Rész

 1 1  |            írhatok, mert úgy tetszik, mintha a ház keringene velem, mintha
 2 1  |         mintha a ház keringene velem, mintha most is a hajóban volnék.~
 3 2  |         szalad Ázsiában. Úgy tetszik, mintha már a német Drinápolynál
 4 4  | gazdasszonyról nem is kell emlékezni, mintha asszony sem volna a világon.
 5 5  |          kalmakányné. Ezt úgy hiszem, mintha a szájából hallottam volna.
 6 7  |             azok az intést úgy értik, mintha szólnának, és ezek vannak
 7 8  |          volna kéd a kaftánban, olyan mintha annyi egyiptumi király kísérte
 8 18 |      láthattam kédet, de úgy tetszik, mintha még nem láttam kédet. De
 9 23 |              az embernek úgy tetszik, mintha minden szántóföldje bé volna
10 27 |              mely okos beszédek ezek! Mintha az írás okozná a rosszat,
11 27 |               lefekszem, úgy tetszik, mintha feredném, mert a tenger
12 30 |         egyszersmind legalább ezeret, mintha annyi nagy sereg sertést
13 33 |              akarnak bennünket tudni, mintha terhekre volnánk. Ma reggel
14 37 |            gyümölcsfák úgy tetszenek, mintha mind kertek volnának. Itt
15 39 |              tartani, de úgy tetszik, mintha, a fejdelmeknek szégyen
16 43 |       asszonnyal hozzánk jőnek lakni, mintha már közöttünk bátorságosabb
17 51 |               Itt mi már úgy vagyunk, mintha mindenkor itt laktunk volna,
18 51 |       mindenkor itt laktunk volna, és mintha mindenkor itt kellene laknunk.
19 53 |           nagyobb háláadással fiához, mintha egészen néki hadná azt a
20 55 |            volt érdemes. Úgy tetszik, mintha az a fráter csak a szélnek
21 57 |             kédnek írok, úgy tetszik, mintha előttem volna kéd és kéddel
22 58 |               örülök annak az időnek, mintha abban volnék. Már előre
23 61 |            veszik, úgy kell gondolni, mintha a tojást selyemmel béborítanák.
24 62 |               kéd udvaros köszönetin. Mintha én azt megérdemlettem volna,
25 62 |              megérdemlettem volna, és mintha valamely új dologra tanítottam
26 63 |               hóhérjának. Édes néném, mintha üsmértem volna, úgy megesett
27 66 |             fájdalomban. Úgy tetszik, mintha a régi martiromokot látnám
28 70 |              hogy elvégezze beszédit, mintha igen haragudnék, felkél
29 75 |            uroknak vagy atyjafioknak, mintha valamely ítélőmesternek
30 75 |              akarják magokot tartani, mintha a nyájas és tréfás levélhez
31 75 |          látom, hogy a ládában tészi, mintha annyi kést verne a szívemben.
32 88 |           neveti magát, és úgy izzad, mintha munkája után kellene enni
33 90 |             úgy kell magokot viselni, mintha szegények volnának, mivel
34 92 |               oly csendességben volt, mintha csak álom lett volna a rebellió.
35 93 |             menvén, úgy téteté magát, mintha néki is nagy kedve volna
36 93 |         ezeket megtudván, úgy téteté, mintha posta érkezett volna a babiloniai
37 95 |              úgy reá tartják magokot, mintha mindenik erdélyi gubernátorné
38 96 |            pedig olyan hamar kivetik, mintha csak álmában lett volna
39 97 |              élünk, hogy úgy tetszik, mintha másutt mind megholtak volna,
40 97 |        irigység csak velünk bujdosik, mintha ők sem maradhattak volna
41 100|            féltő irigység van benned, mintha azt mondanád, hogy szeretsz
42 102|               és sok szép szín alatt, mintha csak tréfálódnának véle,
43 104|             Isten tudja. Úgy tetszik, mintha Stanislaus király vesztene
44 105|                Úgy tetszik némelykor, mintha pislenek járnának a gyomromban.
45 111|               olyan gyakorta való, és mintha erőszakkal volna. Azt is
46 112|              hideglelés van rajta, és mintha az egész vére sárré változott
47 116|         árvaságban való maradásunkot! Mintha ez a szomorúság nem elég
48 122|              és úgy tétetnem magamot, mintha legjobb kedvű volnék, holott
49 122|              mert nekem úgy tetszett, mintha bennem kételkedett volna,
50 128|    kevesedmagával indula meg, de úgy, mintha az ellenség lett volna a
51 130|             hallgatás volt egy óráig, mintha senki nem lett volna a házban,
52 139|            kegyelmednek. Úgy tetszik, mintha a kedves nénémnek kellene
53 139|          kezde, és azután flintákból, mintha ugyan ellenség ütött volna
54 142|            mikor senki felénk sem jő, mintha csak mi volnánk Törökországban.
55 147|               ásni és hánni a földet, mintha sírt ásnának. A pap meghallván,
56 151|             azonkívül úgy vagyok itt, mintha csak én volnék egyedül a
57 154|               a városon kívül voltam, mintha egy nagy követ vettek volna
58 154|           moldovai embert sem láttam, mintha csak én lettem volna egyedül
59 154|              az egész országban, vagy mintha az egész föld elszaladott
60 155|      béütöttek prédálni. Úgy tetszik, mintha csak engemet keresnének,
61 155|           étszaka aluttam, de másnap, mintha minden tagomot, ízeimet
62 155|               leapadott róllam a hús, mintha egy holnapig feküttem volna,
63 156|              olyan fergetegek vannak, mintha most kezdené a telet. Jó
64 161|           nagy bujdosó csendességben, mintha a mi dolgunk volna legjobban.
65 162|                Én azoknak úgy örülök, mintha a tokaji hegyet bírnám.
66 170|            minden bővön, úgy tetszik, mintha a föld is hozzászokott volna
67 174|       legyenek is, de azt úgy bírják, mintha bérbe bírnák, mivel a császár
68 182|              szájában, és olyan édes, mintha nádmézbe főzték volna meg.
69 191|               nem kezdek jól olvasni, mintha a szememre valamely vékony
70 194|             szemeimben kezdém érzeni, mintha valami gaz esett volna mind
71 201|              ajtajára mene kopogatni, mintha a császár küldötte volna
72 205|               és a pipáját meggyújtá, mintha ő lett volna az úr. A király
73 205|         magára nem vevé az asszonyát, mintha mondotta volna, hogy egy
74 207|        csendesen, emberszót halla, és mintha valaki imádkoznék. De mint