Rész

 1 1  |   omoljanak azok a vízhegyek. De mégis olyan emberségesek voltanak,
 2 1  |         ebül vagyunk szállva. De mégis jobban szeretem itt lenni,
 3 2  |         keziben a gyeplőt tartja mégis régi szokásból, mondom régi
 4 3  |         a vízzel való kádban, de mégis nem ihatik belőlle. Felfogadtam
 5 13 |        és mi a földön maradtunk. Mégis predikátor uram az ilyenről
 6 22 |         az aranyat. Az orcájáról mégis mind leásták, de az orrára
 7 37 |      ebédre, vagy vacsorára, ott mégis nevetünk a kis Zsuzsival,
 8 83 |    szenved és dolgozik az ember. Mégis mennyi öreg munkásembereket
 9 112|  lefekütt, noha alig volt el, de mégis úgy megtartotta a rendet,
10 113|        jól üsmerték szegényt, de mégis nem hiszik, hogy megholt,
11 157| szépecske énekelt, annak a szava mégis egy kevessé simábbnak tetszett.
12 157|        gorombaság azon kapni, de mégis kapnak. Mi haszna már a