Rész
1 1 | 1717. 10. octobris.~Édes néném! Hálá légyen az Istennek,
2 1 | a török áer elűzi. Édes néném, mi jó a földön járni! Látja
3 1 | mintsem a hajóban. Édes néném, a kéd kedves levelit vagyon
4 1 | holnapból állana. Reménlem, édes néném, hogy már ezután, minthogy
5 2 | 21. octobris 1717.~Édes néném, még kédnek semmi levelét
6 2 | náthásodjanak. E' mind jó, édes néném, de Belgrádnál megverték
7 2 | ide, ki amoda. Jaj! édes néném, hogy lehet ilyen néppel
8 2 | tündöklő portát. De édes néném, a restséget el kell űzni,
9 3 | octobris 1717.~Ideje már, édes néném, egy levelét venni kédnek,
10 3 | éhezett. De az is való, édes néném, hogy étlen költem fel asztaltól,
11 3 | kutya szokás! Jaj! édes néném, elig mártottunk egyszer
12 4 | 1717.~Így szeretem, édes néném, hogy elűzze kéd azt a veszett
13 4 | herélt emberek látják. Édes néném, nagy becsület, de nem nagy
14 4 | lakik a jó házasság. Édes néném, tudom, hogy megcsúfol kéd,
15 4 | megbékéllik, ha megverik. Édes néném, annál tovább nem mehetünk,
16 4 | gondolatját. Még eddig, édes néném, igen-igen keveset tudok
17 5 | 29. novembris 1717.~Édes néném, micsoda szerencsés asszony
18 5 | írok. Jaj! hazuttam, édes néném, mert a kéd leveleit olvasni
19 5 | másoknak. Ugyanis, édes néném, ne kíméljük egymást, hanem
20 5 | udvarával. Elmondhatni, édes néném, hogy a vezérek a földi
21 5 | dolga jól folyjon. Édes néném, ha tudná kéd, mint szeretem
22 6 | 10. decembris 1717.~Édes néném, mi még itt vagyunk, itt
23 6 | küldötte. A' való, édes néném, hogy sokan vannak, akik
24 6 | többet az ajándékról.~De édes néném, ha volna mit írnom kédnek,
25 6 | nekünk. Mondja kéd, édes néném, hogy talám nincsen egyéb
26 6 | való írásért. Mert édes néném, ki szereti kédet úgy mint
27 13 | hálákot kell néki adni. Édes néném, ma ez itt megtörtént, és
28 13 | dicsőséget megkóstolta. Édes néném, eleget elmélkedhetnék az
29 13 | foglalta. Szép dolog, édes néném, ura lenni fél óra alatt
30 13 | Bízzunk, reméljünk, édes néném, az Istenben, ha szinte
31 13 | súlyos dolog, úgy-é édes néném, de azért vagyunk keresztények,
32 15 | Ádám vétke. A télben, édes néném, azon kelletett panaszolkodnom,
33 22 | semmit nem kértem, édes néném, már el nem kezdem. Egy
34 30 | magyarokot. Elég az, édes néném, hogy már öt naptól fogvást
35 30 | szép réten. Az igaz, édes néném, hogy szép helyt vagyunk,
36 30 | lássák ők. Lehetetlen, édes néném, annyi halat látni, mint
37 30 | le a vízen. Az igaz, édes néném, hogy itt mi jól vagyunk,
38 37 | Zágont. De tréfa nélkül, édes néném, mi itt igen szép kies helyt
39 37 | óra. Aludjunk hát, édes néném. De az egészségre kell vigyázni,
40 55 | 18. augusti 1724.~Édes néném, ha tudná kéd micsoda nagy
41 55 | főzhetnének véle. Gondold el, édes néném, már két naptól fogvást
42 55 | nem udvaros. Szánj, édes néném, szánj, ihon vadászni nem
43 55 | Mindezekből megláthatjuk, édes néném, hogy mely csudálatos úton
44 55 | is erre ítéli őket. Édes néném, itt most én vagyok az úr,
45 55 | kell tehát mondani, édes néném, maradok a kéd rossz szolgája.~
46 67 | 6. novembris 1725.~Édes néném, itt most elég sírás, rívás
47 82 | mástól tudnád meg, édes néném, hogy a fejdelem második
48 82 | táncmester. Egészséggel, édes néném! A vendég még igen új, hogy
49 83 | erős és jó egészséges. Édes néném, mi szép dolog sokáig élni,
50 83 | másképpen beszélnénk. De édes néném, máris meguntuk mi az itt
51 83 | is eleget pirongatsz, jó néném, de már én ahhoz úgy hozzászoktam,
52 113| aprilis 1735.~Itt édes néném, könnyhullatással esszük
53 127| septembris 1737~Elhagyók, néném, Rodostót, annyi esztendők
54 155| martii 1740.~Nem kétlem, néném, hogy már egynehány rendbéli
55 155| csak oláhok. Megbocsáss néném, ha elvégezem levelemet,
56 155| esik az étel. Könyörögj néném, hogy meg ne fagyjak már
57 155| a telet. Jó egészséget, néném, nekünk meg egy kis lágy
58 157| Rodostó, 22. junii 1740.~Néném, jó egy lépés Bukurestről
59 187| novembris 1752~Itt kedves néném, szép idők járnak, az ablakok
60 188| 22. martii 1753.~Kedves néném, micsoda régi lakosok vagyunk
61 188| pedig annak nevében kérem a néném egészségit. E' most elég.~
62 207| decembris 1758.~Kedves néném, nemcsak mi, hanem az egész
|