Rész

5001 122|                     vigasztal, és ő ád erőt a kereszthordozásra. Magamban
5002 122|                  belsőképpen mind mást érez a szívem. Minden leveleiben
5003 122|                   szívem. Minden leveleiben a fejdelem írja, hogy eljő,
5004 122|                    még itt nincsen. Azonban a szükség szaporodik, a baj
5005 122|               Azonban a szükség szaporodik, a baj és a panasz nagyobbodik,
5006 122|                szükség szaporodik, a baj és a panasz nagyobbodik, és minthogy
5007 122|         alkalmaztatni.~Sokszor jut eszemben a szegény urunk jövendölése.
5008 122|                   jövendölése. Mert egyszer a többi között a vásárlásról
5009 122|                 Mert egyszer a többi között a vásárlásról való számadást,
5010 122|                  mert én vásároltattam, ami a köntösihez és a házbeli
5011 122|          vásároltattam, ami a köntösihez és a házbeli eszközökhöz kívántatott,
5012 122|                    eszközökhöz kívántatott, a fizetőmester, aki vásárolta
5013 122|                  számot adott, én pedig azt a számadást megmutattam a
5014 122|                     a számadást megmutattam a fejdelemnek), de azt jó
5015 122|                 olyan természete volt, hogy a számadásban nem nézte, hogy
5016 122|                 mindenkor gáncsot talált -, a számadásban tehát egynehány
5017 122|                poltura érő portékán megakad a szeme, és kezdi mondani
5018 122|              szegény semmit nem felel, csak a kezemben adja a számadást,
5019 122|                 felel, csak a kezemben adja a számadást, és elfordul tőllem
5020 122|                   akkor sem szól semmit is. A' már nekem nehéz volt, mert
5021 122|                  kértem bocsánatát. Erre az a ritka és nagy ember megölel
5022 122|                akkor sírva hallottam ezeket a szókot, most könyves szemmel
5023 122|                    neve. Megmondottam, hogy a szomorú levélnek rövidnek
5024 123|                    Azt gondoltuk, hogy mind a kettő eljő, de csak a nagyobbik
5025 123|                  mind a kettő eljő, de csak a nagyobbik jött el. A hajó
5026 123|                   csak a nagyobbik jött el. A hajó Gallipolinál maradott,
5027 123|                akarván közinkben jőni, csak a vendégfogadóban szállott.
5028 123|                     nekem azon örülni kell, a sok bajtól megmenekedem,
5029 123|                egész ház költségire. De aki a fogat adta, ennünk is ád.~ ~
5030 124|                 végezhessük ezen esztendőt. A fejdelem egynehány napot
5031 124|                mulatván Constancinápolyban, a bujdosó felekezeti közi
5032 124|                 napján ide viszátére. Ennek a hirtelen való visszátérésnek
5033 124|                   pedig oka az, hogy mihent a porta megtudta, hogy Constancinápolyban
5034 124|                  volt az oka. Mert minthogy a portának a császárral való
5035 124|                    Mert minthogy a portának a császárral való békessége
5036 124|                  tart, de sőt még, minthogy a császár a porta és a muszka
5037 124|                     még, minthogy a császár a porta és a muszka között
5038 124|               minthogy a császár a porta és a muszka között való közbenjáró,
5039 124|                     között való közbenjáró, a porta nem akart okot adni
5040 124|                   porta nem akart okot adni a császárnak a panaszra, hogy
5041 124|                akart okot adni a császárnak a panaszra, hogy miért hozatta
5042 124|                    miért hozatta maga mellé a fejdelmet. Mert itt igen
5043 124|                   igen tartanak attól, hogy a császárt valamiben megbosszontsák,
5044 124|                 küldék oly hamar ide visszá a fejdelmet, aki is mint fogja
5045 125|                   Bezzeg néném, nyertünk mi a változásban, mint Bertók
5046 125|                    változásban, mint Bertók a csíkban, vigasztalásunkra
5047 125|                    de szomorúságunkra jött. A szép rendtartást, amelyet
5048 125|                     velünk mind holtig, azt a fia harmadnap alatt felfordíttá,
5049 125|                 olyan kevés idő alatt abban a keresztényi és fejdelemhez
5050 125|               minden eltöröltetett, és csak a nagy rendeletlenségnek ködje
5051 125|       rendeletlenségnek ködje szállotta meg a házunkot. Csak ebből elítélheti
5052 125|                     ellenkezőt látunk, mert a rendet nagy rendeletlenség
5053 125|        rendeletlenség követte, az okosságot a hebehurgyaság, a kegyességet
5054 125|                  okosságot a hebehurgyaság, a kegyességet a harag és az
5055 125|                hebehurgyaság, a kegyességet a harag és az idegenség, úgyannyira,
5056 125|                   nem tetszett, mint már ez a három holnap. Most suhajtják
5057 125|                    kell néznünk az atyja és a fia között való nagy különbséget,
5058 125|                   nélkül nem maradtam, mert a hamis atyafiak sokkal vádoltanak,
5059 125|              atyafiak sokkal vádoltanak, és a hamis vádolásra a fejdelem
5060 125|            vádoltanak, és a hamis vádolásra a fejdelem sokat vizsgálódott
5061 125|                    mint az igaz úton járni. A' volna kívánatos dolog,
5062 125|                nyomdokát követné, meg, mert a' bizonyos, hogy a porta
5063 125|                      mert a' bizonyos, hogy a porta vizsgálódik utána,
5064 125|                   elméjiben. Csak úgy, mint a többi. Nékem csak egy istenfizessét
5065 125|               tegnap nagy földindulás volt, a föld sem nyughatik alattunk.
5066 126|           felfordulva; csudálom, hogy mi is a lábunkon és nem a fejünkön
5067 126|                     mi is a lábunkon és nem a fejünkön járunk. A' bizonyos
5068 126|                   és nem a fejünkön járunk. A' bizonyos pedig, hogy az
5069 126|                  pedig, hogy az Isten ebben a fejdelemben sok szép tálentumot
5070 126|                  méltó dolog lett volna. De a természetit kellett volna
5071 126|              mindenben szabaddá hagyták, és a természet rendeletlenné,
5072 126|                    Arra sohasem tanították, a természet sem vitte reá,
5073 126|                   se azt nem tudja, hogy mi a fösvénység, se a helyes
5074 126|                    hogy mi a fösvénység, se a helyes megtartás, se azt,
5075 126|                      se azt, hogy mi légyen a helyes adás, se azt, hogy
5076 126|                      se azt, hogy mi légyen a nemzetihez való szeretet,
5077 126|                    való szeretet, mert soha a nemzetivel nem társalkodhatott.
5078 126|             nemzetivel nem társalkodhatott. A' már bizonyos, hogy ebben
5079 126|                    már bizonyos, hogy ebben a holnapban a császár a passorovicai
5080 126|                      hogy ebben a holnapban a császár a passorovicai békességet
5081 126|                 ebben a holnapban a császár a passorovicai békességet
5082 126|                     passorovicai békességet a törökkel felbontotta, és
5083 126|                     felbontotta, és letévén a mediátorságát, a muszka
5084 126|                    letévén a mediátorságát, a muszka mellé állott. Ha
5085 126|                      Ha lehet-é olyanformán a békességet felbontani vagy
5086 126|                    felbontani vagy sem, azt a teológusok végezzék el,
5087 126|                 hogy nem keresztyéni tartás a hitetleneknek a hitet meg
5088 126|          keresztyéni tartás a hitetleneknek a hitet meg nem tartani, mivel
5089 126|                hitet meg nem tartani, mivel a töröknek az Isten szintén
5090 126|                    mikor bontotta volna fel a török a békességet, de azt
5091 126|                  bontotta volna fel a török a békességet, de azt tudom,
5092 126|                    most is lehetne tanulni. A törökök, ha azt nem reménlenék,
5093 126|                   Talám már erre való nézve a portán is inkább néznek
5094 127|              Rodostó, 13. septembris 1737. ~A békesség fel lévén bontva
5095 127|             békesség fel lévén bontva azért a portának sem lévén szükséges,
5096 127|                   vigyázni: erre való nézve a kalmakán egy levelet külde
5097 127|          vezéragától, amelyben tudtára adja a fejdelemnek, hogy a porta
5098 127|                    adja a fejdelemnek, hogy a porta kívánja Constancinápolyban
5099 127|          Constancinápolyban való menetelét. A porta meg akarván ezzel
5100 127|                 teljességgel való ellensége a német császárnak, és belőllünk
5101 127|                szegénytől, hogy nem kívánja a portának a némettel való
5102 127|                 hogy nem kívánja a portának a némettel való hadakozását,
5103 127|                   hadakozását, mert irtózik a törökkel való hadakozástól,
5104 127|                    tegyenek Erdélyben. Elég a', hogy mi bémegyünk, Isten
5105 127|             megtudni, hogy új vezért tettek a táboron. Többet nem írok,
5106 128|                    Csak herdiburdi módjára. A fejdelem csak kevesedmagával
5107 128|               mintha az ellenség lett volna a hátunkon. Még csak annyi
5108 128|                     magának se nekünk, hogy a portékáit elrakják. E' talám
5109 128|                     még Erdélyben sem. Elég a', hogy tegnap ebéd tájban
5110 128|                     hogy tegnap ebéd tájban a város mellé érkezvén, egy
5111 128|                    udvarházhoz vivének, ott a császár tisztei a fejdelmet
5112 128|              vivének, ott a császár tisztei a fejdelmet megvendéglék.
5113 128|                megvendéglék. Ebéd után mind a fejdelem, mind mialánk paripákot
5114 128|               megindulván, pompával kísérék a császár tisztei a szállására,
5115 128|                   kísérék a császár tisztei a szállására, amely csak egy
5116 128|              ellakhatik egy fejdelem benne. A házak mind fel voltak ékesítve
5117 128|             ékesítve az idevaló mód szerént a császár parancsolatjából.~
5118 128|                     hogy az egy éléfánt. Ez a nagy állat egérszőrű, a
5119 128|                     a nagy állat egérszőrű, a feje olyan, valamint írják,
5120 128|                 feje olyan, valamint írják, a fülei, valamint az asszonyok
5121 128|                     az asszonyok legyezője; a szájából kétfelől két vastag
5122 128|                  két vastag fog nő ki, mint a karom. Azok pedig hosszak,
5123 128|                     de az is bizonyos, hogy a természet azokot néki hasznára
5124 128|                    olyan fityelék, valamint a pulykának, a' pedig hosszabb
5125 128|             fityelék, valamint a pulykának, a' pedig hosszabb fél ölnél,
5126 128|                   fél ölnél, és vastag mint a karom, az úgy hajlik, mint
5127 128|                     mint egy korbács. Annak a vége olyan, mint a disznónak
5128 128|                    Annak a vége olyan, mint a disznónak az orra, két lyuk
5129 128|                szivárványon. Azon szíja fel a vizet, mikor iszik, vagy
5130 128|                      azzal ád magának enni. A' neki olyan, mint nékünk
5131 128|                     neki olyan, mint nékünk a kezünk, ő azzal egy polturát
5132 128|                     mindenütt legyezi, mert a farkának azt a hasznát nem
5133 128|                legyezi, mert a farkának azt a hasznát nem veheti, akit
5134 128|           mennyiféle hasznát veszi ő annak. A lábai mindenütt egyaránsú
5135 128|                 vastagok, mint egy embernek a combja. A magossága 13 arasz
5136 128|                 mint egy embernek a combja. A magossága 13 arasz volt,
5137 128|                  arasz volt, de e' még csak a kisdedek közül való. Csudálatos
5138 128|                   munkáiban. Elég már arról a nagy állatról beszélleni.~
5139 129|        Constancinápoly, 11. octobris 1737. ~A fejdelem 7-dik a kalmakánynál
5140 129|                     1737. ~A fejdelem 7-dik a kalmakánynál volt audencián,
5141 129|                  aki is egy paripát küldött a fejdelem számára, hasonlóképpen
5142 129|                     felöltöztetett lovakot. A csauz pasa jött a fejdelem
5143 129|                  lovakot. A csauz pasa jött a fejdelem után, és nagy pompával
5144 129|                      és nagy pompával vitte a kalmakányhoz. Ott csak kevés
5145 129|                    egy nusztos mentét adata a fejdelemre, mireánk pedig
5146 129|                  hasonló pompával. Elkezdők a komédiát, mert itt azt gondolják,
5147 129|                  becsületet tesznek nekünk, a német annál inkább megijed.
5148 129|                komédiát ebben az országban. A theatrumról hogy szállunk
5149 129|                     azt mondja, hogy mihent a citromból a levit kifacsarják,
5150 129|                     hogy mihent a citromból a levit kifacsarják, elvetik,
5151 129|                  elvetik, és mikor az ember a csorgóból akar innya, meghajol
5152 129|                    hátat fordít neki. Ilyen a világ! A tegnapi napot nem
5153 129|                 fordít neki. Ilyen a világ! A tegnapi napot nem mondhatom,
5154 129|                    elvesztettük volna, mert a moldovai és havasalföldi
5155 129|                havasalföldi vajdánékot volt a fejdelem látogatni csak
5156 129|                    reá tudta magát tartani, a fejdelmet megajándékozták,
5157 129|                    volt, mindenikének pedig a szépségével a férje megelégedhetik.
5158 129|            mindenikének pedig a szépségével a férje megelégedhetik. Férfiú
5159 129|                    valamint egy majorháznál a sok tyúk. A' való, hogy
5160 129|                     majorháznál a sok tyúk. A' való, hogy a mi fejdelmünk
5161 129|                     sok tyúk. A' való, hogy a mi fejdelmünk igen hideg
5162 129|                hideg szemekkel nézte ezeket a görög fejdelmeknéket, se
5163 129|                    görög fejdelmeknéket, se a szép tyúkoknak balfelől
5164 129|                 mert még abban az órában is a hideg volt rajta, amely
5165 129|              megromlott. Talám az is okozza a minden kicsidért való haragját,
5166 130|                      Már ezután néném, csak a pompáról kell írnom. Ma
5167 130|                   unadalmas lesz is.~Tegnap a porta tudtára adatván a
5168 130|                     a porta tudtára adatván a fejdelemnek, hogy ma audenciája
5169 130|                    hogy ma audenciája lenne a császárnál, azért ma jó
5170 130|           császárnál, azért ma jó hajnalban a fejdelem hajóra üle az egész
5171 130|                  üle az egész udvarával, és a constancinápolyi kapu előtt
5172 130|                     ahol már várt bennünket a csauz pasa sok csauzokkal
5173 130|                     csauzokkal és lovakkal. A fejdelem a császár paripájára
5174 130|                     és lovakkal. A fejdelem a császár paripájára ülvén,
5175 130|                     más paripákra, 8 órakor a császár második kapujához
5176 130|                    második kapujához érénk. A fejdelem a lóról leszállván,
5177 130|                 kapujához érénk. A fejdelem a lóról leszállván, egy kevessé
5178 130|                     leszállván, egy kevessé a kapu között leülteték; e'
5179 130|                      hogy megmutassák, hogy a császár kapujánál várakozni
5180 130|               várakozni kell, akárki légyen a'. Egy kevés idő múlva a
5181 130|                     a'. Egy kevés idő múlva a csauz pasa megjelenté, hogy
5182 130|                  hogy már bé lehetne menni. A második kapun bémenvén,
5183 130|                  vala lerakva, messze egyik a másikától, ötszáz tál étek.
5184 130|              közepin valának, egy kiáltásra a jancsárok nagy zúgással
5185 130|                     jancsárok nagy zúgással a tálakra rohanának, valamint
5186 130|                    alatt egy tál sem marada a földön. A' pedig szokás,
5187 130|                    tál sem marada a földön. A' pedig szokás, hogy a császár
5188 130|               földön. A' pedig szokás, hogy a császár így megvendégelje
5189 130|                   császár így megvendégelje a jancsárokot azon a napon,
5190 130|            megvendégelje a jancsárokot azon a napon, amelyen fizet nekik.
5191 130|                 napon, amelyen fizet nekik. A' pedig igen rossz jel a
5192 130|                     A' pedig igen rossz jel a császárnak, amidőn a jancsárok
5193 130|                    jel a császárnak, amidőn a jancsárok nem akarnak futni
5194 130|                   fel volt ékesítve, kivált a négy utolsó, mindenikének
5195 130|                    rubintos szerszáma volt, a fejeken toll és gyönggyel
5196 130|                     nem lehet másutt látni.~A fejdelem előtt két csauz
5197 130|                előtt két csauz pasa menvén, a dívánházba bémene, a kalmakán
5198 130|                menvén, a dívánházba bémene, a kalmakán és a több főrenden
5199 130|            dívánházba bémene, a kalmakán és a több főrenden lévők felkelének
5200 130|                 felkelének és köszönték, és a szokott helyre leülteték.
5201 130|                   szokott helyre leülteték. A dívánház pedig négyszegletű
5202 130|                   nagy bolthajtásos palota; a kalmakán a vezér helyett
5203 130|             bolthajtásos palota; a kalmakán a vezér helyett középben a
5204 130|                    a vezér helyett középben a fal mellett ült, a több
5205 130|                 középben a fal mellett ült, a több tisztek kétfelől. A
5206 130|                    a több tisztek kétfelől. A vezér feje felett pedig
5207 130|                   kis ablak vagyon, ahonnét a császár mindent láthat és
5208 130|                  őtet nem láthatják. Azután a szokás szerént, olyan embereket
5209 130|                 volt. Ezek egyenként menvén a kalmakány eleiben, suplicatiót
5210 130|                    suplicatiót adának neki. A suplicatiót felszóval elolvasák,
5211 130|                     szóval arra, mit felelt a kalmakán, a suplicatióra
5212 130|                      mit felelt a kalmakán, a suplicatióra felírták, és
5213 130|                   suplicatióra felírták, és a kérőnek a kezeiben adván,
5214 130|         suplicatióra felírták, és a kérőnek a kezeiben adván, a házból
5215 130|                   kérőnek a kezeiben adván, a házból kiigazították. Azután
5216 130|             elvégezé minden baját és perét. A vezér egy szovával minden
5217 130|                    viszik akasztani, akinek a jószágát visszá akarja adatni,
5218 130|              jószágát visszá akarja adatni, a' mindjárt végbenmegyen.
5219 130|                 mindjárt végbenmegyen. Ezek a rövideden való törvényes
5220 130|                    dolog vala nézni. Azután a palota közepiben, három
5221 130|                     kevés idő múlva érkezék a csauz pasa a császár parancsolatjával.
5222 130|                  múlva érkezék a csauz pasa a császár parancsolatjával.
5223 130|                   császár parancsolatjával. A kalmakány eleiben mene az
5224 130|                     az ajtóig, elvevé tőlle a parancsolatot, a fejére
5225 130|               elvevé tőlle a parancsolatot, a fejére tevé és megcsókolá,
5226 130|                  üle, és elolvasá, amelyben a' volt, hogy fizessen a jancsároknak.
5227 130|             amelyben a' volt, hogy fizessen a jancsároknak. Azonnal parancsolá,
5228 130|                  parancsolá, hogy kezdjenek a fizetéshez. Egy óra alatt
5229 130|               fizetéshez. Egy óra alatt ezt a sok pénzt mind kihordák
5230 130|                   renddel és csendességgel.~A' meglévén, valakik a dívánban
5231 130|         csendességgel.~A' meglévén, valakik a dívánban ültenek, mindenik
5232 130|                     tovább fél óránál, mert a török gyakorta eszik, de
5233 130|                    étek volna is. Ebéd után a dívánházban olyan szomorú
5234 130|                 mintha senki nem lett volna a házban, noha tele volt.
5235 130|                     pasa az ajtóig jövének, a két kadileszkert kiszólítták,
5236 130|                kadileszkert kiszólítták, és a császárhoz vivék. Egy fertály
5237 130|                   múlva ismét visszájövének a kalmakányért, aki is felkelvén
5238 130|              kalmakányért, aki is felkelvén a kaptán pasával, a császárhoz
5239 130|                 felkelvén a kaptán pasával, a császárhoz menének. Egy
5240 130|                  menének. Egy kis idő múlva a fejdelemért is eljövének,
5241 130|              nusztos kaftánt adának. Mihent a császár eleiben érkezék,
5242 130|                érkezék, akit is köszöntvén, a császár felelé néki: Az
5243 130|                     is fogod aztot követni. A fejdelem kijövén a császártól,
5244 130|                 követni. A fejdelem kijövén a császártól, mi is mindnyájan
5245 130|                 mindnyájan kaftánban lévén, a második kapun kívül a császár
5246 130|                lévén, a második kapun kívül a császár paripájára üle,
5247 130|           odaajándékozák. Mi is lóra ülvén, a szállás felé indulánk. A
5248 130|                    a szállás felé indulánk. A csauz pasa a fejdelem előtt
5249 130|                 felé indulánk. A csauz pasa a fejdelem előtt ment, a szállásig
5250 130|                 pasa a fejdelem előtt ment, a szállásig kíséré, és vége
5251 130|              szállásig kíséré, és vége lett a komédiának és ennek a levélnek.~
5252 130|                  lett a komédiának és ennek a levélnek.~
5253 131|             mindennap bételjesedik, mert ez a bölcs, ha pogány volt is,
5254 131|                     hogy minden dolgok csak a', hogy kit felmagasztaljanak,
5255 131|            megalázzanak, egyiktől elvegyék, a másikának adják. E' ma megtörténék
5256 131|                    adják. E' ma megtörténék a vezéren, aki is a táborról
5257 131|               megtörténék a vezéren, aki is a táborról visszátérvén, nagy
5258 131|                     pompával ment keresztül a városon, talám ugyan érzette,
5259 131|                  szomorú ábrázattal láttuk. A Mahomet zászlóját a császár
5260 131|                 láttuk. A Mahomet zászlóját a császár udvarában letévén,
5261 131|                  császár udvarában letévén, a házhoz alig érkezék, hogy
5262 131|                   házhoz alig érkezék, hogy a pecsétet elvették tőlle,
5263 131|                 pecsétet elvették tőlle, és a vezérségből kiiktatták,
5264 131|                  mindenit elpecsételték, és a kalmakánt tevék a kerékre,
5265 131|         elpecsételték, és a kalmakánt tevék a kerékre, hogy ott üljön,
5266 131|                    üljön, amég lehet. Ennek a neve Mehemet Gyümrühcsi.
5267 131|                    miben vagyon dolgunk. Ez a vezér fővámos volt, elítélhetni,
5268 132|        Constancinápoly, 25. januarii 1738. ~A vezér tegnap megizené, hogy
5269 132|               kellene indulnunk, és hogy ma a vezérhez kellene menni.
5270 132|              pompával, mivel nagy eső volt. A vezér melléje ültetvén a
5271 132|                    A vezér melléje ültetvén a fejdelmet, egy kevés idő
5272 132|                   idő múlva kávét adata, és a fejdelemre egy nusztos mentét
5273 132|              felkaftányozának. E' meglévén, a vezér és a fejdelem felkelének,
5274 132|                     E' meglévén, a vezér és a fejdelem felkelének, és
5275 132|                     fejdelem felkelének, és a vezér a fejdelem kezében
5276 132|             fejdelem felkelének, és a vezér a fejdelem kezében adá az
5277 132|                    Ethnámét, amely levélben a császár erdélyi fejdelemnek
5278 132|                    fejdelemnek üsméri lenni a fejdelmet. A fejdelem is
5279 132|                   üsméri lenni a fejdelmet. A fejdelem is a vezér keziben
5280 132|                    fejdelmet. A fejdelem is a vezér keziben adá a portával
5281 132|             fejdelem is a vezér keziben adá a portával csinált szövetségnek
5282 132|                   elbúcsúznak egymástól. És a nagy esőben megáztatók a
5283 132|                    a nagy esőben megáztatók a kaftánt. Ebéd után pedig
5284 132|                    kaftánt. Ebéd után pedig a császár harminc lovat külde
5285 132|                 császár harminc lovat külde a fejdelemnek, a fele szép
5286 132|                  lovat külde a fejdelemnek, a fele szép paripák voltak,
5287 132|                   fele szép paripák voltak, a fele közönséges lovak, és
5288 132|                bécsi hintót hat lóval. Elég a', hogy mi készülünk a már
5289 132|                  Elég a', hogy mi készülünk a már bévett szokás szerént,
5290 133|                   hogy mindenütt úsztattunk a sárban, de már azt is meg
5291 133|                     mikor indulánk ki abból a császári városból. Elvégezvén
5292 133|              városból. Elvégezvén tehát ott a komédiát, az elmúlt holnapnak
5293 133|                rendeletlenséggel. Mert hogy a portán és másutt nagyobb
5294 133|              gondolattal legyenek irántunk, a porta 2 kapicsi pasával
5295 133|                kapicsi pasával kísérteté ki a fejdelmet a városból; egy
5296 133|                    kísérteté ki a fejdelmet a városból; egy pediglen mindenkor
5297 133|               micsoda kedvetlen utozás lesz a miénk, mind az időre, útra
5298 133|                     és becsülettel fogadták a fejdelmet. Az útban hosszú
5299 134|                     mi még tegnap kezdettük a böjtöt, és ha mind úgy böjtölünk,
5300 134|                  elkezdettük, koplalás lesz a vége, mert semmit sem találtunk.
5301 134|                 főképpen, hogy általjöttünk a hegyeken; csaknem mindenütt
5302 134|                    bort eleget. Már azokban a falukban szalonna elegendő,
5303 134|                 ritka liktárium. De elsőben a bulgár asszony előtt keresztet
5304 134|               inkább Erdélyben kereskednek. A házak mind egyformára vannak
5305 135|                érkeztem visszá Bukurestről. A fejdelem Constantinus vajdát
5306 135|                   magához. Amég ott voltam, a vajda tartott tisztességesen,
5307 135|               becsületesen is bocsátott el. A Dunán száraz lábbal mentem
5308 135|                     attól igen féltem, hogy a lábam belé ne sipadjon,
5309 135|                    volna, mint Szent Péter. A vezér levele ma érkezék,
5310 135|                 ígéretek bővölködnek, abban a sok biztatások, hogy 30
5311 135|                     úgy bánnak velünk, mint a gyermekkel, és vázt akarnak
5312 135|                 csinálni, mert azt gondolja a porta, hogy mihent Vidinben
5313 136|                    voltunk is az úton. Elég a', hogy az elmúlt holnapnak
5314 136|                   mindenütt adának alánk és a portékánk alá. Azt elmondhatjuk,
5315 136|                      Azt elmondhatjuk, hogy a portékánk több pénziben
5316 136|             portékánk több pénziben áll már a császárnak, mint magunknak,
5317 136|            császárnak, mint magunknak, mert a sok posta lovat mind a császár
5318 136|                 mert a sok posta lovat mind a császár fizeti. Az utunk
5319 136|                  jártunk, csaknem mindenütt a Duna mellett. A' való, egy
5320 136|                   mindenütt a Duna mellett. A' való, egy kevessé pusztás,
5321 136|                   egy kevessé pusztás, mert a falak is puszták most a
5322 136|                     a falak is puszták most a hadakozásban. Ezt a szép
5323 136|                    most a hadakozásban. Ezt a szép földet mind rácok bírják,
5324 136|                      kik nem igen dolgosok. A fejérnép igen csúfos süveget
5325 136|                     lettünk volna Vidintől, a pasa három- vagy négyszázig
5326 136|                  mind jó paripások valának. A Duna-parton pedig egy kis
5327 136|                  pedig egy kis mélyföldnire a várostól a pasa sátorai
5328 136|                     mélyföldnire a várostól a pasa sátorai fel valának
5329 136|                  sátorai fel valának verve, a tihája előnkben jövén, a
5330 136|                    a tihája előnkben jövén, a pasa nevével köszönté a
5331 136|                     a pasa nevével köszönté a fejdelmet, és a sátorok
5332 136|                    köszönté a fejdelmet, és a sátorok alá vivé, ahol megvendégelé
5333 136|                     vivé, ahol megvendégelé a fejdelmet. Ebéd után a fejdelem
5334 136|         megvendégelé a fejdelmet. Ebéd után a fejdelem a pasa paripájára
5335 136|             fejdelmet. Ebéd után a fejdelem a pasa paripájára ülvén, nagy
5336 136|                      nagy pompával érkezénk a városban álgyúdörgések között.
5337 136|                   álgyúdörgések között. Nem a várban, hanem a külső városban
5338 136|                 között. Nem a várban, hanem a külső városban vagyunk szállva.
5339 137|                   11. aprilis 1738. ~Tegnap a mi főgenerálisunk megvendégelé
5340 137|                 főgenerálisunk megvendégelé a fejdelmet. Úgy tetszik,
5341 137|            fejdelmet. Úgy tetszik, hogy ezt a pasát méltán nevezhetem
5342 137|                 nevezhetem generálisnak, ha a' nem elég, gubernátornak
5343 137|              valamég ki nem teszik belőlle. A pasa tehát sátorokot vonatván
5344 137|                tehát sátorokot vonatván fel a városon kívül, tegnap 8
5345 137|                    odamenénk nagy pompával, a pasa is egy óra múlva nagy
5346 137|                 ceremoniával odaérkezék, és a maga sátorában letelepedék.
5347 137|                      hogy nem ő várt minket a sátorok alatt, hanem mi
5348 137|                  alatt, hanem mi őtet, mert a török igen meg tudja tartani
5349 137|                török igen meg tudja tartani a ceremoniát. Egy óra múlva
5350 137|                   ceremoniát. Egy óra múlva a fejdelem hozzája mene, és
5351 137|                   fejdelem hozzája mene, és a beszélgetés egy óráig tarta.
5352 137|             beszélgetés egy óráig tarta. Ez a pasa szép ember, vezéri
5353 137|                  nem volt hadi ember, mivel a főharmincadosságból tették
5354 137|                    nagy pasaságra, valamint a gomba. Elég a', hogy most
5355 137|                      valamint a gomba. Elég a', hogy most minden órán
5356 137|                  emberrel, Orsovát lőtetni. A beszélgetés után a fejdelem
5357 137|                 lőtetni. A beszélgetés után a fejdelem a maga sátorában
5358 137|                 beszélgetés után a fejdelem a maga sátorában mene, és
5359 137|                     maga sátorában mene, és a tiszteivel ebédhez üle,
5360 137|             tiszteivel ebédhez üle, amelyet a pasa készíttetett volt,
5361 137|                    egymás után az asztalon. A pasa a maga sátorában ett.
5362 137|                    után az asztalon. A pasa a maga sátorában ett. Ebéd
5363 137|                     paripással csidáztatott a pasa, azután célt lődöztetett
5364 137|               flintákból, azután nyilakkal; a paripáit megjártatta. Mindezeknek
5365 137|           Mindezeknek vége lévén, öt órakor a vacsorát elhozák, és vacsora
5366 137|          hazaballagánk. Egy kevés idő múlva a pasa is visszámene a várban.
5367 137|                  múlva a pasa is visszámene a várban. A török vendégség
5368 137|                     is visszámene a várban. A török vendégség ilyen szomorú
5369 137|               kívántatott elbúcsúzni tőlle. A nagy török urak így szokták
5370 137|         főkeresztyéneket, akik bort isznak.~A belső város nem szép, a
5371 137|                     A belső város nem szép, a külső rút, pusztás és sáros,
5372 137|                   rút, pusztás és sáros, de a városon kívül szép térségek
5373 137|                     utcáról utcára hordozók a rabokot, hol férfiakot,
5374 137|                 asszonyt veszi meg, más meg a gyermekét; egy órában úgy
5375 137|                többé essze nem kerülnek. De a' rendes dolog volt, hogy
5376 137|                     igére semmit is érette. A török szegény lévén, nemhogy
5377 137|                török szegény lévén, nemhogy a rabját tarthatta volna,
5378 137|                 senki meg nem akarta venni, a kávéházban viszi, ott eladja
5379 137|                    kávéért. Ilyen olcsú itt a császármadár.~
5380 138|         repülőfélben vagyunk, mert innét is a szokásunk szerént szaladva
5381 138|                     holnapnak ötödik napján a vezér Nissa felől ideérkezék
5382 138|                 ember. Minthogy siet, azért a hadát tovább nem nyugosztalja,
5383 138|         megindultunk Orsova felé. Oka ennek a', hogy az idevaló pasa már
5384 138|                eligazította volt alólla, és a várat megsegítette. A vezér
5385 138|                    és a várat megsegítette. A vezér ezt megtudván, azért
5386 138|                indulunk meg ma reggel, hogy a pasát megsegítse. Nagy álgyúkot
5387 138|                     mindent, ami kívántatik a várvíváshoz, olyan álgyú
5388 138|                    bival sétál. Tegnapelőtt a vezér megizené a fejdelemnek,
5389 138|                Tegnapelőtt a vezér megizené a fejdelemnek, hogy hadná
5390 138|                     véle. Elkészülénk tehát a bévett szokásunk szerént,
5391 138|                bévett szokásunk szerént, és a vezér táborára menénk. De
5392 138|                     példa nélkül való dolog a mi dolgunk, senkinek közüllünk
5393 138|                      Lovakot eleget adatott a vezér alánk és a katonák
5394 138|                    adatott a vezér alánk és a katonák alá, de azok posta
5395 138|                 kell-é táborban menni? Elég a', hogy mi azokon megyünk,
5396 138|                 visszá. De e' mind meglehet a komédiában. Ugyanazért is
5397 138|                    Ugyanazért is hurcol oda a vezér, gondolván, hogy ha
5398 138|                   vezér, gondolván, hogy ha a táborban lészünk, sok magyarok
5399 138|                     jött, akik jöttek, azok a fára való felmagasztaltatást
5400 138|        felmagasztaltatást kerülték el. Csak a sok szép szót adják, de
5401 139|                  Fetislán, 11. julii 1738. ~A' bizonyos, hogy a vezér
5402 139|                    1738. ~A' bizonyos, hogy a vezér sem adja a császárnak
5403 139|             bizonyos, hogy a vezér sem adja a császárnak tudtára nagyobb
5404 139|           kegyelmednek. Úgy tetszik, mintha a kedves nénémnek kellene
5405 139|              nénémnek kellene igazgatni ezt a hadakozást. Legelőször tehát
5406 139|                hadakozást. Legelőször tehát a fővezér megindula Vidin
5407 139|                     postán utána lépteténk. A megindulás pedig 9-dik volt,
5408 139|                Tegnap pedig reá vett minket a vezér, de nemcsak minket,
5409 139|                    azt pedig ma tudtuk meg, a' pedig eszerént ment végben.
5410 139|                   Tegnap estve hat óra után a vezér megindula az egész
5411 139|                   étszakát tölteni, és hogy a vezér azért indult volna
5412 139|                     volna meg, hogy étszaka a hűvösön érkezzék Fetislánhoz.
5413 139|                  érkezzék Fetislánhoz. Mert a török táboron olyan szokás
5414 139|                   olyan szokás vagyon, hogy a had nem indul meg egyszersmind
5415 139|                  nem indul meg egyszersmind a vezérrel, a had már tudja
5416 139|                    egyszersmind a vezérrel, a had már tudja a szállóhelyeket,
5417 139|                   vezérrel, a had már tudja a szállóhelyeket, vagy előre,
5418 139|            szállóhelyeket, vagy előre, vagy a vezér után indul meg, az
5419 139|                 úton, mi máson. Mikor pedig a vezér megindul, egyet lőnek
5420 139|              megindul, egyet lőnek ágyúból. A vezérrel pedig más nincsen,
5421 139|                    pedig más nincsen, hanem a maga udvara, amely igen
5422 139|                     amely igen sok, és azok a testőrzők, akik már mindenkor
5423 139|                     mellette szoktak lenni. A jancsár aga pedig mindenkor
5424 139|               mindenkor meg szokott indulni a vezér előtt egy nappal.
5425 139|                     vezér előtt egy nappal. A vezér megindulván tehát
5426 139|                     mélyföldnire lett volna a tábortól, tarackokból lőtetni
5427 139|                  ellenség ütött volna reája a Dunán, mivel mindenütt a
5428 139|                    a Dunán, mivel mindenütt a Duna-parton kelletett elmenni.
5429 139|                  felzendül, gondolván, hogy a vezér valamely sajkákra
5430 139|                  ki-ki felszedi sátorát, és a vezér után megyen. Egy kevés
5431 139|                     hozzánk egynehány csauz a vezér parancsolatjából,
5432 139|                  sietséggel, és megindulánk a vezér után a nagy setétségben.
5433 139|                    megindulánk a vezér után a nagy setétségben. A török
5434 139|                    után a nagy setétségben. A török táborral nappal is
5435 139|                     veszedelmes, mert annak a rettentő sok rakott öszvére,
5436 139|                  sok rakott öszvére, tevéje a' csak megyen ki egy, ki
5437 139|                    ember magára nem vigyáz, a' bizonyos, hogy felüttetik,
5438 139|                      és eltapodtatják. Elég a', hogy ma ebédtájban ideérkezénk
5439 139|                táborral. Ma tudók meg, hogy a vezér azért lőtetett az
5440 139|                     lőtetett az estve, hogy a had hamarébb utánamenjen.~
5441 139|                    Mi egyik partján vagyunk a Dunának, a vidini pasa pedig
5442 139|                  partján vagyunk a Dunának, a vidini pasa pedig Magyarország
5443 139|                   ismét kezdik lőni, mihent a sáncok készek lesznek. Azt
5444 139|                   fogják. Azt tartják, hogy a két táboron vagyon másfélszázezer
5445 139|                     is több volna, mert itt a rettentő sok cseléd, a sok
5446 139|                  itt a rettentő sok cseléd, a sok mindenféle mesterember,
5447 139|                     mindenféle mesterember, a sok kufár, kalmár, kereskedő,
5448 139|                    ember, mint egy vezérnek a táborán, még ötves mesterembereknek
5449 139|             mesterembereknek is kell lenni. A sokféle ételnemű és más
5450 139|                Constancinápolyból kelletett a Duna mellé hurcolni. Ítélje
5451 139|                rendeletlenség vagyon, mikor a tábor megyen, a rend szintén
5452 139|               vagyon, mikor a tábor megyen, a rend szintén olyan nagy,
5453 139|                    helyben vagyon, mert itt a nagy csendesség; gyilkosság,
5454 139|                keresni, hogy renddel verjék a sátorokot; utcákat ugyan
5455 139|                 pedig egy nyomorú rác falu. A Trájánus császár híres kőhídja
5456 139|                megvagyon egy darab belőlle. A vezér is ott akar fahidat
5457 139|                    akar fahidat csináltatni a Dunán, amely ott igen keskeny.
5458 139|                   és csendességgel várhatom a parancsolatokot, hogy hová
5459 139|               kegyelmednek, hogy vigyük ezt a nagy tábort, ha megvesszük
5460 140|                augusti 1738. ~Kedves néném, a kegyelmed parancsolatjára
5461 140|                   allát kiáltanak benne. Ez a változás eszerént mene végben:
5462 140|              változás eszerént mene végben: a komendáns látván, hogy a
5463 140|                    a komendáns látván, hogy a vezér teljességgel el nem
5464 140|                  azt is látá, hogy az ágyúk a kőfalon igen sok ajtókot
5465 140|                     mindennap. De leginkább a' vivé a feladásra, hogy
5466 140|             mindennap. De leginkább a' vivé a feladásra, hogy a hada igen
5467 140|                      vivé a feladásra, hogy a hada igen betegeskedett,
5468 140|                    igen betegeskedett, mert a sok nyughatatlanságon kívül
5469 140|                     nyughatatlanságon kívül a sziget igen egészségtelen.
5470 140|                   Tegyük ehhez azt is, hogy a vezér kikiáltatta volt,
5471 140|                    ilyen hírt, ha megvitték a várban, gondolkozhattak
5472 140|                     várban, gondolkozhattak a feladásról. A komendáns
5473 140|               gondolkozhattak a feladásról. A komendáns megizené 12-dik
5474 140|                   komendáns megizené 12-dik a vezérnek, hogy küldene valakit
5475 140|                 hozzája, akivel végezhessen a vár feladásáról. A vezér
5476 140|              végezhessen a vár feladásáról. A vezér Ibrahim effendit küldé,
5477 140|               mindeneket elvégezvén, 15-dik a komendáns a vezérhez jöve;
5478 140|              elvégezvén, 15-dik a komendáns a vezérhez jöve; nagy tisztelettel
5479 140|                     tisztelettel fogadá, és a vezérnek a várat feladá,
5480 140|          tisztelettel fogadá, és a vezérnek a várat feladá, aki is ajándékkal
5481 140|                  bocsáttá visszá. Ugyanazon a napon a jancsárok elfoglalák
5482 140|                   visszá. Ugyanazon a napon a jancsárok elfoglalák a várnak
5483 140|                napon a jancsárok elfoglalák a várnak egyik kapuját, amég
5484 140|                    amég egészen kitakarodik a német belőlle. Ugyanazon
5485 140|             Ugyanazon estve meglövék örömét a táboron. A mi hadunk máris
5486 140|                  meglövék örömét a táboron. A mi hadunk máris kezd oszlani,
5487 140|                   és talám csak mi maradunk a vezérrel. Az idén nem is
5488 140|                     idén nem is tart tovább a hadakozás, a mi dolgunknak
5489 140|                    tart tovább a hadakozás, a mi dolgunknak is csakhamar
5490 140|                     is csakhamar vége lesz. A vezér azt izené tegnap a
5491 140|                    A vezér azt izené tegnap a fejdelemnek, hogy készüljön,
5492 140|                 megoltalmazta édes hazánkot a rablástól. Elég a', hogy
5493 140|                  hazánkot a rablástól. Elég a', hogy holnap innét megindulunk,
5494 140|                   megindulunk, és elhagyjuk a fekete, szalmával, földdel,
5495 140|                    elegyesen sült kenyeret. A vezér megígérte, hogy az
5496 140|                   hogy az úton szemben lesz a fejdelemmel; meglássuk.
5497 141|              elmondhatjuk, hogy vége vagyon a komédiának, és a theátrumról
5498 141|                     vagyon a komédiának, és a theátrumról becsületesen
5499 141|              becsületesen leszállítának, és a vezér minden ceremonia nélkül
5500 141|                 Izrael. Az elmúlt holnapnak a 27-dik napján Fetislánt