Rész

   1 1  |               tőlle venni, de reméljük, hogy itt a török áer elűzi. Édes
   2 1  |             olyan nagy völgyben estünk, hogy már csak azt vártuk, hogy
   3 1  |               hogy már csak azt vártuk, hogy reánk omoljanak azok a vízhegyek.
   4 1  |            olyan emberségesek voltanak, hogy többet nem adtak innunk,
   5 1  |                 kellett volna. Elég a', hogy itt vagyunk egészségben.
   6 1  |               még nem szállott vala le, hogy a tatár hám, aki itt exiliumban
   7 1  |               vagyon már két esztendeje hogy vettem; igazat mondok, hogyha
   8 1  |           állana. Reménlem, édes néném, hogy már ezután, minthogy egy
   9 1  |                 egymáshoz, úgy tetszik, hogy már inkább is kell kédnek
  10 2  |               esett, látván a köszvény, hogy nem becsüllik, a fejdelmet
  11 2  |                  Azt gondoltam elsőben, hogy majd elrabolnak bennünket;
  12 2  |         bennünket; már csak azt néztem, hogy melyik kötöz meg. De ezek
  13 2  |             paripát hagyának. Gondolom, hogy holnap ide hagyjuk ezt a
  14 2  |          adhatni a négynek. Lehetetlen, hogy már ne szóljak a kocsisról.
  15 2  |            kocsisról. Azt gondolná kéd, hogy valamely polgármester igazgatja
  16 2  |         gyakorta füstölvén öreg lovait, hogy meg ne náthásodjanak. E'
  17 2  |           mélyföldnire. Eleget mondjuk, hogy mi azért jöttünk, hogy vélek
  18 2  |                  hogy mi azért jöttünk, hogy vélek hadakozzunk, de ők
  19 2  |                 amoda. Jaj! édes néném, hogy lehet ilyen néppel hadakozni.
  20 2  |              néppel hadakozni. Elég a', hogy holnap megindulunk Drinápoly
  21 2  |             megindulunk Drinápoly felé, hogy ott meglássuk azt a hatalmas
  22 3  |                  Megérdemli már kéd is, hogy megírjam, miképpen érkeztünk
  23 3  |             történt, amely méltó volna, hogy megírjam, mivel jöttünk,
  24 3  |                 hazudok, ha azt mondom, hogy a szőllőszem is volt rajta
  25 3  |               szilva. De a' csudálatos, hogy egyfelől az ágain ért szőllők
  26 3  |             három része az esztendőnek, hogy mint munkálkodik a szőllőtőn,
  27 3  |          tisztekkel jöve urunk eleiben, hogy köszöntse a császár és az
  28 3  |             nevével. De ki gondolhatná, hogy a töröknek olyan jó étele
  29 3  |                jó étele volna. A' való, hogy mindenikünk éhezett. De
  30 3  |                 az is való, édes néném, hogy étlen költem fel asztaltól,
  31 3  |            mártottunk egyszer a tálban, hogy azt elvitték előllünk, a
  32 3  |                már vitték. Úgy tetszik, hogy csak az orrunkot akarták
  33 3  |            akkor haragos koplalásomban, hogy soha éhen török vendégségben
  34 3  |          italról szó sem volt. A' való, hogy amennyit ettünk, semmi szomjúságot
  35 3  |          jovallotta egyik a császárnak, hogy utána küldjön Franciaországban.
  36 4  |               Így szeretem, édes néném, hogy elűzze kéd azt a veszett
  37 4  |               ülnöm. Megmondjam kédnek, hogy hová mentünk? Ahhoz a világiképpen
  38 4  |         szerencséjit, mert azt mondják, hogy nem szép. Azt elhiheti kéd,
  39 4  |                 szép. Azt elhiheti kéd, hogy nem láttam. Azt is elhiheti
  40 4  |            láttam. Azt is elhiheti kéd, hogy nem kívánom úgy látni, valamint
  41 4  |            házasság. Édes néném, tudom, hogy megcsúfol kéd, és azt mondja
  42 4  |                és azt mondja kéd nekem, hogy úgy beszéllek a házasságról,
  43 4  |               világosságról, aki tudja, hogy vagyon világosság, de nem
  44 4  |               világosság, de nem tudja, hogy micsodás a világosság. De
  45 4  |                vesém, májam azt tartja, hogy nem kell a kedves szegény
  46 4  |                kell hát kédnek megírni, hogy minket a kalmakán jó szívvel
  47 4  |             idejöttünk, de félek attól, hogy a mi hadakozásunk füstben
  48 4  |        dolgunkot.~De azt elhiszi-é kéd, hogy nehezen szokhatom ehhez
  49 4  |            megveti. Azt nem kell várni, hogy valaki a házához híjjon
  50 4  |                 az a nagyra vágyodásom, hogy valaki magához híjjon. Mert
  51 4  |             előhozák, már az arra való, hogy el kell vakarodni a háztól.
  52 4  |            lehetne kérdezni a gazdától, hogy mint vannak a kéd gyermekei,
  53 4  |             gyermekei, de azt kérdezni, hogy mint vagyon a kéd felesége,
  54 4  |            valamily haszonért. A' való, hogy a nyelvnek nem tudása is
  55 4  |             lesz, de nékem úgy tetszik, hogy ezután is annál a két vagy
  56 4  |                 nem látom semmi módját, hogy tudósabb legyek abban a
  57 4  |              vagyok. Ítélje el már kéd, hogy ha kell-é ész három szót
  58 4  |              írok. És arra kérem kédet, hogy szeresse kéd ezt az új vendéget.
  59 5  |                 szerencsés asszony kéd, hogy közél nem vagyunk egymáshoz,
  60 5  |                megköszönném kédnek azt, hogy kedvesen vette levelemet,
  61 5  |                 olyan hosszú leveleket, hogy még esszeteszi kéd a két
  62 5  |                kezit, és úgy fog kérni, hogy ne írjak annyit. Mert énnekem
  63 5  |               csak kednek. Úgy tetszik, hogy a' meg vagyon tiltva másoknak.
  64 5  |             pedig méltó megírni kednek, hogy a hatalmas fővezér ma ideérkezett
  65 5  |                Elmondhatni, édes néném, hogy a vezérek a földi istenek,
  66 5  |           írhatom kédnek a vezér felől, hogy ha távul láttam is, de szép
  67 5  |            lenni. Ebből elítélheti kéd, hogy mészáros familia, és hogy
  68 5  |               hogy mészáros familia, és hogy legközelebb az apja is a'
  69 5  |          tudományt követte egy darabig. Hogy folyna jól dolga ennek az
  70 5  |          keziben? De nekem úgy tetszik, hogy jobban illik egy mészároshoz,
  71 5  |           jobban illik egy mészároshoz, hogy jó hadi ember legyen, mivel
  72 5  |                megtetszett az az ember, hogy jól vágta a fát; az udvarában
  73 5  |           azután elébb, elébb, annyira, hogy vezérnek tészi. De szerencsétlenségire
  74 5  |               való hadakozást. Elég az, hogy a baldacsit vezérnek teszik,
  75 5  |                 a táborát Prut mellett, hogy egész táborával fel kelletett
  76 5  |               lett volna. A cár látván, hogy rabságban kell esni, a feleséginek
  77 5  |                feleséginek esziben jut, hogy talám ha ajándékot küldenének
  78 5  |                 volt-é ez? De gondolom, hogy a mi mészárosunk okosabb
  79 5  |        dolgunkot. Én pedig azt kívánom, hogy a kéd egészséginek dolga
  80 6  |         minthogy nem azért jöttünk ide, hogy itt sok időt töltsünk, és
  81 6  |                vadásszunk, hanem azért, hogy bujdosásunknak végit szakasszuk.
  82 6  |                fagyni bennünk. A' való, hogy nagy hidegek is járnak,
  83 6  |                 Őcsászársága megtudván, hogy az urunk francia köntöst
  84 6  |         köntösnél. De itt mondhatni el, hogy nem kell az ajándékot tekinteni,
  85 6  |          küldötte. A' való, édes néném, hogy sokan vannak, akik ajándékot
  86 6  |              veszem a kéd szívecskéjit, hogy legnagyobb gyönyörűségem
  87 6  |              megbotoz valakit; elég a', hogy a császár megbotozta vejét.
  88 6  |               megbotozta vejét. Hihető, hogy nem kereste kedvét a feleséginek.
  89 6  |                 Mondja kéd, édes néném, hogy talám nincsen egyéb dolgom,
  90 6  |             talám nincsen egyéb dolgom, hogy ilyen hejábanvalóságot írok.
  91 6  |         hejábanvalóságot írok. A' való, hogy a heverés legnagyobb dolgunk,
  92 6  |        szeretettel a többit, ha tudnám, hogy jó gondja vagyon az egészségire.
  93 7  |                vezér izené az urunknak, hogy jó szívvel látná, ha hozzája
  94 7  |            tolvaj! Csak azt néztem már, hogy melyik ragad meg. De az
  95 7  |               ülteté. Kérdeztem azután, hogy mire való volt az a kiáltozás?
  96 7  |                 a kiáltozás? Mondották, hogy szokás kiáltani, mikor a
  97 7  |                sem ijedek meg. Elég a', hogy az urunk két óráig volt
  98 7  |        mészárossal. Azt mondják felőle, hogy több esze vagyon, mintsem
  99 7  |      ajándékozta: már e' szokás. Tudom, hogy mikor a császárhoz megyünk,
 100 7  |                paripánk.~Mondottam már, hogy ezek a vezérek a földi istenek.
 101 7  |        pompájoknak egy része abból áll, hogy mindenkor szolga álljon
 102 7  |                bánnák. De én azt bánom, hogy a mi dolgunk igen-igen némán
 103 7  |                 látom, de attól tartok, hogy még hátrább ne menjen, és
 104 7  |                okosan mondja-é a török, hogy az Isten rakás kenyereket
 105 7  |              nélkül, és azt ne mondjuk, hogy jobb volna Erdélyben málét
 106 7  |                 nélkül tartok én attól, hogy ha a jó Isten megtart ebben
 107 7  |             vezérségen tudni való dolog hogy kap; a császár veje lévén,
 108 7  |               pedig eléri, a' bizonyos, hogy a békességet megcsinálja.
 109 8  |             januarii.~Kívánom Istentől, hogy ezen új esztendőt szerencsésen
 110 8  |            kédnek, és azon kérem kédet, hogy legalább száz drámmal jobbítsa
 111 8  |           kédnek? A' való, megérdemlem, hogy igen szépen megköszönje
 112 8  |                 szépen megköszönje kéd, hogy ilyen fagyoson is örömest
 113 8  |                 és tudtára adom kédnek, hogy ma a győzhetetlen császárnak
 114 8  |              adtak reája. Az idő alatt, hogy a császárnál volt a fejdelem,
 115 8  |                 a fejdelmet, csak éppen hogy nem vagyunk olyan feketék.
 116 8  |             volt. Azt is tudja meg kéd, hogy őhatalmasságok éhen jöttek
 117 9  |               is a kéd panaszolkodását, hogy gyakrabban nem írhat, alkalmatossága
 118 9  |             kedvesen panaszolkodik kéd, hogy csak a' megér tíz levelet.
 119 9  |           levelet. Talám azt tudja kéd, hogy innét nincsen posta Constancinápolyig.
 120 9  |                 annak? Az oka annak a', hogy azelőtt, mikor a császár
 121 9  |              megtudván, megparancsolta, hogy többé posta ne legyen ezen
 122 9  |           semmit nem mulatunk el abban, hogy a dolgaink jól folyjanak.
 123 9  |               jó végit! De attól félek, hogy úgy járjunk, mint a hegyek,
 124 9  |              százszor is csak azt írom, hogy a császár veje, akit ha
 125 9  |                prokátornak a hivatalja, hogy tudja keresni a maga hasznát,
 126 9  |                 keresni a maga hasznát, hogy mindenik résztől vegyen
 127 9  |            francia itt azon munkálodik, hogy megbékéljenek a némettel,
 128 9  |              mert olyan hidegek járnak, hogy a hírek is megfagytak; többet
 129 9  |                  Bárcsak azt tudhatnám, hogy ki nemzetségiből való, úgy
 130 9  |              úgy tetszik a szakálláról, hogy a Zabulon nemzetségéből.
 131 10 |              felszámlálom, egy holnapja hogy írtam kédnek. De szakállomra
 132 10 |                fogadom (amikor leszen), hogy ha az idő meglágyul, gyakrabban
 133 10 |                 De azt ne gondolja kéd, hogy mindezek után én legyek
 134 10 |                mostanában azt reméljük, hogy még jókban lakunk. Megérjük-é
 135 10 |                valaha? De azt megértük, hogy ideérkezett a spanyol követ,
 136 10 |              király igen sok ígérettel, hogy mindenekben segíteni fogja.
 137 10 |               fél óráig. Azt tudja kéd, hogy szeretem kédet. Azt is tudja
 138 10 |                kédet. Azt is tudja kéd, hogy az egészségre kell vigyázni;
 139 10 |       egészségre kell vigyázni; azt is, hogy a hideg házban nem lehet
 140 11 |                olyan nagy árvíz vagyon, hogy az egész város vízben vagyon.
 141 11 |              vízben vagyon. Csak a' jó, hogy tiszta idők járnak, másként
 142 11 |                  másként azt gondolnók, hogy esmét özönvíz leszen. Hihető,
 143 11 |                 özönvíz leszen. Hihető, hogy a hegyekben lévő havak szaporították
 144 11 |           házunk előtt, úgy megáradott, hogy az utcákon csónakokon járnak.
 145 11 |            konyháról. Hallotta kéd azt, hogy még a római császárok is
 146 11 |           tartott. Azt ne gondolja kéd, hogy teljességgel gyalog is el
 147 11 |                a konyhára. A' bizonyos, hogy nem volt szükségünk arra
 148 11 |             felől azt tartják a zsidók, hogy az özönvízkor ha felmene
 149 12 |               ha üsmérne, nem írná azt, hogy énnekem is olyan ritkán
 150 12 |      bosszúállásomtól? Tudja-é kéd azt, hogy nincsen nagyobb gyönyörűségem,
 151 12 |               itt nem azon munkálkodik, hogy az hadakozás tovább tartson,
 152 12 |         hadakozás tovább tartson, hanem hogy csakhamar vége legyen. A
 153 12 |              Mert az Isten azt szereti, hogy fussunk az ő akaratján,
 154 12 |                igazgatja, azt is tudja, hogy mint kell folyni azoknak.
 155 13 |                 és régen mondom kédnek, hogy mely nagy világi boldogság
 156 13 |                 pasát külde a vezérhez, hogy a pecsétet adja visszá,
 157 13 |            tizenkét kísérővel. A' való, hogy meg nem ölik, hanem valamely
 158 13 |              esett le? Ha megtekintjük, hogy mészáros volt, azt mondhatjuk,
 159 13 |          mészáros volt, azt mondhatjuk, hogy nem nagyot esett. De azt
 160 13 |             esett. De azt kell néznünk, hogy micsoda fel ment volt, és
 161 13 |                 volt, úgy megláthatjuk, hogy mélységben esett. Az ilyen
 162 13 |                ilyen állapotban látjuk, hogy a királyoknak ura a porból,
 163 13 |               de azt kell meggondolnom, hogy levelet írok, nem könyvet.~
 164 13 |        tarthatta az a szerencsés vezér, hogy azt a dicsőséget eléri;
 165 13 |             dicsőséget eléri; egyik a', hogy a császár a feleségit igen
 166 13 |               igen szereti, a másik a', hogy magát is igen kedvelli.
 167 13 |                 híják. Szeretném tudni, hogy ha gondolkodik-é a világi
 168 13 |               mert a' csaknem bizonyos, hogy már hadakozást nem kell
 169 13 |             minden bizonnyal tudnók is, hogy meg nem adja azt, amit kívánunk.
 170 13 |             azért vagyunk keresztények, hogy bízzunk. Ismét elfelejtettem,
 171 13 |           bízzunk. Ismét elfelejtettem, hogy levelet írok és nem könyvet,
 172 13 |                 írok és nem könyvet, és hogy kédnek semmi szüksége nincsen
 173 13 |                ma itt olyan nap vagyon, hogy két embert a mértékben tettek:
 174 13 |      gondolkodjék? A' pedig csak azért, hogy az asszonnyal nem kell félben
 175 13 |              nem fárasztani. Megmondám, hogy szeretem a bosszúállást,
 176 14 |              vagy békességre? Gondolom, hogy az utolsóval vetnek itt
 177 14 |               Sophia felé. Tudja ő azt, hogy nem lesz szüksége a sok
 178 14 |              had mene el véle. Elég a', hogy mind a vezér, mind a jancsár
 179 14 |               megyen Sophia felé, hanem hogy közelebb legyen a helyhez,
 180 14 |           kapicsi basával. A' bizonyos, hogy olyan reménység alatt jöttünk
 181 14 |            reménység alatt jöttünk ide, hogy hadakozás által menjünk
 182 14 |           rendelés; az el volt végezve, hogy mi ide békességre jöjjünk,
 183 14 |          francia a császárral, az igaz, hogy Franciaországban maradása
 184 14 |             elegendőt adnak, és annyit, hogy Franciaországban hat esztendeig
 185 14 |                  és mindaddig reméljük, hogy meglátjuk azt a Tündérországot,
 186 14 |              akitől lehet. De a' lehet, hogy az egészségire vigyázzon
 187 14 |             vigyázzon kéd; az is lehet, hogy szeret kéd, de azt nem lehet
 188 15 |               kelletett panaszolkodnom, hogy igen hideg vagyon, és nehéz
 189 15 |               azon kell panaszolkodnom, hogy meleg vagyon. Azt ne gondolja
 190 15 |            vagyon. Azt ne gondolja kéd, hogy kényességből cselekszem,
 191 15 |                pedig jól tudja az okát, hogy miért csinálják olyan magosan
 192 15 |            tudom, csak gondolom: azért, hogy a szomszédasszonyt ne lehessen
 193 15 |                 a török azt sem akarja, hogy a feleségire nézzenek. Jól
 194 15 |              nézzenek. Jól mondják azt, hogy Franciaország az asszonyok
 195 15 |        asszonyok purgátoriuma. Elég a', hogy nem lehet a házamban maradnom.
 196 15 |               meleg hírek. De gondolom, hogy rövid idő múlva hideg híreket
 197 15 |               tartják, és attól tartok, hogy ott ölelem meg kédet, ahol
 198 15 |        gondolkodom. De azt tudja-é kéd, hogy lehetetlen már jobban szeretni
 199 16 |               nappal hozák meg a hírit, hogy 21. julii a vezér megcsinálta
 200 16 |           kellene, mert elítélheti kéd, hogy minden portékámot felraktam
 201 16 |           többinél. Vannak itt olyanok, hogy tízen sem rakhatnak meg
 202 16 |                 még nem tudom. Elég a', hogy innét elvisznek valahová.
 203 16 |               De az egészség jó legyen, hogy az öröm is nagy lehessen.
 204 17 |             megírni. Hanem azt megírom, hogy az úton eleget nevettem
 205 17 |               olyan közöttünk. Elég a', hogy tegnap ideérkezvén, azt
 206 17 |             ideérkezvén, azt gondoltuk, hogy mind palotákban szállítnak
 207 17 |                volna szükséges megírni, hogy csak három órányira vagyok
 208 17 |                mivel azt elgondolhatom, hogy ezt a szép kanálist már
 209 17 |                volna szükséges megírni, hogy a kanális parton vagyunk
 210 17 |        mindezeket örömömben azért írom, hogy oly közél vagyunk egymáshoz;
 211 17 |                 szeretnék meghalni, hát hogy ölelném meg, édes néném,
 212 17 |               olyan ízetlen, kedvetlen, hogy még a feleségit sem öleli
 213 17 |               meg. Én pedig elig várom, hogy kédet láthassam, de a' még
 214 18 |           kétszer volt az a szerencsém, hogy láthattam kédet, de úgy
 215 18 |             kédet. De azt vettem észre, hogy mikor kédnél vagyok, a nap
 216 18 |                 Azt jó megtudni kédnek, hogy én telhetetlen vagyok a
 217 18 |         olvasásában. Ha azt akarja kéd, hogy jókedvű legyek, gyakran
 218 18 |          nincsen szükségem a hegedűsre, hogy táncoljak. Mert azt tudom,
 219 18 |              táncoljak. Mert azt tudom, hogy mások is úgy tartják, hogy
 220 18 |              hogy mások is úgy tartják, hogy egy kedv szerént írott levél
 221 18 |            táncnál. Itt mi csak várjuk, hogy szállást rendeljenek, addig
 222 18 |          minálunk nem volt; azt akarja, hogy mi menjünk elsőben hozzája.
 223 18 |              akadály megakadályozhatja, hogy az akadály elvettessék,
 224 18 |             nádméz; azt is elmondhatni, hogy olyan az asszonyok között,
 225 18 |             között. Jaj! elfelejtettem, hogy sohasem kell egy asszonyt
 226 18 |                 a' nekem jóüzün esék-é, hogy a levélben káposztásfazéknak
 227 19 |                 Azt is észreveheti kéd, hogy már a bujdosó izraéliták
 228 19 |               vagyon. Azt is tudja kéd, hogy éppen a tengerparton vagyunk
 229 19 |              olyan igen a tengerparton, hogy az én házam alá vizen béjöhetni.
 230 19 |             Távul azt mondhatná valaki, hogy valamely főispány háza,
 231 19 |                 annyi portékánk vagyon, hogy fél óra alatt ki-ki bérakoskodott
 232 19 |              alkalmatlankodik. A' való, hogy vagyon egy kis szék formára
 233 19 |            meddig. Elég az, édes néném, hogy már mi itt a rakás kenyér
 234 19 |              nálunk, mert azt reménlem, hogy eljő kéd látogatásunkra.
 235 20 |              alig indult meg kéd innét, hogy nagy szél támada, gondolom,
 236 20 |             nagy szél támada, gondolom, hogy a habok megrengették kédet.
 237 20 |            megrengették kédet. Elég a', hogy azolta nem vagyok nyugodalomban.
 238 20 |       nyugodalomban. Nekem úgy tetszik, hogy azolta egy levéllel kitehetett
 239 20 |             hallok kéd felől. Reménlem, hogy nem járt kéd úgy, mint Jónás,
 240 20 |                  és nem lesz szükséges, hogy valamely hal gyomrában küldjem
 241 20 |               úgy meg nem tudhatná kéd, hogy mi tegnap a constancinápolyi
 242 20 |           leírom, talám azt mondja kéd, hogy miért terhelem annyi írással;
 243 20 |                írom, azt mondhatja kéd, hogy rest vagyok. Rest nevet
 244 20 |                vagyok. Rest nevet pedig hogy ne viseljek, inkább leírom,
 245 20 |                  mint mi; úgy is illik, hogy ne legyen, legalább hadd
 246 20 |            állapotunkhoz, és tudja meg, hogy ő is ember. De az ő pompáját
 247 20 |               mert olyan napra jut még, hogy örökkévaló nyomorúságban
 248 21 |              néném, és mitől vagyon a', hogy már egy holnaptól fogvást
 249 21 |              írtunk egymásnak? Lehet-é, hogy ilyen közel lévén egymáshoz,
 250 21 |                  Talám ugyan az az oka, hogy közel vagyunk, és egymást
 251 21 |              látjuk. Jaj! miért mondám, hogy gyakran? Megbocsáss, édes
 252 21 |                kéd levele. Mikor tudom, hogy az egészség jó, akkor nem
 253 21 |                 vettem, amelyben látom, hogy tegnap érkezett oda Bercsényi
 254 21 |                igen örülök, mert tudom, hogy annál az úri asszonynál
 255 22 |            Aztot még előre általláttam, hogy Bercsényiné asszonyom meg
 256 22 |                 Elmondhatni valósággal, hogy méltóságos asszony. Mert
 257 22 |              asszonyok ellen!) Elég a', hogy azzal az úri asszonnyal
 258 22 |                dolgokról. Azt írja kéd, hogy az asszony orcáján olyan
 259 22 |             idős korában is megtetszik, hogy ifiú korában szép volt,
 260 22 |              ifiú korában szép volt, és hogy most a szép télhez hasonlíthatni.
 261 22 |    hasonlíthatni. De azt ki ne nevetné, hogy azt szeretné kéd megtudni,
 262 22 |              azt szeretné kéd megtudni, hogy miért annak az úri asszonynak
 263 22 |                kédnek. Az attól vagyon, hogy már házos lévén meghimlődzött.
 264 22 |           meghimlődzött. Azt tudja kéd, hogy az úri asszonyokot másképpen
 265 22 |               egyet, ki mást jovallott, hogy a himlő meg ne lássék, és
 266 22 |            többi között azt jovallotta, hogy meg kell aranyozni az orcáját.
 267 22 |                orcával, elítélheti kéd, hogy nem lehetett járni; és a
 268 22 |                már a' volt a mesterség, hogy vegyék le. A sokféle víz
 269 22 |            Azért nem jovallom senkinek, hogy megaranyaztassa az orcáját.
 270 22 |               orcáját. Immár tudja kéd, hogy miért fekete annak az úri
 271 22 |             orra, de azt nem tudja kéd, hogy holnap a vezér szembe akar
 272 22 |            vagyunk abban az állapotban, hogy adhassunk, sőt még mi is
 273 22 |           urunknak pedig természete a', hogy kéretlen nem ád. Annyi esztendőktől
 274 22 |             Annyi esztendőktől fogvást, hogy szolgálom, soha semmit nem
 275 22 |              kérni. Az én hivatalom a', hogy szolgáljam híven, és hagyjam
 276 22 |           gyalázatot mondani, mint azt, hogy az adomért szolgál. Tudja-é
 277 22 |           adomért szolgál. Tudja-é kéd, hogy most csakhamar egy leányból
 278 22 |           szerencsés nap, de azt tudom, hogy igen akarnám, ha az én lakadalmom
 279 23 |                papirosra nem tenném is, hogy sok újesztendő-napokot kívánok
 280 23 |               nem kívánhatok, mint azt, hogy az Isten adja szent kegyelmit
 281 23 |               egy emberre, úgy annyira, hogy ha mindazok az áldások bételjesednének,
 282 23 |               olyan szókkal mondják ki, hogy az embernek úgy tetszik,
 283 23 |         kegyelemmel való teljes szívet, hogy ne a földje, hanem a szíve
 284 23 |           gyümölcsöt. Én azt jól tudom, hogy az ilyen szokást el nem
 285 23 |                 Azt nem igazán mondják, hogy gazdagot keres a köszvény,
 286 23 |              hanem csak attól tartsunk, hogy ha valaha nem szeretnők
 287 23 |                 levelemben nem írom is, hogy szeretem kédet, már azt
 288 23 |              végtire úgy hozzászoknánk, hogy azt sem tudnók, mit írunk.
 289 23 |              kedvesebb volna. Reménlem, hogy ebben az esztendőben nem
 290 23 |                restek, amelyet kívánom, hogy az Isten kegyelmiben töltse
 291 24 |                vévé-é kéd észre tegnap, hogy mint örült Bercsényiné asszonyom
 292 24 |             Bercsényiné asszonyom azon, hogy a fejdelem meglátogatta?
 293 24 |         csináljon, már csak azt vártam, hogy talám egy pár tánccal kínálja
 294 24 |               tánc is savanyú. A' való, hogy az asszony mellett az a
 295 24 |                 Azt kívánja kéd tőllem, hogy megmondjam, micsoda ítélettel
 296 24 |               illik. Mit csináljak hát, hogy kédnek is engedelmeskedjem?
 297 24 |       engedelmeskedjem? Azt cselekszem, hogy az ítélőszékemben ülvén,
 298 24 |               is mondom neki mindenkor, hogy micsoda irtóztató szép,
 299 24 |           ítélőszékemből, és kéd lássa, hogy micsoda ítéletet tettem,
 300 24 |          ülhetnének, nekem úgy tetszik, hogy abban az időben nem kívántatnék
 301 24 |             pedig nehéz azt szenvednem, hogy kéd ritkán ír, és énnekem
 302 24 |                 is vagyon dolga kédnek, hogy egy kis levéllel minden
 303 24 |          dolgokról, de nem írok, azért, hogy hamarébb vehessem a kéd
 304 25 |               mi az oka? Nem más, hanem hogy csaknem minden harmadnapban
 305 25 |                papsajtja. Már egy hete, hogy egymással nem nevettünk,
 306 25 |            többet nevetek, mint itt. De hogy a vendéget meg ne unják,
 307 25 |              nagyobb okát is mondom, a' hogy az idő rossz, és olyankor
 308 25 |                bátor vagyok a tengeren, hogy ha egy kevessé a hajó egy
 309 25 |               fordul, már azt gondolom, hogy a halaknál leszek vacsorán.
 310 25 |             Erre azt fogja kéd felelni, hogy eleget jártam tengeren.
 311 25 |               felelem a kéd feleletire, hogy azzal dicsérhetem magamot,
 312 25 |              azzal dicsérhetem magamot, hogy mindenkor olyan félénk voltam,
 313 25 |                 olyan félénk voltam, és hogy nem tartok nyomorúságosabb
 314 25 |            lovon, estve azzal kérkedik, hogy mint megszánkáztunk.~Ma
 315 25 |             fejdelemhez, kit is kéreté, hogy lenne jelen a mulatságon,
 316 25 |            mulatság pedig abból állott, hogy lovakot futtattak, flintából
 317 25 |               azután izenni a vezérnek, hogy igen mulattuk magunkot,
 318 25 |              igen mulattuk magunkot, és hogy császári mulatság volt.
 319 25 |                volt. Pedig elig vártuk, hogy eljöjjünk onnét. Édes néném,
 320 25 |               hiszen. Azt elhigyje kéd, hogy a vezérnek minden ajándékáért
 321 26 |                  Abban bizonyos vagyok, hogy tegnap igen megijedtünk
 322 26 |       dőlénkezünk, akkor vesszük észre, hogy földindulás. Az emberek
 323 26 |                 Az emberek azt mondják, hogy ennél nagyobbat nem értenek.
 324 26 |                előtt egy órával láttuk, hogy a vezér ment magát mulatni
 325 26 |              szüntelen is tartok attól, hogy valamely kelletlen hírt
 326 26 |                 asszonyomot, tudja kéd, hogy karon kell vezetni pompával,
 327 26 |            megyen. De tegnap nem várta, hogy felemeljék helyéből, mert
 328 26 |                igen búsult, nem tudván, hogy ha nem esett-é valamely
 329 26 |              féltenek a tengerre menni, hogy tíz aranyért sem mentenek
 330 26 |         kérdették tőllök, azt felelték, hogy a földindulásban a víz alatt
 331 27 |                egy hírt megtudni, azért hogy bolhák ne csípjék kédet.
 332 27 |              csípjék kédet. Tudniillik, hogy két gyorgyiánus fejdelmet
 333 27 |       méltóságos fejdelmek idejöttenek, hogy innét hajón a segítséggel
 334 27 |              Azt pedig ne gondolja kéd, hogy őméltóságoknak pénzek ne
 335 27 |                nevet, mert a' bizonyos, hogy jobban szeretném a brassai
 336 27 |                ő fejdelemségeket. Való, hogy a gyorgyiánusok azelőtt
 337 27 |              Azt írta volt kéd a minap, hogy már ért franciául. Aztot
 338 27 |                 igen jól cselekszi kéd, hogy idegen nyelvet tanul. Bár
 339 27 |               mi földink azon volnának, hogy idegen nyelvre tanyíttatnák
 340 27 |       állapottal oly keveset gondolnak, hogy még csak az írásra és az
 341 27 |             szükséges tudni. Azonkívül, hogy a valláshoz a' szükséges,
 342 27 |                 valláshoz a' szükséges, hogy holmi jó könyveket olvashasson.
 343 27 |          szükséges egy nemesasszonynak, hogy az ura távullétiben az urát
 344 27 |            idegennek. Ha megvizsgálnók, hogy micsoda levelet ír az ura
 345 27 |                 aki nem tud olvasni, és hogy micsodást ír a tiszttartójának,
 346 27 |             tiszttartójának, meglátnók, hogy mindenik egy húron pendül,
 347 27 |         közöttök. Arról nem is szóllok, hogy mennyi külső dolog történik
 348 27 |             olvasni, és azt nem akarja, hogy más megtudja. Erre azt felelik
 349 27 |             csúfos és rövid eszű anyák, hogy nem jó egy leánynak, hogy
 350 27 |               hogy nem jó egy leánynak, hogy írni tudjon, azért hogy
 351 27 |                 hogy írni tudjon, azért hogy a szeretőinek ne írhasson.
 352 27 |            dolgában. Nekem úgy tetszik, hogy nemcsak azért írok kédnek,
 353 27 |              nemcsak azért írok kédnek, hogy írni tudok, hanem azért,
 354 27 |                írni tudok, hanem azért, hogy a hajlandóság viszen reá.
 355 27 |               Mindezekből azt hozom ki, hogy az ilyen anyák nem okoson
 356 27 |             adják, az el nem kerülheti, hogy tudatlanságáért ne szenvedjen.
 357 27 |                  azt fogja kéd mondani, hogy még házas nem vagyok, mégis
 358 27 |               néném, nem akarok. Tudom, hogy kéd is velem egy gondolatban
 359 27 |              nem tudna is, azon lennék, hogy megtanyítanám, ha több esze
 360 27 |              alá, sokszor azt gondolom, hogy az ágyamban locsog a víz.~
 361 28 |                jól mondták, édes néném, hogy nincsen olyan jó társaság,
 362 28 |            vízen pedig egy fertály óra. Hogy így esett, aztot igen bánom
 363 28 |                kédre való nézve; tudom, hogy gyakorta meghántatja kéd
 364 28 |                Azt jól tudja talám kéd, hogy ki követje cselekedte aztot,
 365 28 |               követje cselekedte aztot, hogy Bercsényi Pérából kikőtözködjék;
 366 28 |            kettőn kívül, és itt várjuk, hogy hová fog bennünket vezetni
 367 28 |                csak éppen azért bánnám, hogy kédtől messzebb lennék,
 368 28 |                 de másként azt akarnók, hogy ma vinnének el innét, mert
 369 28 |                ígérhet senki, mint azt, hogy bizonytalan az állapotja.
 370 28 |                 ki ígérheti azt nékünk, hogy állandó legyen a hozzánk
 371 28 |            dicséretes ebben a vezérben, hogy az idegen országokról való
 372 28 |         mindenkor csak reá megyek arra, hogy holnap vagy holnapután találkozhatik
 373 28 |                csak azon kell tőrödnöm, hogy mikor láthatom kédet, mikor
 374 29 |          szégyenlem én azt, édes néném, hogy nekem kell a császári városban
 375 29 |             híreket is tudnánk.A' való, hogy ritka dolog, de amikor kéd
 376 29 |            azokot el lehet hinni. De az hogy lehet, hogy ott helyben
 377 29 |                hinni. De az hogy lehet, hogy ott helyben lévén, mégis
 378 29 |             mégis tőllem tudakozza kéd, hogy mikor leszen audenciája
 379 29 |                 fogja kéd megtudakozni, hogy mikor esik ott az eső? Ha
 380 29 |         engedelmeskedem, és megírhatom, hogy már megvolt; de talám azt
 381 29 |                talám azt sem tudja kéd, hogy mi formában volt. Azt is
 382 29 |                 kéd, mint a miatyánkot, hogy rendszerént, amikor a császár
 383 29 |            tudja kéd. Azt is tudja kéd, hogy a ramazán nálok olyan, mint
 384 29 |                 is tudva vagyon kédnél, hogy ők akkoron naplementig se
 385 29 |            Mindezekből megláthatja kéd, hogy az audencia ma volt. Már
 386 29 |                embertől. Már azt várom, hogy holnap azt fogja kéd tőllem
 387 29 |               alhatnék. Én pedig tudom, hogy alhatnám, mord kedvű is
 388 30 |                augusti 1719.~Látja kéd, hogy Ázsiából írok kédnek, ha
 389 30 |        magyarokot. Elég az, édes néném, hogy már öt naptól fogvást itt
 390 30 |            tőrödöm, hanem azon tőrödöm, hogy nem Háromszéken vagyok.
 391 30 |            jósága, itt akarja az Isten, hogy légy, azért itt sétálj ezen
 392 30 |             réten. Az igaz, édes néném, hogy szép helyt vagyunk, a sátoraink
 393 30 |              kanálist találni? A' való, hogy ha más nemzet bírná ezt
 394 30 |               házakot építenének. Való, hogy Európa széllyin elég város
 395 30 |             magával, azért elmondhatom, hogy egyszer a többi között láttam
 396 30 |             vízen. Az igaz, édes néném, hogy itt mi jól vagyunk, a szép
 397 30 |                  Aztot már észrevettem, hogy itt Ázsiában is úgy szeretem
 398 30 |           mostanában. Mert azt mondják, hogy ott kéteknél nagy pestis
 399 31 |          elboríta. Mink azt nem tudtuk, hogy mikor nagy esők vannak,
 400 31 |                 el. Az a jó szerencsém, hogy mégis feljebb volt az ágyam,
 401 31 |              folyt el a patak. A' való, hogy az özönvíz csak estig tarta,
 402 31 |               két napig tart, gondolom, hogy idehagyjuk Ázsiát. A' való,
 403 31 |             idehagyjuk Ázsiát. A' való, hogy ideje is már kvártélyban
 404 31 |          parancsolja egyik szolgájának, hogy menjen kaikért, aki általvigye
 405 31 |               is kifáradván, elfelejti, hogy kommunióra akar menni. És
 406 31 |               kommunióra akar menni. És hogy az idő hamarébb teljék,
 407 31 |                akkor veszi észre magát, hogy a pipa a szájában. Nagy
 408 31 |                 egész nap rajta. Tudom, hogy kéd is megneveti az ő áitatos
 409 31 |            fejdelem arról beszélgetett, hogy micsoda nagy buzgósággal
 410 31 |                 bévenni a kommuniót, és hogy csak arról kell akkoron
 411 31 |               elfokad nevetve, mondván, hogy neki lehetetlen, hogy holmi
 412 31 |          mondván, hogy neki lehetetlen, hogy holmi nevetséges dolgok
 413 31 |               gondolat jött az esziben, hogy mi jó volna a papon lévő
 414 32 |              Mindezekből megüsmeri kéd, hogy ide visszájöttünk, és a
 415 32 |                elvégeztük. A' bizonyos, hogy nem az ellenség elől jöttünk
 416 32 |               már itt abból fog állani, hogy vagy Bercsényi uram jő mihozzánk,
 417 32 |                 el, de a' sem múlik el, hogy ellenünk ne vadásszanak
 418 32 |              legtöbbet azon elmélkedik, hogy nekünk árthasson; mi pedig
 419 32 |         évangyéliumot? Gondolják-é azt, hogy még bé is kell a szemeket
 420 32 |          parancsolja a császároknak is, hogy megbocsássanak az ellenségnek,
 421 32 |           ministerim jovallották nékem, hogy a bujdosó magyarokot bujdosásokban
 422 32 |               politica ratio arra vitt, hogy őket olyan állapotban vessem,
 423 32 |           kellett volna azon igyekezni, hogy elvegyed tőllök azt a kenyeret,
 424 32 |             talám tudva nincsen kédnél, hogy mi most is abban a szándékban
 425 32 |             abban a szándékban vagyunk, hogy Franciaországban visszámenjünk,
 426 32 |        világosan, amelyekből kitetszik, hogy nem kívánja oda való menetelünket.
 427 32 |            szerencsén fekünni. A' való, hogy az olyan ágy nem igen állandó,
 428 32 |              magyar asszonyokkal. Való, hogy kéd lesz egyedül erdélyi,
 429 33 |            ébreszteni. Ma nyolcadnapja, hogy itt a telet kitelelvén,
 430 33 |              füle megcsendül kédnek; jó hogy több füle nincsen kettőnél.
 431 33 |                állott. Már előre tudom, hogy erre mit mond kéd. Erre
 432 33 |                volna. De azt tudta kéd, hogy itt nem lehet ajándékot
 433 33 |               rózsából állana is. Való, hogy az ilyen ajándék nekünk
 434 33 |               azt meg kell vizsgálnunk, hogy itt szokás. Ami pedig szokás
 435 33 |    szenteltvízben teszik az égett bort, hogy meghűljön, amég a misét
 436 33 |           villával. Hát a' jó szokás-é, hogy a tatár nemesasszonyok megfúrják
 437 33 |                azt a szokást sem tudja, hogy ha egy török két csötörtököt
 438 33 |                bíró előtt. Mondjuk hát, hogy a jancsár aga küldhetett
 439 33 |                 a rossz hírre. A' való, hogy aztot előre el lehetett
 440 33 |                munkálkodtanak ellenünk, hogy megnyerték a pereket, és
 441 33 |             izené a fejdelemnek általa, hogy a porta jobb és alkalmatosabb
 442 33 |           amelyet szívesen bánom azért, hogy egymástól tovább esünk.
 443 34 |                Nem lehetett megtudnunk, hogy micsoda magosságú volt azelőtt
 444 34 |               kell becsülleni, ha igaz, hogy Pompeus tétette oda. Mert
 445 34 |           találni írásban. A' bizonyos, hogy az a híres római ember ezen
 446 34 |               járt, de a' nem bizonyos, hogy ő tétette volna oda az oszlopot.
 447 34 |                 oda az oszlopot. Lehet, hogy valamely görög császár munkája,
 448 34 |                 közöm? Inkább elhiszem, hogy ő tette oda, csak hozzája
 449 34 |             megtudakozni. De azt tudom, hogy Pompeus meg nem fizeti nekem
 450 34 |                 tudok. Hanem azt tudom, hogy már elküldöttenek oda, kik
 451 34 |            bujdosó magyarok számára, és hogy a jövő holnapnak a közepe
 452 34 |        elillantunk. Azért azon legyünk, hogy azt a kis időt hejában el
 453 34 |         nevessünk. Attól ne féljen kéd, hogy addig gyakorta meg ne látogassam
 454 34 |                se attól ne tartson kéd, hogy a nagy készület miatt oda
 455 34 |             mert annyi portékám vagyon, hogy fél óra alatt mindenemet
 456 34 |            nagyobb. Mit tehetünk rólla, hogy többem nincsen. Tizen is
 457 34 |           bujdosó fejdelmet szolgálnak, hogy lehetne azoknak valamijek.
 458 34 |             azoknak valamijek. A' való, hogy kivált minékünk a ketten
 459 34 |                 crede Roberto; a' való, hogy már én is elmondhatom másoknak.
 460 34 |               örüljünk még előre annak, hogy holnapután együtt eszünk
 461 35 |          egymástól. De gondolja el kéd, hogy a török micsodaféle beszédekkel
 462 35 |             közben mondotta a vezérnek, hogy talám messze vagyon Rodostó,
 463 35 |               messze vagyon Rodostó, és hogy közelebb szeretett volna
 464 35 |            alkalmatos, de ne gondoljad, hogy messze legyen, mert csak
 465 35 |                török mondását! Elég a', hogy mindjárt megindulunk, és
 466 35 |            Hanem csak arra kérem kédet, hogy írjon mentől gyakrabban,
 467 36 |              néném, ha nem mondanám is, hogy ide érkeztünk, csak arról
 468 36 |               csak arról megüsmeri kéd, hogy honnét dátálom a levelemet.
 469 36 |           dátálom a levelemet. Elég az, hogy az Isten szerencsésen ide
 470 36 |                 a bujdosókhoz. Elég a', hogy erről eleget lehetne elmélkedni,
 471 36 |               Legelőször ott kezdem el, hogy Jénikőből 16-dik indulánk
 472 36 |        méltóságára esett a fejdelemnek, hogy a császár gályát küldött
 473 36 |              Forgács úr azt észrevévén, hogy nem a' volna a rodostói
 474 36 |                  és nem tudván az okát, hogy miért megyünk a szigetek
 475 36 |            kezdé a fejdelemnek mondani, hogy a porta megcsalta, és nem
 476 36 |             vala bátorítani és mondani, hogy talám a szelet akarják megnyerni,
 477 36 |               lehet, és attól nem tart, hogy Nicomediában vigyék, és
 478 36 |              okot nem adott a portának, hogy akaratja ellen vitesse valahová.
 479 36 |                 elhitette vala magával, hogy Nicomediában visznek, és
 480 36 |             pedig előre Rodostóra mene, hogy rendelést tenne a szállások
 481 36 |              fejdelemnek tudtára adván, hogy már készen volnának a szállások,
 482 36 |         megrándítja, csak elhiheti kéd, hogy jól meg vagyon rándítva.
 483 36 |               az ember azt meggondolja, hogy azok a szegény rabok csaknem
 484 36 |           csaknem mind keresztények, és hogy holtig ott kell maradni
 485 36 |                  Azt gondolná az ember, hogy mindeniknek az egész karja
 486 36 |        megrántja a lapát őket. A' való, hogy az ételeket megadják, de
 487 36 |               ingben dolgoztanak, azért hogy a fejdelem ott volt, és
 488 36 |             Mindezekre azt mondaná kéd, hogy lehetetlen ezeknek a szegény
 489 36 |             ezeknek a szegény raboknak, hogy szabadságokot ne suhajtsák.
 490 36 |                 a gályán, és mondottam, hogy ha nem lehetne-é olyan módot
 491 36 |              olyan módot találni abban, hogy megszabadulhassanak. Csak
 492 36 |                a nyomorúságot. A' való, hogy nem vártam ezt a feleletet
 493 36 |         kiveszem az állatokot.~Elég a', hogy az egész bujdosó magyarok
 494 36 |               meghallották az örmények, hogy közikben jövünk lakni, mert
 495 36 |            lakni, mert azt jó megtudni, hogy ebben a városban négyféle
 496 36 |                 mentenek, mondván néki, hogy azt hallották, hogy a magyarok
 497 36 |               néki, hogy azt hallották, hogy a magyarok olyan hamisak,
 498 36 |                 magyarok olyan hamisak, hogy az asszonyokon, leányokon
 499 36 |               kéd is nevessen. Elég a', hogy mi már itt helyben vagyunk.
 500 36 |               aki az oka. Mint leszünk, hogy leszünk ezután, azt hagyjuk