Rész

  1 1  |     völgyben estünk, hogy már csak azt vártuk, hogy reánk omoljanak
  2 2  |          nagy barátsággal fogadta. Azt gondoltam elsőben, hogy
  3 2  |     elrabolnak bennünket; már csak azt néztem, hogy melyik kötöz
  4 2  |            nem terhelik, mivel már azt el is felejtették, annyira
  5 2  |            ne szóljak a kocsisról. Azt gondolná kéd, hogy valamely
  6 2  |    valamely polgármester igazgatja azt a négy lovat. Annak az ő
  7 2  |           felé, hogy ott meglássuk azt a hatalmas és sok feleségű
  8 3  |    szilvafa. Abban sem hazudok, ha azt mondom, hogy a szőllőszem
  9 3  |  mártottunk egyszer a tálban, hogy azt elvitték előllünk, a másodikát,
 10 4  |        édes néném, hogy elűzze kéd azt a veszett restséget, és
 11 4  |        irigylem szerencséjit, mert azt mondják, hogy nem szép.
 12 4  |            mondják, hogy nem szép. Azt elhiheti kéd, hogy nem láttam.
 13 4  |     elhiheti kéd, hogy nem láttam. Azt is elhiheti kéd, hogy nem
 14 4  |             hogy megcsúfol kéd, és azt mondja kéd nekem, hogy úgy
 15 4  |         minden tüdőm, vesém, májam azt tartja, hogy nem kell a
 16 4  |       kétszáz mélyföldnire vagyok. Azt kell hát kédnek megírni,
 17 4  |       vezérelje ő is dolgunkot.~De azt elhiszi-é kéd, hogy nehezen
 18 4  |            nem utálja, de megveti. Azt nem kell várni, hogy valaki
 19 4  |           kell vakarodni a háztól. Azt ugyan talám meg lehetnek
 20 4  |         vannak a kéd gyermekei, de azt kérdezni, hogy mint vagyon
 21 4  |        mint vagyon a kéd felesége, azt nem jovallom senkinek, mert
 22 5  |        tőllem, megköszönném kédnek azt, hogy kedvesen vette levelemet,
 23 5  |          írjunk, és ismét írjunk. ~Azt pedig méltó megírni kednek,
 24 5  |   megérheti. Talám maga is tudja ő azt, mert a kalmakány veje lévén
 25 5  |        hallottam volna. Amég pedig azt a szerencsétlen napot eléri,
 26 5  |   szerencsétlen napot eléri, addig azt írhatom kédnek a vezér felől,
 27 5  |       láttam is, de szép ember, és azt nem kell csudálni, ha erős,
 28 5  |       amidőn egy mészárosnak adják azt keziben? De nekem úgy tetszik,
 29 5  |     feleletet a sveciai király. De azt kérdem kédtől, nem favágóhoz
 30 5  |      folytatja dolgunkot. Én pedig azt kívánom, hogy a kéd egészséginek
 31 6  |         ajándékot tekinteni, hanem azt, aki küldötte. A' való,
 32 6  |           dolgunk, de ha volna is, azt elhadnám a kédnek való írásért.
 33 13 |  megtekintjük, hogy mészáros volt, azt mondhatjuk, hogy nem nagyot
 34 13 |          hogy nem nagyot esett. De azt kell néznünk, hogy micsoda
 35 13 |          az ilyen változásokon, de azt kell meggondolnom, hogy
 36 13 |           a szerencsés vezér, hogy azt a dicsőséget eléri; egyik
 37 13 |            maga haszna keresése is azt hozza magával, mert ő nem
 38 13 |       tudnók is, hogy meg nem adja azt, amit kívánunk. A' való,
 39 15 | panaszolkodnom, hogy meleg vagyon. Azt ne gondolja kéd, hogy kényességből
 40 15 |    lehessen meglátni, mert a török azt sem akarja, hogy a feleségire
 41 15 |   feleségire nézzenek. Jól mondják azt, hogy Franciaország az asszonyok
 42 15 |           rettegve gondolkodom. De azt tudja-é kéd, hogy lehetetlen
 43 22 |          mindenik viseli érdemesen azt a nevet, és az olyanokot
 44 22 |           idejében való dolgokról. Azt írja kéd, hogy az asszony
 45 22 |           télhez hasonlíthatni. De azt ki ne nevetné, hogy azt
 46 22 |            azt ki ne nevetné, hogy azt szeretné kéd megtudni, hogy
 47 22 |         házos lévén meghimlődzött. Azt tudja kéd, hogy az úri asszonyokot
 48 22 |  megmaradjon. Egyik a többi között azt jovallotta, hogy meg kell
 49 22 |         úri asszonynak az orra, de azt nem tudja kéd, hogy holnap
 50 22 |           gyalázatot mondani, mint azt, hogy az adomért szolgál.
 51 22 |            az a szerencsés nap, de azt tudom, hogy igen akarnám,
 52 30 |          főképpen mostanában. Mert azt mondják, hogy ott kéteknél
 53 37 |            érkeznek.~A város felől azt mondhatom, hogy ezen a földön
 54 37 |            akit kívül találhattak, azt elragadták, és gondolja
 55 37 |     városnak, hát még ezután. Csak azt bánom, hogy messze vagyon
 56 37 |            után két órakor felkél. Azt pedig ne gondolja kéd, hogy
 57 37 |            öltözik. A hivatalom is azt hozza magával, hogy vigyázzak
 58 37 |           elhallgatna, ha az ember azt elvárná. Ők a beszélgetéshez,
 59 37 |        micsoda mulatsági voltanak. Azt jól tudja kéd, hogy nekem
 60 37 |          de sokszor nem tudom mit. Azt gondolja, hogy én azokot
 61 37 |      micsodást szokást tartunk. De azt még meg nem mondottam kédnek,
 62 37 |       egészségre kell vigyázni, ha azt akarja kéd, hogy gyakran
 63 37 |       többet vagy kevesebbet. Ihon azt majd elfelejtettem megírni,
 64 55 |       talált bocsátani. Az íródeák azt meghallván, elszégyenli
 65 55 |            hozzája mégyen. A leány azt nagy szerencséjinek tartván
 66 55 |            mondjunk az íródeákról? Azt mondom, hogy csak az olyan
 67 55 |           ballagok véle együtt. De azt kellene bánnom, hogy nem
 68 55 |          akkor jobb lehetnék. Csak azt kell tehát mondani, édes
 69 67 |            jó atyánkra, és mondjuk azt, hogy nem érdemli ez a világ,
 70 67 |            abból ki kell kelni, és azt elhagyatják velünk.~Elmúlt
 71 82 |          fogadta. Másnak nem lehet azt megfogni, hogy micsoda szeretetet
 72 82 |          azért atyának kell lenni. Azt pedig vettem észre, hogy
 73 82 |           szerént nem érzik a fiak azt a nagy szeretetet, mint
 74 82 |           hogy semmit ne tanuljon; azt véghez is vitték, és azt
 75 82 |           azt véghez is vitték, és azt csudálom, hogy írni tud,
 76 82 |         mulatságtól kopik az álla. Azt tudom, az apja kedvit keresi,
 77 82 |           egyebet felejtsen el. Én azt gondolom pedig, hogy ugyan
 78 82 |         gondolom pedig, hogy ugyan azt az egyebet jobban szeretné
 79 82 |             Én pedig úgy tudom már azt a táncot, hogy bízvást lehetnék
 80 83 |  mindezeket, de nem tehetek rólla. Azt magad is reá hagyod, hogy
 81 83 |       állatok is, noha nem tudjuk. Azt olvastam a minap, hogy Raul,
 82 83 |           valamit olyat írok, mert azt írod, hogy a herceg nem
 83 83 |         nem olyan mint..., és hogy azt az egyebet öcsémuram szereti
 84 83 |      jobban a vadászatnál. Én erre azt felelem, hogy öcsémuramot
 85 83 |     szeretetnek. Én pediglen főleg azt kívánom, hogy az egészségre
 86 112|  valóságoson reánk szállott. De ne azt a jó atyánkot sirassuk,
 87 112|      megkívánta, és dohányzott. De azt csudálta mindenikünk benne,
 88 112|             hogy mint vagyon, csak azt felelte: én jól vagyok,
 89 112|      vettük észre, hogy eszin van. Azt is láttuk, hogy az intéskor
 90 113|          annyit, de mindenikünknek azt a pénzt Franciaországban
 91 113|        hiszik, hogy megholt, hanem azt hírdetik, hogy titkon elment,
 92 127|         írhatok többet, hanem csak azt írom idő töltésért, hogy
 93 127|           legyezi, mert a farkának azt a hasznát nem veheti, aki
 94 127|         nem lehet kigondolni, azki azt nem látja, hogy mennyiféle
 95 155|          kímélli, mind az a többi. Azt ugyan veszem észre, hogy
 96 155|       kapni, ami keveset kaphatok, azt inkább a konyhára adom,
 97 157|            és tegnap érkezénk ide. Azt kérdhetné kéd, hogy mit
 98 157|          Én magam sem tudom, hanem azt tudom, hogy sokat aluttunk,
 99 157|     megverte volna a németet? De ő azt a csudát végbenvitte (tudom,
100 157|            helyiben tegyék, ha nem azt, hogy ő már jól tudta mindenféle
101 188|            töltöttem Zágonban. Hát azt megírjam-é, hogy mennyi
102 188|    harmadnapig vagyon a vendégség. Azt jó megtudni, hogy a pap
103 188|    megkóstolni.~Minthogy a törökök azt tartják, hogy ami a testet
104 188|       Isten szereti a tisztaságot, azt is akarja, hogy az őnéki
105 207|           volt Zay úrral. Az Isten azt is kivevé a bujdosásból
106 207|      engemet tettek básbuggá, mert azt jó megtudni, hogy akik ebben
107 207|            ő kezében vagyok, hanem azt tudom, hogy a pornak porrá