Rész

 1 3  |            haragos koplalásomban, hogy soha éhen török vendégségben
 2 3  |           láttam őkalmakánságát, de ha soha nem látom is, szeretem kédet.
 3 5  |          teszen minket. De minthogy az soha olyan hamar meg nem lesz,
 4 17 |          vannak olyanok közöttök, akik soha lovon nem ültenek. Az olyanok
 5 22 |               fogvást, hogy szolgálom, soha semmit nem kértem, édes
 6 24 |              az ura. Kajdacsinét pedig soha senki nem dicsérte a szépségiért,
 7 28 |                boldogulásoknak eszköze soha sem leszen, mert a hadakozást
 8 36 |             kell alunniok is. Egyébkor soha nem szabad felállani, hanem
 9 42 |              melynek ízetlen a hangja.~Soha többet egy nótánál~azon
10 43 |               a neve nem jut eszemben, soha legkisebb szomorúságot vagy
11 45 |              való létünkről, aminthogy soha el sem felejtem, és mindenkoron
12 55 |              mert az ilyen példa talám soha meg nem történt. De mit
13 56 |              némelykor rövidek, holott soha hosszú levelet nem írhatna
14 57 |                a lovat. De a ló azután soha fel nem vette az asszonyát,
15 58 |                 azután asszonyomék, ha soha papok nem lesznek sem bánom.~
16 61 |              Mert az állat nem hagyván soha félben munkáját, a háza
17 67 |            nagy cselédes gazdának, aki soha meg nem hal. A mi urunk
18 69 |           elszaladnak tőlle, mert hogy soha lovat nem láttak volt, azt
19 70 |           leányához, akit annak előtte soha nem látott volt. A leány
20 74 |               innét a sátor alól írni? Soha semmi idegent nem látunk,
21 77 |           mondván: ha én visszámegyek, soha semmit nem cselekedhetem
22 77 |             fognak reám vigyázni, hogy soha többé visszá nem jöhetek;
23 82 |         huszonhat esztendős fiát, akit soha ennek előtte nem látott
24 84 |            szót, hogy hozzájok megyen; soha egyhez sem ment, ugyan óleányul
25 85 |                 Az eltöltött idő pedig soha visszá nem jő, és csak haszontalan
26 85 |          származik. Ettől vagyon, hogy soha az ember nem lehet boldoggá,
27 85 |               nem lehet boldoggá, mert soha sem becsüli a maga állapotját,
28 85 |              ott, ahol nincsen. És így soha a jelenvaló bizonyos sorsával,
29 85 |                visszáélni. Nem kellene soha egy jó hazafiának zűrzavart
30 86 |             órában úgy megutálta, hogy soha véle nem lakhatott. Talám
31 96 |          éljenek hatalmokkal. E' pedig soha egyik a másikáról nem tanul,
32 98 |           esküvéssel fogadá néki, hogy soha életihez nem nyúlna, mindaddig,
33 98 |             ösztön igen tetszék, mivel soha egy fejdelem sem szerette
34 99 |              is érdemlette, mert talám soha király úgy nem tudott élni
35 99 |                a királysággal, mint ő. Soha a lengyeleknek olyan királyok
36 100|              Télámont nem szeretem, és soha nem is fogom szeretni.~Juliánna.
37 100|              Juliánna. Megvallom, hogy soha a magunkhoz való szeretetet
38 103|          Rodostó, 18. februarii 1734. ~Soha édes néném nagyobb kedvem
39 103|              levelet írni, mint ma, se soha olyan nagy egyepetyém nem
40 104|               én. Aztot is tudod, hogy soha addig végképpen nem álla
41 106|       megveszik, annál is inkább, hogy soha a danckai praesidium olyan
42 110|              édes néném, a jótétemény. Soha senki azért meg nem szegényedett,
43 118|       kelletett volna kednek küldenem. Soha keresztény fejdelemhez a
44 121|               nem tehetek is rólla. És soha ilyen állapotban nem voltam,
45 126|         nemzetihez való szeretet, mert soha a nemzetivel nem társalkodhatott.
46 137|               elválnak egymástól, hogy soha többé essze nem kerülnek.
47 141|              igen rossz renden vagyon, soha nem is volt egészséges,
48 144|       kegyelmed levelit vennem, amidőn soha egy helyben nem maradunk,
49 145|                szíve jó, de a haragról soha meg nem intették, noha a'
50 146|          örökségeket. Adja Isten, hogy soha senki bennünket ne kövessen,
51 146|               jószágában. Mert énnékem soha semmi egyéb okom nem volt
52 148|                 hogy ha született, bár soha meg nem holt volna. A fia
53 148|               olvasott, se nem varrott soha is, azt pedig csak azért,
54 149|                hogy itt is reá ropják. Soha, édes néném, nem kelletett
55 150|                valamely lakóhelyre. Én soha annál szebb földet nem láttam,
56 152| nyughatatlanságban vagyok, és ilyenben soha nem voltam. A legnehezebb,
57 153|                csak a kozákokról, mert soha nagyobb rémülést nem lehet
58 153|               mint Szent Pál oláhokot. Soha örömestebb meg nem indultam,
59 156|              hallatlan dolog, és talám soha meg nem történt, hogy a
60 158|       leányokot megtáncoltattuk, de ők soha el nem fáradnak a táncban,
61 161|            olyan nagy volt, hogy talám soha Európában nagyobbat nem
62 162|            fejit. Annál nem vallhatott soha nagyobb kárt. Tudom, hogy
63 167|          nyelvek, a háláadaatlanok. De soha senki több okot nem adott
64 168|           vagyok, hogy az Austriai Ház soha el nem felejti Siléziát,
65 169|             városunk. A letett vezérek soha többé meg nem látják Constancinápolyt.
66 179|               atyjafiait ki nem viszik soha Constancinápolyból, magának
67 190|           tartok semmitől is, mert még soha egy keresztyén asszonyt
68 205|                nem lehete, mert azután soha magára nem vevé az asszonyát,