Rész

 1 2  |    elsőben, hogy majd elrabolnak bennünket; már csak azt néztem, hogy
 2 3  |       sátorok alatt megvendégele bennünket az ura nevével. De ki gondolhatná,
 3 4  |       országhoz. Való, a törökök bennünket szeretnek; semmi fogyatkozásunk
 4 4  |          valaki a házához híjjon bennünket; bizony nincsen is az a
 5 17 |       mind palotákban szállítnak bennünket. De itt a városban egy ép
 6 19 |          a hajó, amely idehozott bennünket, még az Archipelágusban
 7 21 |          decembris 1718.~Mi lelt bennünket, édes néném, és mitől vagyon
 8 22 |        Ezek pedig úgy tekintenek bennünket, mint olyanokot, akik mindenkoron
 9 28 |        itt várjuk, hogy hová fog bennünket vezetni a felleg, valamint
10 33 |          kitelelvén, elhagya kéd bennünket, mint Szent Pál az oláhokot,
11 33 |           és innét is ki akarnak bennünket tudni, mintha terhekre volnánk.
12 33 |           micsoda helyre akarnak bennünket repíteni. De még nem olyan
13 34 |        most tudom, hová küldenek bennünket. Azt mondják, a város rendes,
14 36 |       Isten akaratjára, ő hozott bennünket ide, ő is gondunkot viseli.
15 37 |      városban telepíttettenek le bennünket, annak micsodás lakosi vannak,
16 39 |        mentét is ád melléje; aki bennünket idehozott, gondunkot is
17 41 |          hogy Forgács úr elhagya bennünket: nem tudom, ha az idevaló
18 43 |         Az Isten megvigasztalhat bennünket, mivel nyomorúságban vetheti
19 43 |          hogy a jó Isten megtart bennünket. Amen.~
20 44 |          Úrban, mert el nem hágy bennünket. Így kell a keresztnek útján
21 44 |    vagyunk. Az Isten tartson meg bennünket, az életére és az egészségire
22 45 |     írjam kédnek az égést, amely bennünket megijesztett volt, ha szinte
23 46 |        nagy pestisben megtartott bennünket, főképpen annyi sok cseléd
24 47 |         holnapja, hogy elhagyott bennünket örökösön. Ezt a hírt régen
25 59 |       Ezek noha keresztények, de bennünket gyűlölnek. A' pedig bizonyos,
26 67 |        reggel két órakor elhagya bennünket. Mind holtig az elméje helyén
27 74 |     alatt. Hátha valamely ország bennünket akarna követni? Ítélje el
28 75 |     ismét más ellenség hajta ide bennünket táborban, aki előtt a Dárius
29 85 |          hanem az eső hajtott bé bennünket, akinek is már egynehányszor
30 92 |     haláláért ma is büntet Isten bennünket -, hanem inkább küldessék
31 113|          Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk
32 113|          szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. Itt
33 114|      amelyben kéri szegény, hogy bennünket el ne hagyjon. A testet
34 130|          kiszálla, ahol már várt bennünket a csauz pasa sok csauzokkal
35 141|       sem akartak keresztülvinni bennünket, hanem a városon kívül,
36 141|     egész udvarával, és idehagya bennünket. Már itt meddig leszünk,
37 146|      Adja Isten, hogy soha senki bennünket ne kövessen, és irtózva
38 148|        mi nemzetünket. De kivált bennünket, akiket az apja szeretett,
39 149|      nekem rossz tánc volna. Itt bennünket nagy becsülettel fogadtak,
40 149|  klastromban az ebéd készen várt bennünket. A vajda a secretáriusát
41 150| secretáriusát, aki is köszöntvén bennünket az ura nevével, azután a
42 150|         nagy ceremoniával fogada bennünket sátorok alatt, mert ez a
43 150|           Ezek most így fogadnak bennünket, mert meg vagyon parancsolva
44 157|   Istennek hálá, a tél elhagyott bennünket, de mit mondok, majd a tavasz
45 187|          jól megijesztettek volt bennünket, mert olyan nagy földindulás