Rész

  1 4  |             jó házasság. Édes néném, tudom, hogy megcsúfol kéd, és
  2 4  |           keveset tudok törökül. Nem tudom, ezután mint lesz, de nékem
  3 7  |          ajándékozta: már e' szokás. Tudom, hogy mikor a császárhoz
  4 11 |               22. aprilis 1718.~~Nem tudom, ha a Noé bárkájából írom-é
  5 15 |         magosan az ablakokot; én nem tudom, csak gondolom: azért, hogy
  6 16 |          lészen lakóhelyünk, még nem tudom. Elég a', hogy innét elvisznek
  7 18 |             hogy táncoljak. Mert azt tudom, hogy mások is úgy tartják,
  8 19 |              lesznek szállva, de nem tudom, meddig. Elég az, édes néném,
  9 20 |          csendességben, amég meg nem tudom, mint érkezett kéd haza.
 10 20 |              ment bé a városban. Nem tudom, ha leírjam-é, kik mentenek
 11 21 |            rövid a kéd levele. Mikor tudom, hogy az egészség jó, akkor
 12 21 |              Annak igen örülök, mert tudom, hogy annál az úri asszonynál
 13 21 |              nem sok idő kívántatik. Tudom, az urunkhoz eljő az úr,
 14 22 |              asszonyt csinálnak? Nem tudom, mikor leszen az a szerencsés
 15 22 |             a szerencsés nap, de azt tudom, hogy igen akarnám, ha az
 16 23 |            Jénikő, 2. januarii 1719.~Tudom, abban nem kételkedik kéd,
 17 23 |           bőv gyümölcsöt. Én azt jól tudom, hogy az ilyen szokást el
 18 25 |              udvarát. A többinek nem tudom mit ád, de a császárnak
 19 27 |           valamint a szolgák. Nem is tudom, miért viselik a fejdelem
 20 27 |            nem becsülik. Mindezekre, tudom, azt fogja kéd mondani,
 21 27 |              édes néném, nem akarok. Tudom, hogy kéd is velem egy gondolatban
 22 28 |              bánom kédre való nézve; tudom, hogy gyakorta meghántatja
 23 29 |              vagy alhatnék. Én pedig tudom, hogy alhatnám, mord kedvű
 24 31 |          minapiban Forgács uram. Nem tudom micsoda innepen Bercsényi
 25 31 |           nevettünk egész nap rajta. Tudom, hogy kéd is megneveti az
 26 32 |              sem ártunk néki, és nem tudom, mivégre kívánja üldözni
 27 33 |        gyümölcsből állott. Már előre tudom, hogy erre mit mond kéd.
 28 34 |         küldjön megtudakozni. De azt tudom, hogy Pompeus meg nem fizeti
 29 34 |        között elvesztettem.~Már most tudom, hová küldenek bennünket.
 30 34 |          többet nem tudok. Hanem azt tudom, hogy már elküldöttenek
 31 37 |              nevetek, de sokszor nem tudom mit. Azt gondolja, hogy
 32 38 |              lemenni. A lakosok, nem tudom, honnét vették, de azt tartják,
 33 38 |         nevettünk rajta. Azt már nem tudom, mint fog nékünk használni
 34 38 |            jó egészségem vagyon. Azt tudom, hogy két betegnek nem használt,
 35 40 |          pedig nem látom módját. Nem tudom, ha nálunk szokás-é ma egymást
 36 41 |       erővel-é vagy jó kedviből, nem tudom, de az urától elválasztatta,
 37 41 |            úr elhagya bennünket: nem tudom, ha az idevaló lakást unta-é
 38 42 |          együtt nem eszik; ennek nem tudom az okát, de együtt alusznak.
 39 42 |  lakadalmokról verset csináltam, nem tudom, elküldjem-é vagy sem, mindazonáltal
 40 42 |              számára csináltam, mert tudom, hogy a kéd ítélőszéke előtt
 41 44 |              félelemben vagyok, mert tudom, hogy kéteknél is nagy a
 42 45 |     állapotban vagyunk, hogy azt sem tudom, ha tudok-é írni. Az elmúlt
 43 45 |              gyújtottak itt meg. Nem tudom mi formában, a gyertyát
 44 48 |            innét Constancinápolyban; tudom, hogy ott lesz kéd a temetésin.
 45 48 |            ott lesz kéd a temetésin. Tudom, hogy már azt várja kéd,
 46 49 |          micsodások a leányok! Aztot tudom, hogy a szívnek semmi része
 47 49 |           emberek kalendariumja. Nem tudom, mint találja kéd, de Zsuzsi
 48 50 |             törvény szokásban volna. Tudom, hogy a ma lett Bercsényiné
 49 52 |             vehetem kédnek válaszát. Tudom, hogy kéd is ritkán és későn
 50 52 |              előtte húsz nappal. Nem tudom, hol sétált annyit a tengeren.
 51 53 |            ház gondviselésire. Erre, tudom elmondja kéd a verset: bátyám
 52 55 |     megfüstöljék, valamint a sódort. Tudom, hogy kéd is erre ítéli
 53 56 |            fűet lehet találni.~Erre, tudom, azt mondjuk, csak a káposzta
 54 56 |            azok a híres rómaiak, nem tudom mi okból, az orvos doktorokot
 55 57 |          semmit nem mondhatni. Aztot tudom, hogy a jó püspökök nem
 56 58 |        ritkán esik itt le a mennykő. Tudom, hogy sokféle és csudálatos
 57 58 |              én annak egyéb okát nem tudom, hogy miért eszünk húst
 58 59 |           kellene törődnöm, mert azt tudom, hogy mások is gyönyörűséggel
 59 62 |      hajtanak hasznot egy országban. Tudom, hogy a mi országunkban
 60 63 | gyönyörűségit szeretem is, de azt el tudom hadni, és méltó vagyok,
 61 65 |              és eztet ha elmulatnám, tudom, hogy megpirongatnának,
 62 65 |         szakállomra mondom, hogy nem tudom mit írjak, mert itt oly
 63 68 |            el voltanak rothadva. Nem tudom valójában, ha azért nem
 64 68 |             nem engedték meg. De azt tudom, hogy egy kis görög kápolnában
 65 68 |           tudhatom az okát, noha azt tudom, hogy még leánykorában is
 66 69 |          bajuszomra mondom, hogy nem tudom mit kell írni, és ha írok,
 67 69 |       olvastam, igaz-é vagy sem, nem tudom, de aki nem hiszi, próbálja
 68 69 |             titkon vagyon közöttünk. Tudom, hogy az urunk azon lészen,
 69 71 |              övék voltak. De azt nem tudom, hogy a magyarok miért nevezik
 70 74 |            mivel írni akarok, és nem tudom, mit. De micsoda hírt tudnék
 71 75 |         vigasságra való állapot. Nem tudom, ki hozta közinkben azt
 72 75 |              kést verne a szívemben. Tudom, hogy kéd azon nem törődik,
 73 76 |         miért nem írtam, mert én nem tudom. Alkalmatosságom elég volt,
 74 77 |         lévén egy kisasszonnyal, nem tudom hogy, az ifiat a tengeri
 75 78 |            esztendő első napján? Nem tudom a franciák honnét vették
 76 78 |             nem jut eszemben. De azt tudom, még meg nem írtam, hogy
 77 79 |              küldhetett orgonát, nem tudom, mivel az ő templomokban
 78 80 |           rongyos elme; elég vagyon. Tudom, édes nénékám, hogy a szokás
 79 80 |           akik el akartak menni, nem tudom melyik vállokra, de posztóból
 80 82 |             mikor onnét kirepül. Nem tudom, hogy fog szokni a mi baráti
 81 82 |       mulatságtól kopik az álla. Azt tudom, az apja kedvit keresi,
 82 82 |              nem fúnak. Én pedig úgy tudom már azt a táncot, hogy bízvást
 83 83 |              munkásembereket látunk.~Tudom, hogy nem hagyjuk a porban
 84 84 |              mennem a herceggel, nem tudom belől, de azt tudom, hogy
 85 84 |              nem tudom belől, de azt tudom, hogy úgy jöttünk ki, mint
 86 84 |          egészséget, édes néném. Nem tudom, mikor írhatok, se azt nem
 87 84 |            mikor írhatok, se azt nem tudom, mikor vehetem a kéd levelét.
 88 84 |             levelét. E' mind sok nem tudom, de azt tudom, hogy senki
 89 84 |           mind sok nem tudom, de azt tudom, hogy senki úgy nem szereti
 90 89 |          keserű laktunk helyére. Azt tudom, nem fog kéd panaszolkodni
 91 95 |              A kéd ítélőszékinél nem tudom, ha ilyen ítéletet tesznek-é.
 92 99 |           hadd pereljenek egymással. Tudom, hogy ezeknek rézprokátorok
 93 100|        beszélgetéseket olvastam. Nem tudom, ha leírjam-é vagy sem?
 94 100|             Ő szép, esze vagyon, azt tudom, és azt megvallom, de az
 95 102|      sardiniai király is készül. Nem tudom mit gondol a császár, de
 96 106|              többé érdemit ne várja.~Tudom, azt fogod mondani, hogy
 97 108|              Pápai sógort a portára, tudom már eleget nevetett kétek
 98 109|             hogy Carolus quintus nem tudom micsoda várat szállott meg
 99 111|          esztendőt könnyen elbírhat. Tudom, hogy az ilyen vigasztalás
100 113|              ezt a levelet, de mivel tudom, hogy örömest kívánnád tudni,
101 118|         üsmerem a fejdelmet, azt sem tudom, mint leszek elméjiben,
102 126|        vagyon, mint hozzánk. Azt nem tudom, mikor bontotta volna fel
103 126|           török a békességet, de azt tudom, hogy egy keresztyén császár
104 143|             vadok vagy szelidek, nem tudom, mert azok örökké a szigetekben
105 150|          török császár fermányát, de tudom, hogy ők arra nem hajtottanak
106 151|             medvék az idegenhez. Nem tudom, ha természetből cselekszik-é,
107 151|               akármit csináljak. Azt tudom, hogy a vajda jó rendelést
108 152|       felbódult állapotban magam sem tudom, mit csináljak, legkisebb
109 153|          hogy megindulhassanak, mert tudom, hogy ővajdasága sem várja
110 156|          igen unadalmas a lakás. Nem tudom én micsodaféle emberek ezek,
111 158|             török mondja. Annyi időt tudom, hogy itt el nem töltök,
112 158|          ideig az úton? Én magam sem tudom, hanem azt tudom, hogy sokat
113 158|           magam sem tudom, hanem azt tudom, hogy sokat aluttunk, későn
114 158|            azt a csudát végbenvitte (tudom, hogy nem magától), Bellegrádot
115 162|        vallhatott soha nagyobb kárt. Tudom, hogy drágán megváltotta
116 162|            vajda testvéröccse lévén, tudom, hogy most szepeg. Mennyi
117 162|         mentét is láttam rajta, noha tudom, hogy nusztos mentéje is
118 168|           vagy sem, az Úr tudja. Azt tudom, hogy a nénémnek egészséget
119 169|           azt maga sem tudja. De azt tudom, hogy néném egészségit kívánom.~
120 187|             most a dinnyeszüret. Azt tudom, hogy nem jóüzüen eszi a
121 192|              mert tudok írni, de nem tudom, mit írok, az oculárék semmit
122 194|              1754. ~Minden bizonnyal tudom, hogy örülni fogsz azon,
123 200|             néném, hogy le ne írjam. Tudom, hogy azt mondod utána,
124 203|            mint lesz vége, hanem azt tudom, hogy ha a levél kicsid,
125 204|            volt a császárnak. De nem tudom miért, a király minden ok
126 208|            kezében vagyok, hanem azt tudom, hogy a pornak porrá kell