszú. A megtartóztatott vizet ha megbocsátják, nagyobb
1841 4| vize hathatósabb a szőllősi víznél. Azt írja öcsémuram, hogy
1842 4| levelét csak a szíveknek vizsgálója tudhatja, mely szívesen
1843 4| felelet: nec nominetur in vobis! Kedves öcsémuram, amely
1844 5| gyertyával.~Ki templomba vőlegénnyel~Megesküszik nagy örömmel.~
1845 4| foglalatoskodik. De öcsémuram, nem volna-é jó József öcsémuramnak még
1846 4| Ha megtalált volna, nem volnék most itt talám. De ne csudáljuk-é
1847 4| anxietast, amelyben addig voltam, bőven megjutalmaztatta
1848 4| szüntelen való udvarlói voltanak, mégis azt mondotta: respice
1849 5| mentéd van.~Beszélj földe jó voltáról,~Hallgass kedves lakásáról.~
1850 4| hintettek volt előnkbe, vagy nem voltunk nagy étküek, mert abból
1851 5| többet egy nótánál~Azon vonni nem hallanál.~Örmény menyasszonyt
1852 4| micsoda régi monumentumból vonta ki azt a szép titulusát,
1853 3| vitt volt az angyal sárt Zágonba.~Kedves öcsémuram, nagy
1854 5| kiég,~Alig marad egy kis zöldség.~Az ősz tehát legkedvesebb,~
1855 5| nemzetség,~Örmény, görög, zsidó, törökség.~Ez mindenik tart
1856 5| töröké,~Szombat pedig a zsidóé,~Vasárnapot keresztyének~
1857 5| életünknek.~Annak gyakran nagy zúgását~Halljuk s látjuk hánykodását.~
1858 4| Újontában elkezdi a sok zűrzavar áldást, és akkor az izlotot
|