Rész

 1 1  |           15. septembris indultunk meg. A fejdelmünknek Istennek
 2 1  |      részeg embereknek, aki a bort meg nem emésztheti. A szegény
 3 2  |          néztem, hogy melyik kötöz meg. De ezek igen emberséges
 4 2  |        füstölvén öreg lovait, hogy meg ne náthásodjanak. E' mind
 5 3  |          kédnek, amelyet itt adták meg. Megérdelmi már kéd is,
 6 3  |    Gallipoliból 22. indultunk vala meg. Az úton semmi olyan dolog
 7 3  |        szőllőtőn, itt egyszersmind meg lehetett volna látni. 28-
 8 4  |       urunkkal, egy szép paripával meg is ajándékozta, mikor pedig
 9 4  |            háztól. Azt ugyan talám meg lehetnek kérdezni a gazdától,
10 5  |       kednek. Úgy tetszik, hogy a' meg vagyon tiltva másoknak.
11 5  |       minthogy az soha olyan hamar meg nem lesz, mint én kívánnám,
12 5  | megcsinálják véle, és így szabadul meg a rabságtól a muszka cár
13 6  |            egy atyánkfiától tudtuk meg, amely atyánkfiának a felesége
14 13 |    Lehetetlen vala a szívnek rajta meg nem esni, amidőn az ablakunk
15 13 |           kísérővel. A' való, hogy meg nem ölik, hanem valamely
16 13 |          bizonnyal tudnók is, hogy meg nem adja azt, amit kívánunk.
17 15 |        vagyon, és nehéz írni, most meg azon kell panaszolkodnom,
18 15 |            tartok, hogy ott ölelem meg kédet, ahol nem kívántam
19 22 |         hogy Bercsényiné asszonyom meg fog kédnek tetszeni. Elmondhatni
20 22 |           nem indít, mert tél felé meg kezd sárgulni a fának is
21 22 |            jovallott, hogy a himlő meg ne lássék, és a szépség
22 22 |        között azt jovallotta, hogy meg kell aranyozni az orcáját.
23 22 |          az erősebb, és az kötheti meg pénzzel a török urakot.
24 30 |         pusztán hadni, de én ugyan meg nem építtetem, lássák ők.
25 30 |         hány százezret száraztanak meg csak Jénikőben? Hát még
26 37 |         kertek volnának. Itt pedig meg nem karózzák a szőllőt,
27 37 |           el, és októberben szedik meg; való, hogy sok bibelődés
28 37 |          kéd, mint bocsátották el, meg gyilkosságok is estenek.
29 37 |          szóljak, de azután kérdje meg kéd tőllem, mit beszéltek
30 37 |        szokást tartunk. De azt még meg nem mondottam kédnek, hogy
31 55 |          az ilyen példa talám soha meg nem történt. De mit mondjunk
32 67 |        cselédes gazdának, aki soha meg nem hal. A mi urunk mindenkor
33 67 |             Való, bujdosásban holt meg, de nem szükségben. Igy
34 82 |           bánnám, ha mástól tudnád meg, édes néném, hogy a fejdelem
35 82 |          fiat nem üsmérhetni addig meg, még az apja szárnya alatt
36 83 |          követni közüllünk. Kérdje meg kéd másoktól, ki volt az
37 83 |           volt az az Origyénes, én meg nem mondom. Azonkívül is
38 112|        rendben el nem mulatott, se meg nem engedte, hogy őérette
39 112|           elaluvék, mivel úgy holt meg, mint egy gyermek. Szüntelen
40 112|   közöttünk. Az Isten vigasztaljon meg minket. ~
41 127|         csak kevesedmagával indula meg, de úgy, mintha az ellenség
42 127|          mondott: nem halok én itt meg, mint az apám. Nem felelék
43 127|             aki pedig azzal megüt, meg vagyon ütve. Egyszóval,
44 155|          tulajdoníttom, hogy eddig meg nem fagytam, mert itt rettentő
45 155|     hallatlan dolog, és talám soha meg nem történt, hogy a jégen
46 155|          kitöltenem, és ha az idén meg nem fagytam, megfagyhatatlan
47 155|        étel. Könyörögj néném, hogy meg ne fagyjak már tavaszig,
48 155|          egészséget, néném, nekünk meg egy kis lágy időt.~
49 157|     holnapnak 26. napján indultunk meg, és tegnap érkezénk ide.
50 157|          aluttunk, későn indultunk meg mindenkor, és igen idején
51 157|            igen idején szállottunk meg. Sok helyt egynehány polturáért
52 157|       egykét lépést tesznek előre, meg annyit hátra, mind abból
53 157|         kitették. Mikor történt a' meg, hogy a török megverte volna
54 157|       király májusnak a végin holt meg. ~
55 181|       mintha nádmézbe főzték volna meg. Menjünk már az asszony
56 181|   szenvedjenek a testeken. Ezekhez meg más négy parancsolatot adnak,
57 181|     segítségül híják. Minket pedig meg nem gátol, hogy ne adjunk
58 187|    szabadítja.~Amidőn a férfiú hal meg előbb, az asszony kiveszi
59 188|         vasát a szíve felé tartja, meg akarván azzal mutatni, hogy
60 188|           legyen, mint ez a só, és meg ne engedje néked a földi
61 188|      imádsághoz akarsz fogni, mosd meg az orcádot, kezeidet, karodot
62 188|             tiszta porral súrolják meg orcájokot; mivel az Isten
63 188|           nevében, anélkül a kérés meg nem hallgattatik. Én pedig
64 207|           Úrnak, hanem az Úrba hal meg. Annyi hosszas bujdosásom